A negyven ágyas szülészeti-nőgyógyászati osztály „A” szárnyán helyezkedik el a tizenhét fő befogadására alkalmas gyermekágyas részleg és az újszülöttek szobája, a folyosó végi hatalmas üvegablakból egyenesen a budai hegyekre látni. A három darab háromágyas szobához fürdőszoba is tartozik, a két négyágyas közös zuhanyozókon osztozik. Valamennyi szoba lakója a folyosón elhelyezkedő WC-ket használhatja. A császáros kórterem közvetlenül a nővérszoba és az újszülött részleg mellett található. Minden kórteremben zárható szekrények állnak a kismamák rendelkezésére. Kipróbálhatják a kifli alakú Hami-párnát is, mely a szoptatásnál kényelmet és támasztékot biztosít. Dr. Rákócziné Krämer Ágnes osztályvezető főnővér kalauzolt végig bennünket az osztályon és a szülőszobán. Az intézmény az orvos- és szakdolgozóképzésben is részt vesz, a szakmai felügyeletet a II. számú Női Klinika gyakorolja. Ide küldik tovább azokat a koraszülötteket is, akik a harmincötödik hetet megelőzően születtek meg, s méhen belüli szállításra már nem volt lehetőség. Természetesen nem csupán a terhesség kora számít ilyenkor, hanem főként az újszülött állapota.
Kérésre éjszaka is kiviszik szopni a babákat
Szülés után többnyire inkubátorba kerülnek a kisbabák, ám ha jó állapotban vannak, és az anya kéri, első perctől együtt lehetnek. A főnővér elmondta, hogy az újszülöttek többnyire a nappali órákban vannak édesanyjukkal, s az éjszakát az újszülött részlegen töltik. Lehetőség van arra is, hogy a baba éjjel-nappal a mama mellett legyen, vagy azt is lehet kérni, hogy éjszaka vigyék ki szopni a picit, ha felsír. Vagyis nem érvényesülnek merev szabályok, az édesanya dönti el, hogy melyik megoldást választja. Az anyáknak szabad bejárása van az újszülött részlegre. Itt is és a szobájukban is bármikor kaphatnak felvilágosítást gyermekükkel kapcsolatban. Garai Mária csecsemős főnővért arról kérdeztük, milyen más táplálékot kapnak az újszülöttek anyatejen kívül. Az első huszonnégy órában öt százalékos cukros vizet adnak a babáknak, hogy megelőzzék a vércukorszint kóros csökkenését. Tápszert csak akkor kaphat az újszülött, ha anyja beleegyezik, vagy kifejezetten kéri, bár ilyenkor megpróbálják meggyőzni a szoptatás fontosságáról. A kisbabák súlyesése általában nem haladja meg a tíz százalékot, így pótlásra rendszerint nincs szükség. Az anyákat a szülésre felkészítő tanfolyamon tájékoztatják a babagondozás fortélyairól és a szoptatás módjáról is. Dr. Pétsch Endre gyermekgyógyásztól azt kérdeztük, milyen támogatást tudnak azoknak az anyáknak biztosítani, akiknek a kisbabáját a szülést követően áthelyezik a klinikára. Elmondta, hogy három-négy nap múlva többnyire az anya is követheti gyermekét. Addig is megtanítják arra, hogyan fejheti le a tejet, s a hozzátartozókat megkérik, vigyék el a kisbabának. Az osztályon többféle fejőgép is rendelkezésre áll, de a nővérek a kézi fejésben is segítenek. Ha a baba még az ötödik napon is csak tíz-húsz grammot szopik alkalmanként, Pétsch doktor inkább felírja a tápszert, mert úgy tapasztalja, ez már önmagában is olyan megnyugtatóan hat az anyákra, hogy rendeződik az anyatej termelődése. Hazabocsátáskor mindenkinek személyre szóló tanácsadást tart, s a baba zárójelentésének túloldalán röviden minden fontos információt felsorol, mely a sikeres szoptatáshoz nélkülözhetetlen.
A lényeg az utóbbi harminc évben nem változott!
– így foglalta össze véleményét Megyeriné Aranka szülőszobavezető, aki 1968-óta dolgozik szülésznőként. A korábbiakhoz képest az apás szülések elterjedését érzi a leglényegesebb különbségnek. Az alternatívnak mondott szülésmódok úgy beépültek az évek során a mindennapi gyakorlatba, hogy szinte fel sem tűnnek. Amikor a szülés már nagyon előrehaladott állapotban van, és igen erősek a fájdalmak, már mindegy a szülő nőnek, hogy fekszik vagy ül. Megkérdeztük, hogyan tudnak azokon a kismamákon segíteni, akik lassan tágulnak, s nagyon elfáradnak a hosszú vajúdástól. A vezető szülésznő tapasztalatai szerint különösen idő előtti burokrepedésnél szokott hosszúra nyúlni a vajúdás, hiszen sokszor órák telnek el a rendszeres és erőteljes fájástevékenység megindulásáig. Ilyenkor sokat számít, ha valaki tartja a lelket a kismamában. Gyakorlatilag minden fájdalomcsillapítási formát kérhetnek az osztályon, de használatuk még nem gyakori. Egyre többen élnek a szabad szülésznőválasztás lehetőségével is.
„Semmiben sem különbözünk a többi szülészettől!”
– hangsúlyozta a hely specialitásait firtató kérdésünkre Dr. Szalay János osztályvezető főorvos, s hozzátette, reméli, hogy a szemléletmódban nincsenek lényeges különbségek a hazai szülészeti intézmények között. A kórház ellátási területe Budaörs és Herceghalom, de bárki jöhet ide szülni.
A császármetszéseket Pfannenstiel metszésből, az izmok és kötőszöveti részek átvágása nélkül végzik, s olyan érzéstelenítést alkalmaznak műtét közben, amilyet a beteg kért. Lehetőség van a legkorszerűbb eljárásra is, de nincs kialakult gyakorlat, mindig a beteg kívánsága szerint járnak el, olyannyira, hogy a műtét javallatait is megbeszélik vele. Rákérdeztünk, hogy ezek szerint az anya kérésére is végeznek-e császármetszést – külön egészségügyi javallat nélkül. Szalay főorvos ismét hangsúlyozta, hogy a beteg akarata az elsődleges, ám praxisában ilyen eset még nem fordult elő. Dr. Rákócziné Krämer Ágnes főmadám hozzátette, hogy minden a korrekt kommunikáción múlik: ha a kismamákat kellő alapossággal felvilágosítják a lehetőségekről, helyesen fog dönteni. Szalay főorvos mindezt a gátmetszés példája segítségével tette érthetővé: „Aki nem kér gátmetszést, természetesen nem kap. De felhívjuk a figyelmét arra, hogy hüvelyén egy hatvan centiméter hosszú, tíz centi átmérőjű henger fog végigpréselődni, s ez a sérülés veszélyével jár. A beszélgetés során az orvos és a beteg közösen alkot véleményt arról, hogy a gátmetszésre szükség van-e vagy sem.”
Abban az esetben, ha a magzat medencevégű fekvésben helyezkedik el, a legkisebb probléma esetén is császármetszés mellett döntenek. Ez azt jelenti a gyakorlatban, hogy a farfekvéses esetek javarészében császármetszésre kerül sor. Külső fordítást nem végeznek, mert nem volt olyan betegük, aki igényelte volna.
A kismama tájékozódását a kórház által szervezett anyaságra felkészítő tanfolyam hat foglalkozása, és a Várandós mamák kazettája segíti a személyes beszélgetéseken kívül. A császármetszésre az apa nem mehet be a műtőbe, de a kisbabát rögtön utána megnézheti az újszülött ellátóban.
Megjelent a Kisbaba 2001. januári számában.
