Értelem és érzelem
Freund Tamás agykutató
Néhány hónapja Freund Tamás agykutatóval beszélgettem, azt is megkérdeztem tőle, mi magyarok tehetségének, kreativitásának tudományos magyarázata.
– A Kárpát-medence mint genetikai olvasztótégely kedvez a tehetségek felbukkanásának, de a kreativitás szempontjából különösen fontos az érzelemgazdagság – magyarázta a tudós.
– A magyar pedig érzelemgazdag nép. Ennek jó oldala az, hogy a beérkező információkat sajátos módon képes rendszerezni, felhasználni, majd ebből a lehető legváltozatosabb módon újat alkotni. Ugyanakkor ez a túlzott emocionalitás magyarázza a sok válást, az alkoholizmus és az öngyilkosságok magas arányát.
Halasi csipke, halasi lány
Monostori Melinda csipkevarrónő
A lány nem művész, elkészült munkáinak grammja mégis értékesebb az aranyénál. Monostori Melinda a kiskunhalasi Csipkeház csipkevarrónője.
A századik születésnapját tavaly ünneplő halasi csipke, a Hungarikum Klub új tagja, több szempontból is különleges a világon. Nincs más olyan csipke, amelyet száz százalékig emberi kéz készítene, valami kis gépi “rásegítés” mindegyikben van. Halason dolgoznak a legtöbb öltésmintával – több mint hatvannal! –, itt használják a legvékonyabb, és ebből következően a legkevesebb cérnát. (A tizenöt varrónő évente mindössze hatvan-hetven dekát.) Az 1904-ben, a St. Louis-i világkiállítás nagydíja után számtalan rangos elismerésben részesített halasi csipkéből kapott Roosevelt elnök lánya, Julianna, holland királynő, Umberto olasz király – pontosabban babakocsi-terítő formájában trónörököse –, a közelmúltban pedig II. János Pál.
Figyelem Melinda kezét. Olyan apró öltésekkel dolgozik, olyan tetten érhetetlenül szövi be az anyagot, hogy látni sem lehet. A papírra kontúrozott, majd kivarrott, pontosabban inkább beszőtt darabokat késsel vágják le a papírról, ez a munka legszebb és legboldogítóbb része.
– Hiába ugyanaz az öltés, mégsem lehet, hogy valaki elkezd egy darabot, és másvalaki folytatja. Mi már megismerjük egymás munkáit. Emlékszem, az első darabokat megsirattam, mert sehogy sem alakult úgy a minta, ahogy kellett volna. Háromszor-négyszer is visszafejtettem.
Az egyik, több mint két évig készített kerek terítő, éppen érkezésünk reggelén lett kész. Megcsodáltuk mi is, benne a halasi csipke védjegyét, a három egymásra fektetett halat.
Jó gazdáik vagyunk?
 |
| Simicskó István |
– Vidéken születtem, a nagyszüleim és a szüleim is tartottak állatokat, nekem két kutyám van, Janka és Leó. Janka magyar kutya, mudi, Leó pedig közép-ázsiai juhász.
A képviselő szerint, ha nem akarjuk, hogy gyerekeink és unokáink csak képekről ismerjék az őshonos magyar állatokat, itt az ideje, hogy tegyünk valamit értük.
– Kilenc magyar kutyafajta van, ezzel a világ élvonalához tartozunk – mondja Simicskó István. – Elgondolkodtató, hogy ezekből összesen nem születik annyi kiskutya, mint az éppen divatos fajtákból. Míg tavalyelőtt hetvenegy erdélyi kopó és ötvennégy magyaragár jött a világra, addig csak labrador retrieverből több mint hatezer. Én úgy látom, hogy a világon mindenütt, és az Európai Unióban különösen, minden nemzet erősen védi a saját értékeit. A tét nagy. Amelyik ország nemzetközi szinten elismerteti a maga állatait, az a továbbiakban annak a fajtának hivatalosan is a gazdája lesz. Megszabhatja a fajtajelleget, a tenyésztés szabályait, vigyázhatja a génállományt, tehát egyfajta kizárólagosság illeti meg.
A határozott kiállás után mindenesetre elképzelhető, hogy itthon egyre többen keresnek majd tudatosan magyar kutyákat, ráadásul ezek az állatok ugyanolyan, ha nem jobb, vadászkutyák, terelők, házőrzők, mint külhoni társaik, sőt, “a ,családi simogató” szerepére is tökéletesen alkalmasak.
A javaslat kiterjed a haszonállatokra is. Épp ideje. Hiszen azt már sejtjük, mi mindent eszünk meg a boltokban kapható húsokban, de azt, hogy mennyi értéket rejtenek régi állataink, a marha-, juh- ló-, nyúl-, ponty- vagy galambfajták, a mangalica, a szárnyasok, – nos, ezt még, vagy inkább már nem tudjuk. A szürkemarha “tulajdonjogáért” például – ami az évezredes ridegtartásnak köszönhetően, ellenálló a különféle fertőzések, így a kergemarhakórral szemben is – , már versengenünk kell. Vannak ugyan megszállott tartók, de nem is olyan rég, a hetvenes évek végén, amikor összesen száznyolcvanhat tehén és hat bika volt az országban.
Mi kutyánk
A rövid lábú erdélyi kopó kipusztulása után kilenc magyar kutyafajtára vigyázhatunk ezután: a pulira, a pumira, a mudira, a kuvaszra, a komondorra, az erdélyi kopóra, a magyarvizslára, a drótszőrű vizslára és a magyaragárra.
 |
| Fodor Márta vendéglős |
Ha valaki szürkemarhából, rackajuhból vagy igazi, kapirgálós csirkéből készült ételt akar enni, számíthat Fodor Mártára és a Beugró Vendéglőre. Irodalmi étlap, élőzene, a szó legjobb értelmében vett magyaros vendégszeretet és magyar ételek várják.
– Az erdélyi-magyar a világ harmadik legnagyobb konyhája – szögezi le Márta. – A kínai és a francia-olasz után. Sehol ennyi alapanyag, zöldfűszer, ennyi lehetőség! Azt mondják, édes-savanyú? Hát mi a tökfőzelék, ha nem édes-savanyú? Nem utánoznunk kell másokat, gyrost, meg pizzát adni, hanem lángost, hurkát, kolbászt, köreteket, főzeléket, palacsintát. Sült halat és halászlét. De jót ám, mert a múltkor olyan halászlevet ettem a Balatonnál, hogy ha azt egy külföldi megkóstolja, sok mindent gondol róla, csak azt nem, hogy ez jó! Vigyázni kellene ezekre az értékekre! Ma is mindent el lehet készíteni, amit elődeink csináltak, ráadásul jobban, gyorsabban, új, korszerű technológiával, tárolással, hőkezeléssel.
Mártáék folyamatosan kutakodnak a régi magyar gasztronómiában, új és újabb, pontosabban régi és régebbi receptek után. Hungaricumok a konyhán? Alig győzöm, olyan gyorsan sorolja, és hozzáteszi: ez csak kóstoló belőlük.
– Töltött paprika, Székelykáposzta, rétes, a főzelékek, rengeteg köret, befőttek, lecsó, tarhonya, lángos, halászlé, szörpök. És minden, amit valakiről elneveztek, a Gundel palacsintától az Újházy tyúkhúslevesig. Néha a külföldiek az interneten tájékozódnak, úgy jönnek hozzánk. És köszönik, de nem rostonsült pulykát kérnek, hanem borjúlábat rántva, meg kakastaréj- vagy ökörfarok-pörköltet. Itt nálunk meg is kapják!
Képernyős hungaricum
Bojár Gábor, Esterházy Péter, Freund Tamás, Janikovszky Éva, Polcz Alaine, Ránki Dezső, Roska Tamás, T. Sós Vera. Néhány név csupán a Magyar Televízió Hungaricum című műsorából, melynek ötlete Rangos Katalin programigazgatótól származik.
– Eredetileg a Mindentudás Egyetemének előadóiról szerettem volna portréfilmeket, de ez nagyon sokba került volna, így maradt a “két ember beszélget” műfaj. Az már, hogy tágítsuk a kört, a műsorvezető, Baló György ötlete volt. Makacsul hiszek abban, hogy ha egy szellemiségében partner és elég kíváncsi kérdező faggat értékes embereket, akkor az elég. Úgy tűnik, így is van, hiszen este fél tizenegykor, most nyáron tizenegykor stabil kétszázötvenezren nézik a műsort. A Hungaricum címet én adtam, mert úgy gondolom, ezek az emberek legalább annyira képviselik az országot, mint a paprika vagy a téliszalámi, ha nem jobban. Abbahagyni nem fogjuk még jó darabig, viszont rendületlenül ismételünk.
Minden feta görög?
Az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió perben áll. A vita tárgya az egyes országokhoz kötődő, nagy hagyományú élelmiszermárkák nevének használata. Például, ha Magyarországon készítünk egy kiló fetasajtot, annak a terméknek adhatjuk-e a feta nevet, vagy ez az elnevezés kizárólag az eredeti, Görögországban készült sajtot illeti meg? Igaz ugyan, hogy a görög feta vagy az olasz parmezán nemzetközileg ismert és kedvelt ételek, de élhet-e önálló életet a név meg a konkrét termék? Ha az Unión múlik, sosem válhatnak általános használatúvá ezek az elnevezések. Jelenleg azon fáradoznak, hogy a levédett neveket világszerte bejegyezzék, ezzel szigorítva a jelentéstani szabályokat. Az Egyesült Államok és sok más ország is ellenzi a tervet, mondván, hogy Európa csak az “elkényeztetett” termelőit akarja megvédeni, ráadásul a származási hely márkanevekbe foglalása és bejegyzése óriási nemzetközi bürokráciai gubancot eredményezne. Ellenben az amerikaiak éppen az idahoi burgonya és a floridai narancslé levédésére készülnek…
Hungaricum Club
Hungaricumnak nevezhetünk minden egyedien és egyedülállóan magyar terméket, továbbá tágabb értelemben a tárgyi és szellemi kultúra sajátosan magyar alkotásait.
A különleges termékeknek először itthon kell különleges védelmet élvezniük, hiszen ez ad majd lehetőséget a nemzetközi szintű, az Unió által is elismert védettségre. Az Európai Unió amúgy támogatja a régiókban kialakult termékkultúrákat, így a magyar védelem “elismerhetővé” válik majd a csatlakozás után. Három típusú uniós emblémával látják majd el a védett eredetmegjelölési termékeket, a védett földrajzi jelzésű termékeket és a hagyományos, különleges tulajdonságú termékeket. A különböző eljárások nyomán az első kategóriába mintegy harminchat magyar termék, illetve régió, város került a maga termékével: (Herend, Kalocsa, Badacsony, Szeged, Makó, Parád stb.), a másodikba pedig ezek közül tizenegy (mint a gyulai kolbász, a szegedi téliszalámi vagy a szatmári szilvapálinka.)
A lényeg tehát, hogy a nemzeti eredetvédelmet elnyert termékeket a közösség is értéknek tekinti, ezzel együtt több esetben kell megküzdenünk a nemzetközi szintű birtoklásukért (lásd: tokaji bor).
Hungaricum Clubot 2000 októberében öt olyan nagy hagyományú társaság – az alapító Herendi Porcelánmanufaktúra Rt., a Pick Szeged Rt., a Tokaj Kereskedőház Rt., a Zwack Unicum Rt., illetve a nemrégiben csatlakozó Halasi Csipke Alapítvány – hozta létre, amelyek mindegyike meghatározó a magyar kultúrában. Saját eszközeikkel kívánják segíteni az uniós csatlakozás ügyét, miközben őrködnek hagyományaink fölött. Fellépnek a márkavédelem, a hungarikum megnevezés értékének megőrzése érdekében, hogy ezt a “jelzőt” valóban csak azok a termékek használják, amelyek erre érdemesek. Épp ezért a Hungaricum Club tagjai csak magas minőségű, nemzetközileg elismert termékek lehetnek.
