Az óvodás korosztályt célzó kortárs magyar irodalomról, új kezdeményezésekről, régi hagyományokról kérdeztük Gesztelyi Herminát, a Debreceni Egyetem Gyermeknevelési és Gyógypedagógiai Kar Irodalom, Kommunikáció és Kulturális Antropológia Tanszékének tanársegédjét.
2000 óta elérhetőbbé vált a gyerekirodalom
A magyar gyerekirodalom történetében a 2000-es esztendőt szokás korszakhatárként kijelölni.
„A lényegi különbség leginkább a választékban, annak a szűkösségben vagy bőségében ragadható meg – mondja Gesztelyi Hermina. – Lázár Ervin, Janikovszky Éva, Csukás István, illetve Reich Károly vagy Réber László nagyszerű írók és illusztrátorok, akik meghatározóak a kortárs gyerekirodalom számára is. 2000 után azonban látványosan megnőtt a kiadók, szerzők, könyvek száma: megjelentek azok a kiadók, amelyek mára meghatározói a magyar gyerekkönyvpiacnak (Pagony, Csimota), illetve a Pagony nemcsak kiadóként, hanem könyvesbolthálózatként is jelen van.
Tehát olyan könyvesboltok jöttek létre, amelyek kifejezetten a gyerek befogadókra specializálódtak, különböző programokat is szerveznek nekik.
E kiadók igényes, sokszor progresszív, vizuálisan is magas színvonalat képviselő kiadványai és a már elismert, sikeres szerzők – például Varró Dániel, Tóth Krisztina – gyerekkönyvei nemcsak a szülők, de az irodalomtudomány szakmai közönségének figyelmét is megragadták, különböző folyóiratok jelentettek meg gyerekirodalommal foglalkozó tematikus számot. Emellett konferenciák, tanulmánykötetek témájává is vált a gyerekirodalom, amely tehát bekerült a tudományos diskurzusba.”
Gesztelyi Hermina
Megváltozott a gyerekek igénye
Persze továbbra is jelen vannak a köztudatban azok a kanonikus szövegek, amelyek már az előző generációk gyerekkori olvasásélményeit is meghatározták.
„Talán a magyar népmesék Benedek Elek, Arany László vagy Illyés Gyula-féle változatai, valamint Weöres vagy Kányádi művei nevezhetők olyan örök klasszikusnak, amelyekkel előbb-utóbb mindenki találkozik.
Ebben komoly szerepe van az intézményes nevelésnek is, hiszen ezek az óvodai irodalmi nevelés állandó darabjai.
A kortárs gyerekirodalomban is jelen van egy hagyományosabb, és ezért klasszikusabbnak ható megszólalás, de az élvonalra a merész, képileg és nyelvileg innovatív, izgalmas, olykor kifejezetten provokatív hangvétel a jellemző.”
Az óvodás korosztály számára, mivel még nem tudnak olvasni, különösen fontos a könyvek mint tárgyak kialakítása, az, hogy milyenek az illusztrációk, illetve hogy ki és hogyan beszél nekik a könyvekről. Ugyanakkor az új, képernyők közvetlen környezetében felcseperedő generáció számos olyan ingernek van kitéve, amilyenekkel a korábbi nemzedékek esetében nem kellett számolni.
„Az biztos, hogy a digitális eszközök összetettebb ingeregyüttest és adott esetben intenzívebb hatást jelentenek, így a könyv ingerszegénynek, unalmasnak tud hatni ezek mellett. Ez azt is jelenti, hogy minél összetettebb kialakítású egy könyv, annál inkább számíthat a figyelemre.
Másrészről a digitális eszközök csak hordozók, itt is lehet találni jó kezdeményezéseket, amelyek figyelembe veszik az életkori sajátosságokat, nem terhelik agyon a gyereket például a pár másodpercenkénti vágásokkal.
Fotó: BOOKR Kids Facebook
Egy e-book vagy egy applikáció, például a BOOKR Kids, amelyhez animáció, sok akusztikus inger társul, nagyon mást jelent, mint egy papír alapú könyv. Ezeknek is meg lehet találni a helyét a gyerekek életében, de semmiképp sem lehet helyettesíteni velük az esti mesét. A közvetítő médium hatással van a hallottak, látottak eltárolására, illetve a koncentrációra is, ilyen módon tehát más igényeket és lehetőségeket teremt.
Talán lényeges különbség, hogy a digitális eszközök kialakítják az érintésre történő irányítás illúzióját, amely aztán nem minden esetben működik a valóságban. Nagyon más viszonyulást jelent, ha azt gondoljuk, hogy mindenre hatással vagyunk, hogy uralhatjuk az eseményeket.
Varró Dániel mesélte egy interjúban, hogy a kisfia meccsnézés közben a tévé képernyőjén próbálta arrébb húzgálni a játékosokat, hiszen neki teljesen természetes tapasztalat, hogy egy mozdulattal irányíthatja, megváltoztathatja a látottakat. A szerző egyébként a Szomjas troll című friss kötetében ezt valamelyest meg is valósította, hiszen az utolsó történetben a befogadó lesz a cselekmény alakítója, választhat, hogyan reagál az egyes fordulatokra.”
Létrejött a gyerekkönyvek új generációja
A leginnovatívabb, legizgalmasabb kortárs gyermekirodalmi alkotások ezekre a kihívásokra is igyekeznek választ adni.
„Egyre komolyabb szerepet kap a vizuális kialakítás, amely a képek mellett a tipográfiát is magában foglalja. A képeknek már nemcsak illusztratív szerepe van, hanem narratív funkciót kapnak, párbeszédbe lépnek a szöveggel.
Erre a kedvenc példám Dániel András Kufli-sorozatából az egyik mellékszereplő, a lábas csiga. A nyelvi humor, a váratlan szerkezet önmagában is élményszerű, viszont a képen a csigának nemcsak lába van, hanem egy lábast is visz a házán.
Ez a poén csak a képpel együtt működik, emellett pedig a lábas szó két jelentését is megvilágítja. A képeknek a funkciója mellett a kialakítása is sokkal változatosabb, merészebb technikák jelennek meg. Ez sokszor a témához igazodik, hiszen a tabutémákat tárgyaló kiadványok is egyre nagyobb számban vannak jelen.”
GIF
Az óvodás korosztály már jól érti a humort is.
„Minél nagyobbak, annál inkább kialakul náluk bizonyos ismeret és így elvárás is a mesékkel kapcsolatban. Vagyis az eddig hallott történetek alapján vannak sejtéseik, hogy mit várhatnak, ha mese következik – ez a történetre, a szereplőkre, a szóhasználatra egyaránt vonatkozik.
A váratlanság gyakran nevetést vált ki a gyerekekből, ilyen hatással lehetnek a különleges lények vagy a mesei világtól elütő nyelvezet is.
Nagy sikere lehet egy könyvnek, ha olyat mondat ki a felnőttekkel, ami egyébként nem feltétlenül hangozna el a szájukból.”
Jó példa erre B. J. Novak Képtelen könyve, amely annak ellenére rendkívül népszerű az ovisok körében, hogy tényleg nincsenek benne képek.
Szintén nagyon izgalmasak a fizikai kialakításukban is formabontó könyvtárgyak, melyek kézbe vehető, a gyerekekkel közösen nézegethető tárgyakként jóval többre képesek, mint a hozzájuk kapcsolódó mese írott vagy valamilyen digitális hordozóról felolvasott szövege.
„Ilyenek például a pop-up könyvek, amelyek tulajdonképpen térben felépülő, 3D-s kiadványok, rendszerint mozgatható elemekkel. Gyakran ismert történeteket dolgoznak fel, például Grimm-meséket, és nagyon fontos szerepük van a vizuális nevelésben is. Főként az interaktivitásuk révén válnak élménnyé.
A másik érdekes kezdeményezés a papírszínház japán eredetű mesélési módja, melyet a Csimota kiadó hozott be Magyarországra. Egyszerre érvényesül benne a színház és a mesemondás, lehetőséget ad az interaktivitásra, komoly szabadságot enged a mesélőnek, a nagy méretű képek pedig rendkívül igényes kialakításúak.
Otthon és intézményi keretek között egyaránt remekül használható, a nagyobb (olvasni tudó, iskolás) gyerekek pedig nemcsak hallgatóságként, hanem mesélőként is kipróbálhatják magukat. Ezek a történetek klasszikus történeteket is feldolgoznak, de vannak olyan mesék, amelyek kifejezetten papírszínházas előadásra készültek, ilyen például a Piroska és a Nagy Mágus.”
Papírszínház (Fotó: Nagy Károly Városi Könyvtár)
A gyerekkönyvek most már nevelnek is
Az „új hullámos” gyerekkönyvek az újszerű és igényes kivitelezés mellett sokszor a tartalomban is egészen új megközelítésmódokat alkalmaznak. Nemcsak történeteket adnak ugyanis át, hanem érzékenyíthetnek, elfogadásra is nevelhetnek.
„A Csimota kiadó Tolerancia sorozata meghatározó ezen a területen, de a többi gyerekkönyvkiadónak is vannak hasonló témájú könyvei. A Lili című könyv például nagyon érzékenyen és érthetően mutatja be egy Down-szindrómás kislány életét. Szabó T. Anna fordításában verses formában készült hozzá a szöveg, amely megmutatja, hogy a másságtól nem kell félni, mert az természetes jelenség.
Az érzékenyítő könyvek, foglalkozások abból indulnak ki, hogy a megismerés segíti a megértést, az elfogadást, hiszen az agresszió sokszor az ismeretlen miatti félelem érzésére adott reakció.
Ezek a könyvek megjelenítik például az alkoholizmust, a kirekesztést, a halált, a kövérséget, és az olvasással alkalmat teremtenek a feldolgozott téma megbeszélésére, megismerésére.”
Agnes Lacor: Lili
Összegezve tehát a kortárs magyar gyermekirodalom minden lehetőséget megad ahhoz, hogy egy kislány vagy kisfiú magába szívja a mesék, versek világát, hogy irodalmat szerető és ismerő gyerek váljék belőle, mire iskolába kerül.
„Ennek rengeteg pozitív hatása van a személyiségre, az érzelmi intelligenciára, a nyelvi kompetenciára, a nyitottságra, a kultúraértésre és még sorolhatnám. Vagy megfordítva úgy is mondhatjuk, hogy a mesékből, versekből és az olvasásból nem származhat hátrány. Az is igaz azonban, hogy a gyerekkori irodalmi nevelés még önmagában nem garancia a későbbi olvasóvá válásra – még ha növeli is az esélyeit.
Az iskola sok szempontból komoly váltás, így a könyvekhez, irodalomhoz való viszonyban is. Jó eséllyel az iskoláig a gyereknek alapvetően pozitív élményei kötődnek a szövegekhez, élményszerű, örömteli a velük való találkozása.
Az iskolában jelenik meg mindez először feladatként, kötelességként, amelyre osztályzatot adnak. Ez persze nem jelent szükségszerű eltávolodást. Nagyon fontos, hogy a gyerekek az intézményes nevelésen kívül is megtalálják a kedvükre való könyveket.”
