A méhnyakrák az emlőrák után a második leggyakoribb rosszindulatú daganat a 45 éven aluli nők körében Európában, és ezt az arányt mutatják a magyarországi adatok is. Sokáig leginkább a 35–60 éves korosztálynál fordult elő, de egyre növekszik a fiatal – 30 éves kor alatti – betegek száma.
A betegség felismerése szempontjából igen fontos tudnunk, hogy a méhnyak elváltozása nem jár fájdalommal. Vagyis nincsenek korai stádiumban olyan alapvető tünetek, ami miatt a beteg feltétlenül orvoshoz fordulna. Mire a jellemző tünetek megjelennek – mint például vérzés vagy egyéb, érzékelhetően kóros jelenségek – addigra a betegség már jelentősen előrehaladott stádiumban van. Ezért fontos a szűrővizsgálat, amely képes kimutatni a rákmegelőző állapotot.
“Mivel a negatív lelettől egy esetleges, kóros elváltozást jelentő leletig legalább két év, de sokszor több év telik el, vagyis a betegség lassan és észrevétlenül alakul ki, ezért javasoljuk az egy-másfél évenkénti rákszűrést” – mondja dr. Rucz Árpád, szülész-nőgyógyász, a Róbert Károly Kórház osztályvezető főorvosa. “A legújabb szakirodalmi adatok szerint a betegség kialakulását 99,7 százalékában a humán papillomavírus (HPV) okozza, amely vírusnak több száz típusát fedezték már fel a vizsgálatok során. Nem minden típus okoz azonban rosszindulatú elváltozást a női szervezetben. Több olyan, a HPV vírustörzshöz tartozó kórokozó lehet jelen a szervezetben, amely egészséges hüvelyi flóra esetén nem okoz megbetegedést, illetve csak szemölcsök kialakulásáért felelős. (Ezek az úgynevezett alacsony kockázatú HPV-típusok.) Érdemes tudnunk, hogy a magyar, felnőtt női lakosság 65-70 százalékában megtalálható a HP-vírus valamilyen típusa, mégsem betegít meg minden egyes vizsgált hölgyet” – teszi hozzá Rucz doktor.
S bár a kutatások szerint a humán papillomavírussal szinte mindenki megfertőződik élete során – a teljes életidőre vetített kockázat meghaladja a 80 százalékot –, ezen fertőzések többsége átmeneti és idővel spontán megszűnik, mivel a szervezet immunrendszere eltünteti a vírust. A nemi szerveken megjelenő HPV-fertőzés nagyon gyakori mind a nők, mind a férfiak körében. A vírus döntően laphámmal borított felszíneken telepszik meg, így okoz különféle megbetegedéseket a bőrön, végbéltájon, a nemi szerveken, a szájüregben, a gégén, valamint a nyelőcsőben (férfiaknál a szájrák, végbélrák mind-mind összefüggésbe hozható a HP-vírussal).
“A vírus a női szervezetben az úgynevezett »kis ellenállású helyekre« fészkeli be magát – ilyen helyek a hüvelyi szülések során óhatatlanul kialakuló méhszájrepedések –, és ha itt telepszenek meg, és tartósan jelen vannak a HP-vírus agresszív törzsei, mint például a16, 18, 31, 33 stb. számmal jelöltek, elindulhat a rosszindulatú folyamat. Ezért a többször szült nőknél nagyobb az esély a méhnyakrák kialakulására” – hangsúlyozza dr. Rucz Árpád.
