A jó ízlés határain belül
| További filmek a kategóriában, itt! |
Ne legyünk álszentek! Ma már kora este bármelyik kereskedelmi tévé magazinműsorában megnézhetjük, amint az éppen aktuális celeb egy PR-akció keretében megkapja a legújabb szilikonmelleit, arra pedig már fel sem kapjuk a fejünket, amikor egy-egy hírességet bikiniben vagy szexi fehérneműben fotóznak. Ha egy film címe A nimfomániás, és egy szexőrült nő meséli el benne életének legemlékezetesebb szexuális kalandjait, nyilván a film hirdetésének is illik erre utalnia, és amíg ezt a jó ízlés határain belül teszi, nincs is ezzel semmi baj. De ki határozza meg azt, hogy mi tartozik a jó ízlés kategóriájába, és hol vannak a határok, ameddig el lehet menni?
Erre is van törvény!
Vajda Erzsébet, a UIP-Duna Film forgalmazási menedzsere a megkeresésemre elmondta, hogy ugyan a filmeket és a filmelőzeteseket manapság az NMHH korhatárbiztossága ellenőrzi és sorolja be a korhatárukat, a filmplakátokat nem ők szabályozzák, hanem a magyar reklámtörvény. A 2008-as törvény azonban hagy némi mozgásteret a fantáziának. Ugyan leírják benne, hogy a gyermek- és fiatalkorúak fizikai, szellemi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését egy reklám nem károsíthatja, és azt is, hogy tilos az olyan reklám, ami a nemiséget súlyosan szeméremsértő nyíltsággal ábrázolja, vagy nemi aktust, illetve nemi szervet nyíltan ábrázol, de ez azért nem olyan sok konkrétum, hogy ügyes szakemberek ne tudnák mellette feszegetni a határokat. És feszegetik is. A fenti szabályoknak köszönhető, hogy ugyan a nyílt pornográfia nem jelenik meg a reklámokban, de a szexre való utalásokkal már vastagon teli van a reklámszakma.
Szexszel minden eladható?
„Szexszel minden eladható”, tartja a régi marketinges mondás, de a dolog azért árnyaltabb ennél. Becker György reklámpszichológus szerint a szex az egyik legjobb – és nem mellékesen legolcsóbb – eszköz a figyelem felkeltésére, de attól még nem jelent automatikus sikert a használata, sőt. „Nem mindegy, hogy milyen célcsoportnak reklámozunk vele. A negyvenes–ötvenes generációnál és a nyugdíjasoknál már messze nem biztos, hogy hatásos eszköz, sőt esetleg még a frusztrációt is növelheti bennük.” Becker egyáltalán nem tartja bűnnek a szexszel való reklámozást. „Olyan, mint a piros szín. Feltűnőbb, mint a többi, de ez is csak egy eszköz a figyelemfelkeltésre.” A szex mindenütt jelen van, mindenkit érint, mindenkit érdekel, és ezért használják tudatosan a figyelemfelkeltésre még az olyan konzervatívabb cégek is, mint például a Mercedes. Persze egyáltalán nem mindegy, hogyan.
Sejtetni arany
| A nimfomániás – kritika |
A reklámpszichológus szerint a célzás és a sejtetés mindig sokkal izgalmasabb, mint amikor mindent megmutatnak. „Ha látunk egy vizes pólós lányt, az izgalmas. Ha mindenét megmutatjuk közelről, az már nőgyógyászat.” A szakértő szerint a szexszel való reklámozás egy igazi kötéltánc, ugyanis ha jól sikerül, akkor egy nagyon izgalmas kampány/reklám lehet a végeredmény, ám ha átesnek a ló túloldalára, a hirdetés könnyen közönségessé vagy szexistává fajul. „A szex erős érzelmi hatást válthat ki, így egy idő után a közönség könnyen telítődhet vele, és immunissá válhat az adott reklámra. Éppen ezért kifizetődőbb figyelemfelkeltő kampányokra használni – például egy film hirdetéséhez –, mint brandépítésre.”
Galériánkban egy csokornyi merész filmplakátot mutatunk be, ami a szexet eszközként használta. Ügyesen vagy közönségesen? Mindenki döntse el maga!
