Azzal, hogy igyekszünk előre gondoskodni gyermekeink jövőjéről és különféle megtakarításokba teszünk pénzt, amit ők majd felnőve a saját belátásuk szerint felhasználhatnak, még mindig csak félmunkát végeztünk. Hiába jut ugyanis a nagybetűs élet kapuját éppen csak átlépő csemete egy kis anyagi forráshoz, ha előtte nem tanulta meg kezelni a pénzt. Mit lehet tenni akkor? Nyissunk egy bankszámlát a gyereknek és bíztassuk, hogy ezen gyűjtögesse a zsebpénzét?
Nem valószínű, hogy ez a legjobb megoldás. A gyerekek ugyanis abban az életszakaszukban, amikor könnyen megtaníthatóak a pénz fogalmára és annak kezelésére, még nem igazán tudnak mit kezdeni azzal, hogy van egy számla valahol a virtuális térben, egy számítógép szerverén, amin kézzel nem megfogható pénz van. Sokkal praktikusabb, ha 6-7 évesen, amikor már erről a témáról lehet beszélgetni velük és el lehet kezdeni a “gyakorlást”, valódi pénzt adunk a gyerek kezébe, és hagyjuk, hogy játsszon vele. Tapasztalja meg, hogy mihez lehet vele kezdeni, hogyan vásárolhat, és érezze át, hogy rajta múlik, mi lesz annak az összegnek a sorsa, amit a kezébe adnak.
Csak következetesen!
Két nagyon fontos dolog van, amit szem előtt érdemes tartani a pénzügyi nevelés során. Az egyik a következetesség: ha zsebpénz ígértünk a gyereknek, mindig időben és a megígért összeget pontosan leszámolva adjuk meg a “járandóságát”. Ha ez a zsebpénz elfogy, ne pótolgassuk jóságosan, ne változtassunk a szabályokon örökké. Meg kell tanulni a gyereknek is, hogy a pénz véges dolog, és csak addig nyújtózkodhat, amíg a takarója ér.
A mások fontos dolog, hogy először ne feltételekhez kötve kapja meg a zsebpénzét: ne követeljük meg tőle, hogy csak erre vagy arra költheti el. Sokkal hasznosabb, hogy ha csak beszélgetünk vele azokról a lehetőségekről, amire a pénzét használhatja, de nem orientáljuk semmilyen irányba. Meg kell tapasztalnia azt, hogy a pénz könnyen kicsúszhat a kézből, hogy elveszhet, hogy haszontalan dolgokra költhető, magyarul érezze meg a saját bőrén is, milyen jó és rossz dolgok járnak együtt a pénzzel.
Pénzjáték
Ha így egy kis rutint szerzett már, akkor jöhetnek olyan játékok, amik kicsiben modellezik azt, ahogy felnőtt korban majd tanácsos lesz a pénzzel bánnia. Például adhatunk neki a zsebpénz mellé három, különböző színű borítékot: az egyikbe egy konkrét dologra tehet félre pénzt, a másikba csak azért, hogy azt ne költse el, hanem majd valamikor később, ha szüksége lesz rá, előveheti. A harmadikba pedig azt a részét teheti a zsebpénzének, amit azonnal el szeretne költeni. Mi magunk is készítsünk három ilyen borítékot és ugyanakkora összeget osszunk szét bennük a zsebpénzosztás napján, mit amekkora a gyerek zsebpénze. Néhány hónap múlva hasonlítsuk össze, hogy állnak a borítékok, és beszéljük, vajon miért van, hogy más-más összeg van az ő és mi borítékjainkba. Sosem szabad megszabni, hogy mit tehet a pénzével és mit nem, mert így nem alakul ki az a felelősség érzet, hogy kizárólag rajta múlik az ő pénzének sorsa, hanem helyette majd a felnőtt életében is kívülről fogja várni pénzügyekben a megoldást.
Bankszámlára előbb utóbb szükség lesz
Bizonyos életkor felett, mikor egyre nagyobb az gyermek önállósága, elkezdhetjük őt mélyebben is bevezetni a pénz és a vele kapcsolatos ügyek rejtelmeibe. 13-14 évesen már szóba jöhet egy bankszámla nyitása is, mert egyrészt ilyenkor már képes lesz felfogni a bankszámla szerepét a pénzmozgásban, másrészt praktikus haszna van a számla mellé igényelhető bankkártyának. Tinédzser korban, a középiskolába lépve egyre több olyan alkalom lesz majd a gyerek életében, amikor szüksége lesz a kártyára utazásokhoz, nyári vakációkon vagy más élethelyzetekben. Beletanulhat a netbankolásba, és a szülőnek is kényelmesebb lesz a zsebpénz utalását állandó megbízással intézni az interneten keresztül.
