Halász Beatrix (26)
A párom kanadai, év elején költöztem ki hozzá, Calgaryban lakunk, a szüleihez megyünk karácsonyozni Lindsay-be. Nem volt még ilyen, Magyarországon töltöttem eddig a karácsonyt, tavaly is ott voltunk, és remélem, jövőre is haza tudok majd menni. Legjobban a saját családom hiányzik. Mi minden évben a legjobb barátnőm családjával közösen töltjük el december 24-ét, aztán a következő két nap rokonlátogatással telik. Itt, Kanadában kicsit másabb a hangulat. Nem szenteste, hanem 25-én reggel bontják az ajándékokat, a karácsonyfák már a hónap közepétől fel vannak állítva, és minden ház kívül-belül világít. A nagy, családi ebéd és vacsi 25-én van, a következő nap pedig már munkanap, úgynevezett Boxing Day, amikor a hatalmas leárazásokon rengetegen vásárolnak. A párom családja Magyarországról származik, úgyhogy az egész család kicsit magyarossá alakította a karácsonyt. Családi vacsorára megyünk szenteste, 25-én pedig csak ajándékbontás van. Nem igazán tudom, hogyan lehet felkészülni arra, hogy most a családomtól távol töltöm a karácsonyt, de szívesen várom a tippeket, mert ez az első karácsonyom távol az anyukámtól. Ami most különösen furcsa ezen kívül, hogy mivel a párom anyukája nem keresztény, ezért nem is állít karácsonyfát és nem is ajándékoz a család, csak a párom nagymamája és nagybátyja. Secret Santa van náluk, ami azt jelenti, hogy hálaadáskor húznak nevet, és csak annak az egy embernek vesznek ajándékot, akit húznak. Egész Albertára, ahol lakunk, jellemző, hogy nagyon kevés a katolikus. Ehhez képest mégis november közepe óta tolják a karácsonyi zenéket, reklámokat, bár igaz, nincs egyetlen szerencsétlen Christmas Fair sem, ahol megvehetnéd a kis Mikulás-gömböket. Lehet, hogy szervezek is egy ilyet jövőre.
Petronella (33)
Ugyan már 2005 óta élek külföldön, de karácsonyra mindig hazautaztunk eddig, egy kivétellel, amikor még a kislányom túl pici lett volna az utazáshoz. De abban az évben a szüleim jöttek ki hozzánk erre az időszakra, így igazán meghitt és családias maradt a ünnep. Legjobban az hiányzott, hogy nővérem és keresztfiam nem tudott a család többi tagjával jönni. Németországban, ahol lakom, ugyanúgy ünneplik a karácsonyt, mint otthon. Az óvodában advent első hetében felállították a karácsonyfát, a városban több helyen van nagyon hangulatos vásár finom forralt borral és gyönyörű kézművestermékekkel. Az egyik nagyáruház kirakatában plüssállatokból minden évben téli jeleneteket állítanak ki, némelyik állat mozog is, például fát vág, korcsolyázik, felmászik a létrán. Ezt a gyerekek nagyon szeretik nézni, mindig nagy a tumultus. Sokan feldíszítik az otthonaikat is, látni a teraszokon az égősorokat, bár azért nem annyira sokat, mint amennyit Amerikában láttam. Ott a kisvárosi részekben tényleg úgy néztek ki a házak és udvarok, mint amiket a filmekből ismerünk: embermagasságú rénszarvas fényekből, hatalmas szánkó, lampionok, néha még a háztetőn is. A karácsonyom főleg abban tér el a legtöbb családétól, hogy mi az egymásnak szánt ajándékokat nem utaztatjuk, hanem elő- vagy utószezonban ajándékozzuk meg egymást. Szerencsére itt, Münchenben egyébként meg tudom oldani azt is, hogy a halboltban előre megrendelem a halászléhez a halat, így étkek tekintetében sem kell hiányt szenvedni. Bejglit nem sütök, de ha akarnék, akár vehetnék is itt, a helyi magyar boltban.
K. Kriszta (32)
Lipcsébe készülök karácsonyra a nagyszüleimhez, és ez már régóta hagyomány, bár az utóbbi években kimaradt. Azokat itthon töltöttük Magyarországon, igaz, a nagyszülők nélkül sajnos. Most már viszont nagyon öregek, ki akarok élvezni minden időt, amit velük tölthetek, és ráadásul most megy majd az egész család. A hangulat teljesen más, mint itthon, és mások a szokások is, amikor ott vagyunk. Ott például amellett, hogy nagyon sokat eszünk és iszunk, még nagyon sokat énekelünk is. Vagyis főleg attól függ, mennyit ittunk előtte. Mindenki, aki játszik valamilyen hangszeren, az előveszi, apám a gitárt, nagybátyám (aki szintén Lipcsében él) a tangóharmónikát, és folyamatosan megy a zene, mi pedig éneklünk rá. Az étel is más, mivel a vacsora főtt zöldség és főtt hal barnamártással, hozzá pedig tojáslikőrt iszunk. A város hangulata hasonló ahhoz, mint ami itthon van, talán kicsit azért jobban fel van díszítve, és sok helyen szól a zene az utcákon is. Viszont az ajándékot ott nem a Jézuska, hanem a Télapó hozza, és éjféli mise sincs. Budapesten karácsonyozni, azt hiszem, azért szeretek leginkább, mert nagyon szép utána elmenni az éjféli misére.
