Mi fán terem a paradicsom?
A “pari” voltaképpen egy Peruból származó gyomnövény! Hosszú utat járt be, nagy változáson ment keresztül, mire becsben tartott “aranyalma” (francia neve: pomme d’or) vagy régi magyar nevén “paradicsomalma” lett belőle.
A paradicsom élettani szempontból úgy viselkedik, mint a gyümölcsök, mivel emésztésekor savas környezet alakul ki a gyomorban. Konyhai gyakorlatunkban általában mégis zöldségként kezeljük, zöldségekkel párosítjuk, illetve magában, nyersen is fogyasztjuk.
Valódi értékét ásványisó- és vitamintartalma adja. Jó karotinoid- és káliumforrás, de C- és E-vitamin tartalma sem elhanyagolható. Karotinoidtartalma miatt akár gyógyszernek is tekinthetjük: ez az anyag ugyanis serkenti az immunrendszer működését, védi a májat, javítja a bőr állapotát és a látás minőségét. Egyes daganatos betegségek megelőzésében is szerepe lehet. A paradicsomban lévő kálium segíti az idegrendszer és az izmok működését.
A babaételek elkészítését mindig a paradicsom héjának lehúzásával kezdjük. Amíg a kicsinek nincs gyakorlata a rágásban, nem tudja megemészteni a héjat. A nagyobb héjdarabkák föltapadhatnak a baba szájpadlására, ettől a legtöbb gyerek öklendezni kezd.
A paradicsomvetkőztetés legegyszerűbb módja az, hogy néhány pillanatra zubogó forró vízbe mártjuk az egész szemeket. A forrázott paradicsom héja olyan könnyen lejön, mint az érett őszibaracké. Sokan a “felnőtt ételekhez” is csupasz paradicsomot használnak, mert nem szeretik kerülgetni az összepöndörödött héjdarabkákat, így viszont kevésbé lesz zamatos az ennivaló.
Natúr paradicsompüré készítésekor a magokat is távolítsuk el a gerezdekre vágott “gyümölcsből”, ezután törjük át szitán vagy fokhagymaprésen. Nagyobb babáknak már adhatunk héj nélküli, apróra vágott paradicsomkockákat is.
Sok szülő tapasztalja, hogy még a nagyobb gyerek száját, arcát is kicsípi a paradicsom, ha összemaszatolja vele magát. Ilyenkor nem kell tilalmi listára tenni, csak ügyesebben kell fogyasztani: kínáljuk továbbra is kockára vágva a paradicsomot, legfeljebb amíg nem elég ügyes a gyerek, segítsünk a szájába tenni.
Paradicsom vásárlásakor gondoljuk át előre, mire szeretnénk felhasználni. Lé vagy püré készítéséhez, befőzéshez, lecsóhoz vagy pörköltfélékhez a nagy, lédús, gömbölyű fajtát válasszuk. Salátához, töltött paradicsomnak a kisebb szemű, vastag húsú, keményebb fajták a megfelelők.
Szendvics mellé vagy csak úgy, nassoláshoz az apró szendvicsparadicsom illik. A fürtös, néha sárga koktélparadicsom nagyon édes, zamatos fajta, a zöldségevéstől mereven elzárkózó gyerekeket is tőrbe lehet vele csalni.
Vásárlásnál érdemes megszagolni a paradicsomot: intenzívebb illattal erőteljesebb íz jár együtt. Törekedjünk arra, hogy ne kerüljön sérülten a kosarunkba. A repedésekben ugyanis pillanatok alatt gombák telepednek meg, s így gyorsan megpenészedik.
Fontos, hogy ne használjunk éretlen, zöld paradicsomot, mert a zöld részek egy szolanin nevű mérgező anyagot tartalmaznak.
Olaszos babakonyha
A tésztafélék és a paradicsom házasságából született ételek nagyon népszerűek a gyermekek körében. Ha nem a “bolti”, erősen cukrozott ketchup uralja az ételt, akkor egészséges, komplett fogásokat készíthetünk ezekből az alapanyagokból.
Kiváló diétás alapanyag a rizslisztből készült tészta és a durumlisztből gyúrt, tojás nélküli tészta is, ez utóbbiakat egyéves kor előtt is nyugodtan adhatjuk a csecsemőnek. Maga a tészta nem okoz elhízást: a súlytöbbletért inkább a cukorral dúsított paradicsomszósz, a mártáshoz felhasznált kövér húsok és a zsíros reszelt sajt felelős.
A baba őrlőfogainak megjelenése után nyugodtan ehet tésztaféléket. Arra ügyeljünk, hogy még szárazon törjük apróra a spagettit, így kiskanállal ügyesen el tudja majd fogyasztani. Készíthetünk neki apró bébipizzát vagy sajttal, hússal, zöldséggel töltött raviolit. Szinte biztos, hogy kiürül a tányér. Az ízesítésre persze vigyáznunk kell. Az olasz konyha igen sós és erősen fűszeres, a baba ételeihez viszont csak kevés sót és kizárólag zöldfűszereket használjunk. Így is biztos sikerre számíthatunk.