| Az Európai Uniót 6 állam alapította (Belgium, Franciaország, Hollandia, Luxemburg, Németország, Olaszország) 1952-ben. Később még 22 ország csatlakozott. |
2004 tavaszán az emberekben nagy volt az izgalom, az Európai Unióba való belépésünkkel úgy érezhettük, végre valóban megérkeztünk Európába. A jobb életről szőtt álmok és elvárások mellett megjelent némi aggodalom is, hogy vajon betiltják-e a mákot és a disznóvágást, és mi lesz majd a kisvállalkozásokkal. Az EU szerepe sokak számára még mindig kissé ködös…
A Republikon Intézet elemzése pontos képet ad arról, hogyan vélekednek a kontinens lakói az unióról. Az európaiak 31 százaléka vall föderalista nézeteket, ők minden, a szorosabb integrációra vonatkozó kérdést támogatnak. 32 százalék euroszkeptikus, vagyis kifejezetten negatív az unió jelenlegi helyzetéről alkotott véleménye, és a továbbiakban sem remél javulást. 37 százalékuk mérsékelt EU-támogató, ők hangot adnak fenntartásuknak a jelenlegi helyzettel kapcsolatban, de összességében inkább bizalommal tekintenek az EU jövőjére. Hazánk közel áll a nagy átlaghoz; 31 százalék az euroszkeptikus, 33 százalék mérsékelt EU-támogató és 36 százalék föderalista nézeteket vall. Az életkornak komoly szerepe van az EU megítélésében, a fiatalabbak között több a támogató, az idősek között pedig a szkeptikus. A végzettség is befolyásolja a hozzáállást, azok között, akik több időt töltöttek tanulással, sokkal kevesebb az ellenző.
Az elmúlt években sok olyan változás történt, amiről a legtöbb európai polgár nem tudja, hogy az az uniónak köszönhető:
1. Jelentősen olcsóbb lett a telefonálás, mert az EU véget vetett a nemzeti monopóliumoknak, és teret engedett a gazdasági versenynek.
2. A történet hasonló a repüléssel is: a nemzeti monopóliumok megszüntetésével kialakult verseny lejjebb vitte a jegyárakat, ráadásul az utasok jogait is megerősítették: ha valaki túlfoglalás miatt nem jut fel egy gépre, a légitársaság köteles őt kártalanítani.
3. Megszigorították az üzleten kívül kötött szerződésekkel kapcsolatos szabályokat, vagyis ha az ember egy házaló ügynökkel köt üzletet, vagy az utcán aláír egy megrendelést, előfizetést, otthon alaposabban átgondolva elállhat a vásárlástól.
4. Az EU-ban a fogyasztási cikkek, például az elektronikus berendezések szavatossági ideje jelenleg két év, így ha az hamarabb elromlik, akkor az eszközt kötelesek költségmentesen megjavítani vagy kicserélni.
5. Az EU betiltotta a kozmetikai termékek esetében az állatkísérleteket, és kialakította a fogyasztási termékek címkézésére vonatkozó általános szabályokat, hogy a vásárlók mindig pontosan tudják, mi van abban, amit megvesznek.
6. Az uniós tagállamok kölcsönösen egymás állampolgárainak rendelkezésére bocsátják egészségbiztosítási rendszerüket, ehhez elég bemutatni az európai egészségbiztosítási kártyát vagy a megfelelő nyomtatványt.
7. Az EU kötelező előírásokat vezetett be a levegő minőségére vonatkozóan, amelyeket a tagállamoknak konkrét intézkedésekkel kell megvalósítaniuk, ennek köszönhetően a levegő az elmúlt években Európa-szerte tisztább lett. A helyzet hasonlóan alakult az ivóvízzel kapcsolatban is.
8. A felmérések szerint a magyarok mindennapi életére a határok eltűnése, a személyek valódi mozgásszabadságát biztosító schengeni térséghez való csatlakozás volt a legnagyobb
hatással. A legnagyobb örömöt még mindig az szerzi, hogy az uniós országok határain szabadon, a határőrség vizsgálata és közigazgatási formalitások nélkül juthatunk át, de sokan élnek a szabad munkavállalás, illetve az uniós ösztöndíjak adta lehetőségekkel is.
9. Magyarország az egyik legnagyobb haszonélvezője az uniós forrásoknak: az elmúlt tíz évben közel háromszor annyi pénz érkezett az országba, mint amennyit az ország befizetett a közös kasszába. 2012-ig ez több mint ötezer milliárd forintot jelentett, amelynek köszönhetően több mint nyolcvanezer befektetés és fejlesztés valósult meg, és több mint százezer új munkahely jött létre.
| Mire futja az uniós támogatásból? Ausztria: a hegyi gazdák fejlesztéseire, a helyi termékek megőrzésére. Csehország: az országot a szomszédos Lengyelországgal összekötő gázvezetékre. Észtország: a kórházak modernizációjára, utak fejlesztésére. Finnország: a mezőgazdasági vállalkozások és a gyéren lakott északi, valamint keleti régiók megsegítésére. Görögország: a Peloponnészoszi-félsziget úthálózatának javítására, az internetes és szállodai szolgáltatások fejlesztésére. Németország: az Erfurt–Halle–Lipcse összekötő gyorsvasútra. Lettország: a Rigában található nemzetközi reptér felújítására. Litvánia: repülőtér-modernizációra, számítógépes oktatásra. Lengyelország: a varsói Copernicus Science Centre beruházásaira, a wroclawi repülőtérre és a vidéki turizmus fellendítésére. Olaszország: Lombardiában szélessávú internetre, Nápolyban pedig a jobb tömegközlekedésre Magyarország: több város vízközmű-felújítására és a Romániáig érő, új M43-as autópálya megépítésére. |
 Cikkünk az e heti Nők Lapjában jelent meg. További cikkeink az aktuális számból
Ha előfizetnél a Nők Lapjára, itt és most megteheted! |
