AJÁNLÁSÁVAL

Csatlakozz a közösségünkhöz facebook-on is!

A rovat támogatója:

KEDVES OLVASÓ!

Üdvözlünk az EcoFamily és az nlc közös oldalán, ahol a Harmóniapillérek megismerésével te is egy kiegyensúlyozottabb, boldogabb életet alakíthatsz ki magad körül. Hiszünk benne, hogy a boldog élet mindenkinek jár, Neked is, ezért hetente új cikkeket találsz majd az oldalon az 5 különböző témák (pillérek) egyikében, amelyek kapaszkodóként segítenek hozzá egy idillikusabb, tudatosabb életvezetéshez. A cikkeken túl könyveket is ajánlunk a témákban, így olyan szinten merülhetsz bele a harmónia útjának felfedezésébe, ahogyan neked a legkényelmesebb.

HARMÓNIAPILLÉREK

Az életünk 5 kiegyensúlyozottságot adó pillére – a figyelem, a hála, a harmónia, a szeretet és az öröm – amik egyensúlyban tartására érdemes törekednünk. Általuk megőrizhetjük a belső békénket és mindezek erőforrások birtokában kiegyensúlyozottan nézhetünk szembe az élet adta kihívásokkal. Az oldalon található cikkek mindig egy adott pillért járnak körül, sorrendben jelennek meg, ám nem épülnek egymásra. A cikkek által megtudhatod, hogy a tudatos jelenléttel hogyan veheted a kezedbe életed alakulását és találhatod meg a harmóniát.

FIGYELEM

Érzékszerveinkkel érzékeljük a körülöttünk lévő világot, azonban ahogy a világot belül leképezzük, és tároljuk elménkben, lelkünkben, az fogja meghatározni, hogyan gondolkodunk róla, ez pedig alapvetően meghatározza cselekedeteinket. Gondolkodásunkból fakadó cselekedeteink eredményei visszahatnak ránk, ezek pedig meghatározott érzéseket váltanak ki bennünk. Így formáljuk világunkat pillanatról pillanatra. Ha azonban egyre kevésbé tetszik ami körülvesz minket, talán ideje változtatni. Mi lehet vajon az egyik döntő lépés a változásban? Biztosan ismerősen cseng a felhívás: „Változtasd meg a gondolkodásodat!” Ki hinné, hogy minden változás, ami a kiteljesedés, a harmónia, a gyógyulás, siker és a szeretet irányába visz bennünket, már azzal megkezdődhet, hogy változtatunk figyelmünk, és így jelenlétünk minőségén? Másfajta figyelemmel lehetünk magunk, a másik ember és a világfelé. Amikor megállunk egy pillanatra, és hagyjuk, hogy egyre teljesebben érzékeljük, tapasztaljuk a jelen pillanatot, megmutatkozhat, mennyi belső „zaj” van bennünk az adott helyzetben. Miközben csak anélkül figyeljük, érzékeljük a bennünk esetlegesen felmerülő „zajokat”, előítéleteket, vágyakat, félelmeket, erőfeszítéseket, hogy akarnánk velük bármit is tenni, észrevehetjük, ahogy maguktól feloldódnak, eltűnnek. A figyelem  megváltoztatásával csak így születhet elménkben egyre nagyobb kreatív tér, és lelkünkben nyugalom, béke és harmónia, ami megváltoztatja kapcsolódásunkat a világhoz.

A felgyorsult hétköznapok megváltoztatták életünket, nem igazán figyelünk magunkra, másokra. A helyes önismeret az egyik kulcsa lehet annak, hogy rendben legyünk a világgal, ennek pedig egyik első lépése az önmagunk felé fordított, nyitott, érdeklődő, és elfogadó figyelem. Fontos odafigyelni a testünk és a lelkünk finom jelzéseire. Figyelemmel kapcsolódni belső világunkhoz fontos, mert segít megérteni önmagunkat, másokat, és a világ működését. „Ahogy fent, úgy lent, ami bent, az kint.” – tartja a mondás. Az így szerzett bölcsesség pedig olyan erőforrás, ami átsegíthet bennünket az élet adta akadályokon.

SZERETET

„Szóljak bár emberek vagy angyalok nyelvén, ha szeretet nincs bennem, csak zengő érc vagyok, vagy pengő cimbalom.”- hangzik Pál apostol szeretethimnuszának első mondata. Hogy mi a szeretet? Nehéz pontosan megfogalmazni, ám ha nincs szeretet, az azonnal érezhető. Ez egy kicsit olyan, mint ahogy a Fény is a szemnek láthatatlan. Amit látható számunkra a világból, az a Fény hiánya. A szeretet a világ és a benne létezők természetes lételeme, ezért nem azt vesszük észre, hogy van, sokkal inkább azt, amikor nincs. Ha a halakat megkérdeznénk, hogy „milyen a víz, fiúk?”- a válasz vélhetően az lenne, „mi az a víz?”. A régi görögök még öt különböző szót használtak a szeretetre, mint: erósz, agapé, fília, sztorgé és xénia. Ezek a szeretet belső tartalmának és megjelenési formájának különféle módjait jelölték.

A szeretet ugyanis sokféleképpen jelenik meg bennünk, és azt sokféleképpen lehet kifejezni. A szeretet egyesek szerint egyfajta elköteleződés, szenvedély, sokkal inkább egyfajta cselekvésnek fogható fel, mint érzésnek. A szeretethez két pólus kell, adó és befogadó. A szeretet lényege a feltétel nélküli vagy közösen kialakított feltételek szerinti szabad áramlásban van, ahol ugyanolyan fontos szerephez jut az adó és a fogadó oldal. Ha bármelyik kapu zárva van, nincs áramlás, így nincs szeretet, azaz a „nem szeretet” állapota válik láthatóvá, érzékelhetővé. Figyelhetsz is ezekre a pillanatokra, és ha érzékeled a megjelenésüket, engedd vissza a kifogott halat a vízbe!

Hamarosan a szeretet témakörben is érdekes cikkeket fogunk megosztani.

HARMÓNIA

A harmónia elérésében saját utadat kell járnod, az említett pillérek kibontakozásának együttes hatása teremtheti meg számodra az igazi harmóniát. A harmónia jelentheti egyrészt azt, hogy önmagaddal jóban vagy, ismered a határaidat és tudatosan fejleszted magadat. A világ működését érted, befogadod, ami arra érdemes és számodra hasznos és változtatsz azon, aminek szükségét érzed. A környezetedben élőkkel együtt vagy képes haladni előre, nem ítélkezel, hanem formálsz és közben magad is alakulsz. Így harmónia vesz körül, amely gyakorlása egy életre szóló feladat.

Hamarosan a harmónia témakörben is érdekes cikkeket fogunk megosztani.

HÁLA

A hála érzése eredhet abból a forrásból, amikor napról napra, vagy akár pillanatról pillanatra felismerjük, hogy ami van, az azért van, mert szabad lennie, és ami van, az – néha nehezebben is érthető számunkra az adott helyzetben- de értünk van, fejlődésünket,  gyógyulásunkat szolgálja. Közben felmerülnek bennünk életünk azon pillanatai, amikor megtapasztalhattuk, hogy mi magunk és életünk is egy olyan nagyobb egész része, melyet mély bölcsesség hat át, lelkünket a hála érzése töltheti el.
A hála egy komplex érzés, aminek teljes megtapasztalása sokkal több annál, mint egy probléma megoldása után érzett feszültségfeloldás. A hála egyfajta elégedettség, megnyugvás érzése, ami együtt jár a belső harmónia, biztonság, és (ős)bizalom érzésének megtapasztalásával. Hiszen hálásnak lenni a mindennapokban átélt egyszerű élményekért is lehet. A hála érzése rossz dolgok átéléséhez is kapcsolódhat. Ha megtapasztaljuk a hála érzését, akkor megértjük, hogy minden történésnek az életben megvan az oka, a jelentősége, még a fájdalmas élményeknek is. A negatív élmények a megélésük pillanatában érthetetlenek, ám idővel megértjük, hogy okkal történtek és ezáltal képessé válunk hálásnak lenni ezekért a helyzetekért is. Hiszen a hálának az átélése nem függ a hagyományos értelemben vett jó vagy rossz élményektől.

Hamarosan a hála témakörben is érdekes cikkeket fogunk megosztani.

ÖRÖM

„Ha nincs öröm, nyugalom és könnyűség abban, amit teszel, az még nem feltétlenül jelenti, hogy mást kéne tenned. Elegendő lehet csak máshogyan tenni. A „hogyan” mindig fontosabb, mint a mit. Nézd meg, képes vagy-e sokkal több figyelmet szentelni a tevékenységnek, mint az eredménynek.”- írja Eckhart Tolle, A most hatalma című könyvében. Az öröm nem a tárgyiasult értékekben rejlik. Kulcsa az, hogy az apró tetteknek, a mindennapi dolgoknak tudunk-e örülni, felismerjük-e bennük a jót, a különlegeset. Minden napunk rengeteg kincset hoz felénk pillanatról pillanatra, kérdés, hogy megengedjük-e magunknak, hogy megtaláljanak bennünket? Az életenergia folyamatosan jelen van mindenben, áramlik a világban, és mindenhol teremt, ahol teret kap. Nekünk, embereknek megvan a szabadságunk, hogy ebbe a teremtésbe társként bekapcsolódjunk, és tapasztaljuk csodáját, de a szabadságunkban áll az is, hogy mindezek ellen hassunk. Bár ez utóbbi „szabadság” sokkal inkább kötelék, hisz többnyire tudatos vagy tudattalan ragaszkodásainkból, meggyőződéseinkből, elvárásainkból áll.

Észrevesszük-e, hogy mi mindenünk van már most? Sokkal inkább a jelenben felfedezett értékek és nem a folyamatos vágyódás a valódi öröm teremtője, mozgatója. Léteznek olyan értékek, amiket nem veszítünk el, de képesek a mindennapok rutinjába süllyedni és elfelejtjük, hogy léteznek, és hogy milyen értékes a jelenlétük. Természetesnek vesszük a reggeli kávé adta nyugodt perceket, a párunk és gyermekünk ölelését. Felfedezni ezeket az örömöket nap mint nap új lendülettel tölt fel. Minden ilyen felfedezés teret teremt ugyanis az elmében és a lélekben, és megadhatja azt a tapasztalást, hogy itt és most minden rendben van, minden értem van. Ebbe a belső térbe árad szét könnyedén és természetes módon az öröm békét hozó ragyogó fénye.

Hamarosan az öröm témakörben is érdekes cikkeket fogunk megosztani.

BOLDOGSÁGKÖNYVTÁR

Matthew McConaughey
Zöldlámpa

mütter múzeum, furcsa múzeum, Albert Enstein agya

Balogh Béla
Többszintű gyógyulás

Joe Dispenza
Engedd el önmagad és
válj új emberré

Tina Seeling
Bárcsak 20 évesen tudtam volna mindezt

Rhonda Byrne
Határtalan gondolatok

Anthony William
Tisztulj és gyógyulj

Mark Wolynn
Örökölt családminták

Szabó Péter
Válaszd a boldogságot!

Halász Emese
50 lépés a boldogság felé

Melin Cedamus
Szeress így, ahogy én

Kormos István
Vackor az első bében!

Bagdi Bella
Sorsfordító önbecsülés könyv

Tóth Andi
Dobd ki a szemetest!

Véda
A kelet bölcsessége

MIÉRT OLVASS?

Az olvasás pozitív hatásai

 

Meglepő tény, hogy az agyunk nem tesz különbséget olvasott és átélt élmények között. Ennek
az az oka, hogy az ingerek ugyanazokat az agyi régiókat érintik. Azon túl, hogy az olvasás az egyik legjobb formája annak, hogy karban tartsuk az agyunkat, számtalan egyéb pozitív hatása is van.

 

Idegen nyelv tanulásakor például növekszik az általános agyszövetünk és a hippokampusz területe. Más és más jellegű olvasmány hatására az agyunk különböző területei kapcsolnak be. Egy szórakoztató olvasmány az agy vérellátásában játszik szerepet, míg egy elemző típusú olvasás inkább az agy kognitív funkcióira van hatással.

 

Olvasás során az agyunkat folyamatos és hosszantartó koncentrációra késztetjük. Figyelünk és gondolkozunk az olvasottak értelmezése közben. Ez egyfajta gyakorlás az agyunk számára, amivel gyerekkorban kikerülhetők a tanulási nehézségek, ráadásul a rendszeres olvasás segíti a munkahelyi teljesítményünket is.

 

A tudatos harmónia útja
 

Amikor olvasunk, akkor új világokban kalandozunk, órákra lekötjük az agyunkat és elszakadunk a mindennapi problémáinktól. Ám nem ez az egyetlen ok, amiért az olvasás csökkenti a stresszt. A csendes, elmélyült olvasás közben lassul a szívverésünk és mivel erősen az írott szövegre fókuszálunk, elengedjük zavaró gondolatainkat is.

 

Olvasni hasznos, és építi a lelkünket is

 

 

Az olvasás nemcsak fiziológiai szempontból hat jótékonyan ránk, hanem a lelkünket is építi. A könyvek belső utazásra hívnak, aminek számos nagyszerű hatása van. Az egyik legfontosabb, hogy általa történeteket élhetünk át és tanulhatunk az életről, ezt pedig semmilyen más formában nem lennénk képesek megtenni. Olvasás során más és más világokba lépünk be, újabb szereplőket ismerünk meg, átéljük velük a történeteiket, amivel fejlesztjük az empátiánkat. Az olvasás nagyszerű lehetőség a lelki fejlődésre, életutakat járhatunk be általa, az átélt élményeket pedig saját életünkbe építhetjük. A szavak által többek lehetünk; az olvasással jobban megérthetjük a világot, ezzel pedig lehetőséget adhatunk magunknak a belső egyensúly megtalálására.”

„Van úgy, hogy logikusan olvasunk, máskor a szemünkkel vagy a képzeletünkkel, néha az elménk egy bizonyos részével, néha pedig úgy, ahogy kedvünk tartja. Előfordul, hogy a könyv
határozza meg, hogyan olvassuk, és olyan is van, hogy a létünk legelemibb részecskéivel olvasunk.”

Az olvasás képessége hozzátartozik az emberi léthez, hiszen olvasni csak az ember tud. A szövegértelmezés képessége evolúciós örökségünk. Ám mi történik ilyenkor az agyunkban, milyen folyamatok segítenek bennünket ahhoz, hogy megértsük az olvasottakat? Hogyan lépünk bele az írók által leírt világba? És miért hasznos egyáltalán olvasni?

Amikor olvasunk, elménk és észlelésünk elképesztő fokozatra kapcsol és koncentráltan működik, rengeteg műveletet végez egyszerre. Ám az olvasó ezeket észre sem veszi, nincs tudatában annak, milyen sokfajta működést végez el az agya, miközben ő képzeletben belép a
könyv világába.

 

Mi történik az elménkben olvasás közben?

 

A könyv első oldalai általában a bevezetésről szólnak, ez pedig nem véletlen. Az író megteremti azt a helyzetet, amelyben az elménk megfigyelheti a helyszínt, megismerheti a szereplőket, és felveheti az elbeszélés fonalát. Ilyenkor az agyunk megpróbál következtetni, megérteni a könyv főbb értelmezési szempontjait és a saját tapasztalatai által közvetített legfőbb gondolatokat. Az elménk motívumokat keres, kreatívan ötletel, és megkeresi a könyv üzenetét.

 

Az agyunk másik legfőbb feladata, hogy az olvasott szavakat képekké alakítja át a fejünkben. Amint a szavak a fejünkben vizuális formákká alakulnak, megtörténik az olvasás élménye. Ösztönözzük a képzeletünket arra, hogy felfogja a könyv fő értelmét, amit az elbeszélő mondani akar.

Az olvasás során az elménk fontos feladata, hogy eldöntse, a leírtaknak mely része valós tapasztalat és mi az, ami a képzelet műve. Így kezd lassan kialakulni bennünk a valóság harmadik dimenziója, a regény vagy más elbeszélés világa.

 

Mindezen tevékenységek közben a memóriánk folyamatosan dolgozik. Megpróbáljuk az emlékezetünkben tartani az olvasás közben felfedezett összes apró információt, így haladunk előre a könyvben az olvasás folyamata során. Óriási figyelemmel keressük az elbeszélések középpontját, ami elménk számára a legnagyobb munka: ennek végeredménye maga az olvasás.