Mindent tudsz a munkaidődről?

• Mi számít teljes munkaidőnek?

Ha a munkaszerződés nem rendelkezik arról, hogy a foglakoztatás rész- vagy teljes munkaidőben történik-e, akkor a törvény értelmében úgy kell tekinteni, hogy a munkaszerződés teljes munkaidőre szól. A teljes munkaidő mértéke főszabály szerint napi nyolc óra, illetve heti negyven óra. 

• El lehet térni a teljes munkaidő mértékétől megállapodás alapján?

Törvény, törvényi felhatalmazás alapján kiadott egyéb jogszabály, kollektív szerződés, illetve a felek ennél rövidebb, és – bizonyos korlátok betartásával – akár hosszabb időre is szabhatják a teljes munkaidőt. Egyértelműnek tűnhet, hogy a felek erről rendelkeznek, munkaügyi ellenőrzések során mégis előfordul, hogy ebből vita van a munkáltató és a munkavállaló között. 

A minimálbér betartására vagy például a rendkívüli munkavégzés korlátaira vonatkozó szabályok betartásával kapcsolatosan gyakran kérdéses, hogy teljes vagy részmunkaidőben foglalkoztatják-e a munkavállalót. 

• Mikor dolgozhatunk akár heti 60 órát is?

Legfeljebb 12 órányi, illetve legfeljebb heti hatvan óra munkavégzés minősíthető a teljes munkaidő kitöltésének, ha a munkavállaló

– készenléti jellegű munkakört tölt be;
– a munkáltató vagy a tulajdonos közeli hozzátartozója. 

• Mi a helyzet a fiatalkorúakkal?

További megkötés, hogy 18. évét még be nem töltött munkavállalók (fiatal munkavállalók) teljes munkaideje maximum 8 óra lehet. 

• A munkaidő beosztása

A munkaidő beosztásánál a munka jellegére, az egészséges és biztonságos munkafeltételekre kell figyelemmel lenni. Ezen felül a beosztást – kollektív szerződés eltérő rendelkezése hiányában – legalább hét nappal korábban és legalább egy hétre előre közölni kell; ha ez elmarad, az utolsó beosztásnak megfelelően kell munkát végezni. Amennyiben a felek nem részmunkaidőben történő foglakoztatásban állapodtak meg, úgy a napi munkaidő négy óránál rövidebb nem lehet.

• Mire jó a munkaidőkeret?

Munkaidőkeret alkalmazásával a munkaidő a munkanapokra – főszabály szerint – egyenlőtlenül is beosztható. 

•Kik a kedvezményezettek a munkaidő beosztásakor?

Nem kívánható egyenlőtlen munkaidő-beosztás szerinti munkavégzés a terhes nőtől, valamint az egy évesnél kisebb gyermekes anyától, illetve apától sem, ha gyermekét egyedül neveli.

Ha az egészségi ártalom vagy veszély kizárása érdekében jogszabály vagy kollektív szerződés meghatározza a munkaidőn belül az adott tevékenységre fordítható idő leghosszabb mértékét, a munkavállaló egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén sem tölthet az előírtnál hosszabb időt a korlátozás hatálya alá tartozó feladatok ellátásával.