A Naprendszer kb. a Nappal egyidejűleg, 4,5 milliárd éve keletkezett a csillagközi térben lévő por-, és gázfelhőből. A bolygók nem bocsátanak ki saját fényt, csupán a Nap fénye verődik vissza róluk. A körülöttük keringő égitestek a holdak. Föld-típusú vagy belső bolygók a Merkúr, a Vénusz, a Föld, és a Mars, ezeket főleg kőzetek alkotják. A külső vagy óriásbolygók a Jupiter, Szaturnusz, Uránusz, Neptunusz. Ezek sokkal nagyobbak és gázokból állnak. A Plútó kilóg a sorból, leginkább egy kisbolygóhoz hasonlít. 
A Naphoz legközelebbi bolygó a Merkúr. Kicsi, kráterekkel borított felszíne hasonlósít a Hold felszínéhez. 88 nap alatt kerüli meg a Napot. Központi csillagunkhoz való közelsége miatt szabad szemmel nehezen látható. Általában röviddel napnyugta után, vagy közvetlenül napkelte előtt figyelhetjük meg. 
A Vénuszt népiesen esthajnalcsillagnak nevezik, mivel szintén alkonyatkor és hajnalban figyelhető meg. Ha fent ragyog az égen, a Napon és a Holdon kívül minden más égitest fényét felülmúlja. Felszínét kénsavfelhők rejtik el teleszkópjaink elől. Egy vénuszi nap 243 földi napig tart. 
A Föld valószínűleg ritka tünemény az univerzumban. 71%-át víz borítja, légkörét 78%-ban nitrogén, 21%-ban oxigén alkotja. Földünk 23 óra és 56 perc alatt fordul meg tengelye körül, míg 365 nap kell neki, hogy a Nap körül egy teljes keringést végezzen. 
A Mars jellegzetes vörös színét a vastartalmú magnetit okozza. Légköre jórészt szén-dioxid, ami a sarkokon jéggé fagy. Igen sok hasonlóságot mutat a Földdel, valamint Naptól távolabbi pályája miatt nagyon jól megfigyelhető. 
Az óriásbolygók tömege akár százszor nagyobb is lehet a többi bolygóénál. Közöttük a Jupiter a leghatalmasabb. Az atmoszférájában található gázok összetétele miatt a Földről narancsvörös színűnek látjuk. A bolygót betakaró felhőtakaró sávos szerkezetű. Az egyes sávok különböző sebességgel forognak, így hatalmas viharokat, örvényeket okoznak. A Jupiternek is van egy nagyon vékony, halvány porgyűrűje, amit csak az odalátogató szondák tudtak megfigyelni.
A Szaturnusz a Naprendszer második legnagyobb bolygója. Óriási, kis sűrűségű gázgömb, ami főleg hidrogénből és héliumból áll. Legfőbb ékessége gyűrűje, amit csak a távcső felfedezése után ismerhetett meg az ember. A gyűrű több ezer vékony gyűrűből, gyűrűcsoportokból és az ezek között lévő hézagokból áll. Az egyes kis gyűrűk kisebb-nagyobb kődarabkákból állnak, melyek csillogását rájuk fagyott vízjég biztosítja. Kialakulásukat kétféle elmélet magyarázhatja. Vagy a gyűrűt alkotó testek nem voltak képesek egy holddá összeállni, vagy egy hold feldarabolódásából keletkeztek. 
Az Uránuszt 1781-ben W. Herschel fedezte fel. Összetétele nagyon hasonlít a Jupiteréhez. Nap körüli keringési ideje 84 év. Forgástengelye 98 fokos szöget zár be a keringési síkkal, ami miatt, a sarkokon 42 évig nem süt a Nap. Az Uránusznak 11 vékony és halvány főbb gyűrűje van. Holdjai száma 15. 
A Plútó a Naprendszer legtávolabbi ismert bolygója, így igen nehéz megfigyelni. 248 földi év alatt kerüli meg a Napot. Pályája annyira elnyúlt ellipszis, hogy néha jobban megközelíti a Napot, mint a Neptunusz.
