Idén ünnepeltük a Bauhaus születésének 100. évfordulóját, ami nem egy stílusirányzat, hanem egy iskola, melyet Weimarban alapított Walter Gropius. A Bauhausnak számos magyar tanára és tanulója is volt, például Breuer Marcell, Moholy-Nagy László, Fischer József, Kozma Lajos, Kaffka Péter, hogy csak néhány nagy tervezőt, építészt említsünk. Az iskola mindössze 14 évig létezett, 1933-ban a nácik betiltották, de Weimarban még működik az utódintézménye, 1996 óta Bauhaus-Universität néven – az épületet a 100 éves évfordulóra renoválták is. A centenárium alkalmából rengeteg programot, megemlékezést tartottak és tartanak hazánkban is, ahol mindenki megismerkedhet a húszas és harmincas évek modern iskolájának építészetével és formatervezésével.
Séta a budapesti Napraforgó utcában
A Bauhaus szellemiségében épült a budapesti Napraforgó utcai kísérleti lakótelep is, amely Európa-szerte unikális utcának számít. A 1920-as évek gazdasági válsága felszínre hozta a lakhatási problémákat, olcsó és egyszerű megoldásokra volt szükség, hogy elősegítsék a szegényebb rétegek lakhatását – Magyarországon 1929-ben merült fel egy mintatelep létrehozásának az ötlete, amely alacsony építési költségekből is létrehozható. Végül a Fejér és Dános kivitelező cégnek és néhány korabeli építésznek köszönhetően 1931 februárjában elkezdődhetett a lakótelep házainak építése, és még ugyanezen év augusztusában be is költözhettek az első lakók az utcába. A telep ünnepélyes átadására 1931. november 8-án került sor, ami egészen elképesztő, ha azt nézzük, hogy mindössze kilenc hónap alatt húztak fel egy teljes utcát Pasaréten.
A gyorsasághoz hozzájárult, hogy a házak felhúzásában több építész is segédkezett – a legmodernebb épületeket fiatalok, Molnár Farkas, ifj. Masirevich György és Fischer József tervezték, akik a Bauhaus szellemét próbálták meghonosítani Magyarországon. Az utcában a Fischer-ház volt az első, amely gazdára talált. Ezt Fischer József tervezte, és elakad a szavunk, ha arra gondolunk, hogy 1931-ben épült: az ablakok, a szögletes formák, a tágas terasz miatt sokan azt gondolnák, hogy 20-30 éves házról van szó, pedig nem így van.
A Fischer-ház a Napraforgó utca 20. szám alatt (Fotó: Napraforgó Utcai Bauhaus Egyesület)
A telep rendkívül sokszínű, ami annak köszönhető, hogy a tervezők elképzeléseit a vevői igények is befolyásolták, és hogy a 100 négyszögölre osztott telkeken mindenki a saját stílusát próbálta megvalósítani. A modern otthonokban rengeteg lehetőség rejtőzött. A régi polgári házaktól egészen eltérő volt a lakóterek elosztása, általában kettő-négy nagyobb szoba létesült bennük; volt nappali, amit összekapcsoltak az ebédlővel, konyha, mosókonyha, az emeleteken pedig általában a hálók és a fürdő kaptak helyet. Érdekesség, hogy a modern házakban is volt picike cselédszoba.
A Bauhaus-házak erkélyei és teraszai hatalmas szerepet játszottak, lakóerkélyek és teraszok is voltak egyben – ennek oka, hogy a modern családok életében egyre nagyobb szerepet kapott a pihenőidő, így gyakran töltötték az időt a teraszon, volt funkciója ennek a térnek. Sajnos a Napraforgó utcai épületek erkélyeinek egy részét az elmúlt évtizedekben beépítették, és külső lépcsőket illesztettek melléjük, hogy a feldarabolt házakba bejussanak a társbérlők.
Kozma Lajos által tervezett ház a Napraforgó utca 5-ben (Fotó: Napraforgó Utcai Bauhaus Egyesület)
Az épületekhez eredetileg nem tartozhatott melléképület, de ha most az utcában sétálunk, látni hozzáépítéseket, garázsokat: sajnos az elmúlt években voltak olyan tulajdonosok, akik jelentősen átalakították a házukat, így azok elvesztették a Bauhaus egyes jegyeit. A házakat egykor körülvevő, 80 centiméter magas betonalapú, fémből vagy fából készült rácsos kerítés sem maradt meg mindenütt, de van, ahol a mai napig megtalálható, a közvilágítást szolgáló lámpák pedig mindenhol egyformák, félkörívesek, ezeket sikerült megőrizni.
A Napraforgó utcai lakótelep házain kívül még mintegy 250 olyan épület található Budapesten, ahol érezteti hatását a Bauhaus, a legtöbbel Pasaréten és Újlipótvárosban találkozhatunk. A Napraforgó utcát lehet, de nem érdemes egyedül végigjárni: felkészült idegenvezetés mellett közelebbről is megszemlélhetőek a Bauhaus-házak, a séta során a tervezők életéről, a környékről is több érdekességet megtudhatunk.
Irány a bauhaus magyar bölcsője!
Breuer Marcell, Forbát Alfréd és Molnár Farkas – csak néhány név, akik Pécsről indultak útnak, hogy a Bauhaus iskola neves képviselőiként maradandót alkossanak az utókor számára. Éppen ezért a Bauhaus jól csengő márkanév volt Pécsett is, ahol a legtöbb ilyen stílusban épített épület társasház.
Társasház az Alkotmány és a Sánc utca sarkán (Forrás: taj-kert.blog.hu)
Az egyik legszebb pécsi modern épület az Ügyvédek Nyugdíjpénztárának bérháza, melyet Forbát Alfréd tervezett. Egyszerű, kialakítás, erkélyek, modern és napfényes lakások jellemzik az épületet, amelyről a budapesti Napraforgó utcai házakhoz hasonlóan nehéz elhinni, hogy az 1930-as években született.
Ha Pécsre látogatunk, akkor érdemes végigsétálni a Bauhaus főutcájaként emlegetett Rákóczi úton is. Az itt található épületek egy részét szintén Forbát Alfréd tervezte, de sajnos ötletei nem tudtak teljes egészében megvalósulni.
100 év után is modern és megunhatatlan bútorok és kiegészítők
A Bauhaus iskola képviselői nemcsak emlékezetes épületeket terveztek, hanem tárgyakat és bútorokat is, elég csak a francia Le Corbusier sezlonjára, a magyar Breuer Marcell szófáira és foteljeire, vagy a német Wilhelm Wagenfeld lámpáira gondolni. Bár a Bauhaus 100 évvel ezelőtt született, és 14 évig működött, az iskola képviselői által tervezett bútorok és kiegészítők ma is ékességei a modern otthonoknak.
„Aki szereti a minimalista stílust, annak jó választás egy Bauhaus bútor, aminek minimalista az anyaga és a színvilága is. A bútorok kevés anyagfelhasználással, rendszerint acélból, bőrből vagy vászonból készülnek, ezért fenntarthatók” – mondja Márta Balázs, a BA.MDesign belsőépítésze, hozzátéve, hogy a Bauhaus iskolában nagyon fontos szerepet kapott a formatervezés, amelynek az orosz Vaszilij Kandinszkij mellett Moholy-Nagy László volt az egyik fő tanára.
Peter Keler által tervezett bölcső, mely a Bauhaus jellegzetes formáit és színeit ötvözi (Forrás: YouTube)
„A Bauhaus egyik ikonikus darabjának, a bölcsőnek a tervezője is tőlük tanult. Peter Keler hozta be a tervezésbe a kör, a háromszög, illetve a négyzet formákat. A Bauhausban kizárólag tiszta színeket használtak, a sárgát, a pirosat, a kéket, a feketét, a fehéret és néha a zöldet. Ugyanezek a színek és formák fellelhetőek a házakon és az egyes bútorokon, kiegészítőkön is” – jegyzi meg a belsőépítész, aki szerint a Bauhaus színeit nyugodtan használhatjuk a falakon is, csak arra kell figyelni, hogy ne keverjük őket. Csak tiszta alapszíneket szabad alkalmazni!
Acélvázak
A Bauhaus bútordarabjait általában a név mellett egy sorszámmal is ellátták. A tervezők ennek egészen egyszerű ok miatt érezték szükségét. „Az egyes bútorokat és lámpákat azért sorszámozták, hogy könnyebb legyen őket megkülönböztetni. Általában a tervező vezetéknevének kezdőbetűjével kezdődött a sorszám. Breuernek például többfajta széke volt, ezért rendszerint B betűvel vannak ellátva az alkotásai” – magyarázza Márta Balázs, aki több érdekes darabra is felhívta figyelmünket. A legtöbbjük acélvázas, mint például a Barcelona szék, ami körülbelül kétmillió forintért vásárolható meg.
Barcelona szék (Tervezte: Ludwig Mies van der Rohe és Lilly Reich, forrás: barcelona.com)
„Ezek a mai napig beszerezhető bútordarabok, persze nem olcsón” – erősíti meg Márta Balázs, és a minimalista Wassily székre is felhívja a figyelmünket, ami manapság is keresett Bauhaus-alkotásnak számít. A széket Breuer Marcell tervezte, és jó barátjáról Vaszilij Kandinszkijról nevezte el. Megnézte, hogy van összerakva egy csővázas bicikli, tanulmányozta, megtetszett neki, és szeretett volna egy bútort alkotni az ötlet alapján.
A szék minimális anyagfelhasználással készült, acélcsövekből. „Ha megnézzük a Bauhaus stílusát, tényleg minden acélvázas. Emellett a könyvespolcoknál, asztaloknál még fát használnak, de semmi mást. A mai napig nagy divat Kelet-Európában és Németországban, szeretik a letisztultsága miatt” – magyarázza Márta Balázs. A széket körülbelül 850 ezer forintért lehet beszerezni.
B3 – Wassily szék (Tervezte: Breuer Marcell, forrás: ragandbonebristol.com)
Egymásba tolható asztalok
A Bauhaus jellegzetes színei a bútorokban is megjelennek, elég csak megnézni a német születésű Josef Albers egymásba tolható asztalait, amelyek egy mai lakásban is megállják a helyüket. A tömör tölgyből és lakkozott akrilüvegből készült asztalkák kis helyen is elfértek, így praktikus darabjai voltak a modern otthonoknak.
Egymásba tolható asztalok (Tervezte: Josef Albers, forrás: Daimler Art Collection)
Az asztalokat ma egy családi vállalkozás gyártja a németországi Erzgebirgeben, kiváló minőségű alapanyagokból. A színes biztonsági üvegeket Olaszországból importálják, és szigorú minőség-ellenőrzésen esnek át – talán épp ezért a bútor 590 ezer forintért vásárolható meg.
Lámpák
„A belső terek kialakításánál lehet képeket és szőnyegeket is használni, de a Bauhaushoz igazán a lámpák köthetők” – jegyzi meg a belsőépítész. Az iskolában terveztek asztali és állólámpákat is, az egyik legismertebb darab a Wilhelm Wagenfeld nevéhez fűződő asztali modell, a WG24. A tervező mindössze 24 éves volt, amikor tanulóként beléphetett a weimari iskolába, a WG24 pedig az egyik első munkája volt, melyet Moholy-Nagy megbízására készített.
WG24 lámpa (Tervezte: Wilhelm Wagenfeld, forrás: Tecnolumen)
Az asztali lámpa „a forma követi a funkciót” alapelven működik, és nagyon kevés anyag felhasználásával készült. A legtöbb Bauhaus-alkotáshoz hasonlóan ezt is nagyon sokan hamisítják. Az eredeti változat körülbelül 330 ezer forintba kerül.
TYP113 lámpa, amit a Bauhaus iskola asztalainál használtak (Forrás: dezeen.com)
A centenárium alkalmából a Bauhaus egy ikonikus darabját is újra piacra dobták: a Midgard cég 100 olyan lámpát gyártott, amilyeneket annak idején a weimari iskola asztalainál használtak (az állítható modell akkoriban nagy segítség volt a tervezők számára a sötét helyiségekben). A limitált kiadású lámpát 938 ezer forintért lehetett megvásárolni.
Heverő a pihenni vágyóknak
LC4 heverő (Tervezte: Le Corbusier)
„Le Corbusier is nagy alakja volt a Bauhausnak, habár a magyar tervezők és építészek nem szerették őt, mert túlságosan minimalista és modernista volt” – magyarázza Márta Balázs, aki végezetül egy igazán illusztris darabra hívja fel a figyelmünket: egy sezlonra, amit még a párizsi Louvre Múzeumban is kiállítottak. Ez is egy fémvázas és bőrből készült bútor, amely 1928-ban jelent meg a párizsi Őszi Szalon kiállításán, és aggodalmat keltett a többi tervezőben. Mára ugyanakkor már a modern bútorok mérföldkövének tekinthető, a Bauhaus-alkotások egyik legdrágábban beszerezhető darabja, piaci ára akár a másfél millió forintot is elérheti.
