A legkedvesebb emlékeink közé tartoznak a gyerekkori esti mesék, és ugyanezt az élményt szeretnénk megadni a saját gyerekeinknek is. Az esti mese közelebb hozza egymáshoz a szülőt és gyereket, erősíti a kötődést, és még a gyerek későbbi iskolai teljesítményére is jó hatással van: kutatásban igazolták, hogy azok a gyerekek, akiknek otthon mesélnek, sokkal jobban tudnak olvasni és jobban értik a matekot is. Nem mellesleg pedig több eséllyel válnak ezek a gyerekek rendszeresen olvasó felnőtté.
Miért fontos az olvasás?
Az olvasás karban tartja a szürkeállományunkat, javítja a koncentrációt, bővíti a szókincset, sőt, már napi 15-20 perc olvasásnak stresszcsökkentő hatása is van gyerekeknél és felnőtteknél egyaránt.
„A mesék oldják, vigasztalják, megnyugtatják a gyereket”
Az esti mesélés egyértelműen megnyugtatja a gyerekeket, ezért is érdemes az elalvás előtt közvetlenül rászánni az időt, és a napi rutin részévé tenni már egészen kicsi kortól kezdve. Nem kell órákig olvasni, hiszen már napi 15 perc is elég ahhoz, hogy az olvasása jó hatását kifejtse – ráadásul nemcsak a gyereket nyugtatja meg a felolvasás, hanem a szülő idegeit is kisimítja.
Az első és legfontosabb feladatunk szülőként, hogy a gyermekünk testben és lélekben egészséges legyen. Önálló, kreatív, talpraesett felnőtté szeretnénk nevelni őket, ennek a nevelési tervnek pedig része kell legyen az is, hogy esti mesét olvasunk nekik, és nem fosztjuk meg őket ettől az értékes tapasztalattól és élménytől. A mesék világán keresztül rengeteget tanulnak a gyerekek, ahogy Vekerdy Tamás gyermekpszichológus nyilatkozta egy interjú során az esti mesékről: „A mesék oldják, vigasztalják, megnyugtatják a gyereket. A belső kép ugyanis feldolgozás, indulatok, vágyak, szorongások, ismeretek feldolgozása, ezért kell mesélni este, vagy ha beteg a gyerek. Ettől lemegy a láza, testileg-lelkileg ellazul, megnyugszik, gyorsabban gyógyul. A mese a feldolgozás fontos eszköze, a gyermek a világról való tudását is a saját belső képeibe öltözteti. A kisgyerek ezeket a belső képeket vetíti ki aztán a világba, a játékaiba is. A gyermek utazik a cselekményben, belekerül abba, elsodorja őt. Megfigyelhetjük, ahogy mesélés közben nézi a mesélőt, később azonban már látszik a szemén, hogy nem fókuszál, elbambul, mert a belső mozira figyel. A vizsgálatok szerint kamaszkorig nyúlóan lenyomatot hagy benne a mese.”
Az esti mese jó hatásai
1. Minőségi idő: Az esti mese olvasása minőségi időtöltést jelent a gyerekeknek a szüleikkel. Az időpont is fontos, hiszen a lefekvés, elalvás előtti megnyugvás biztonságérzetet ad a szülőnek és a gyereknek is.
2. Erősíti a gyerek-szülő kötődést: A gyerekek és a szülők is elfoglaltak a napi feladatokkal, olykor tényleg csak ez a pár perc van, amit közösen eltölthetnek, amit az esti mese jelent. Ilyenkor a mesélés közben gyakran a napi eseményeket is át tudjuk beszélni a gyerekkel, melyre máskor nem lenne lehetőségünk, ezzel is erősítve a kötődést a gyermekünkkel.
3. Olvasóvá nevel: Az ötéves kor előtti meseolvasás akkor is kialakít egy jó kapcsolatot a gyerek és a könyvek között, ha a gyerek látszólag még nem tudja követni a szöveget. A jó kapcsolat pedig oda vezethet felnőttkorában, hogy élvezheti az olvasás, könyvek nyújtotta örömöket és stresszoldó hatását.
Kormos István – Vackor az első bében
Micsoda mulatság egy mackógyerek az osztályban! Nagy mancsa és körme ellenére Vackor ügyesen tornázik, könnyen megtanul olvasni és számolni, és hamarosan a gyerekek kedvence lesz. Ám amikor tavasszal kisüt a nap, a piszén pisze kölyökmackót csavarogni hívja medve természete, és aznap nem megy iskolába. Vajon mit szól ehhez az első bé?