 |
Az allergiás sokk szerencsére csak ritkán fordul elő, de fontos tudni, hogy mi a különbség egy „sima méhcsípés” és egy olyan között, ami fokozottan érzékeny, allergiás gyermeket ér. Míg a felnőtt szervezetnek több mint száz méh csípése szükséges a halálos adag bejuttatásához, addig méhcsípésre allergiás egyénben már egyetlen szúrás is súlyos állapotot eredményezhet. Ezért mindenkinek, akinél a méh- vagy darázscsípés korábban allergiás sokkot okozott, magánál kell tartania vészhelyzetben beadható injekciót. Ez a fecskendő olyan gyógyszert tartalmaz, ami megakadályozza egy esetleges újabb méhcsípés esetén az allergiás sokk kialakulását. Kiegészítő kezelésként antihisztamint, azaz az allergiás reakció hevességét csökkentő gyógyszert és kalciumot szoktak javasolni. A kellemetlen égést, viszketést vizes borogatással, jegeléssel csökkenthetjük. A méh- és darázscsípés-allergia szerencsére az immunterápiával gyógyítható túlérzékenységi reakciók közé tartozik.
Mit jelent?
Hisztamin: a fehérvérsejtek egy csoportja termeli, az allergiás tünetek jelentős részéért ez az anyag felelős. A hisztamin egy módosult aminosav (az aminosavak a fehérjék építőkövei), aprócska molekula, úgynevezett mediátor (jelátvivő). A hisztamin felelős a viszketésért, értágulatért (orrfolyás), az ödéma kialakulásáért. Az antihisztamin elnevezés olyan gyógyszercsoportra vonatkozik, amely gátolja ezt a biokémiai folyamatot, s ezáltal megakadályozza az allergiás tünetek kialakulását.
Hasonlót a hasonlóval
Az allergiás betegségek immunterápiával történő gyógyítása igen vonzó módszernek bizonyult a közelmúltban. Mit is jelent ez az immunterápia? Amennyiben pontosan ismerjük az allergiát kiváltó tényezőt, az allergént, akkor ezt először igen kis mennyiségben, majd fokozatosan növekvő adagban juttatjuk a szervezetbe. Ennek következtében az immunrendszer a korábban túlérzékenységet kiváltó anyaggal lassan „megbarátkozik”, már nem fogja idegennek, betolakodónak tekinteni. Ha például a kisgyerek allergiás a méhcsípésre, akkor az allergiáért felelős fehérjét először kis adagban, injekcióval adjuk be, közvetlenül a gyermek bőre alá. Olyan nagy hígításban alkalmazzuk a szert, hogy várhatóan nem fog kiváltani allergiás reakciót. Mivel azonban teljesen mégsem zárható ki a súlyos tünetek kialakulása, csak olyan orvos végezhet immunterápiát, aki az allergiás sokk elhárításában is járatos. A kezelés további részében meghatározott időközökben fokozatosan emelkedő adagban adjuk a méhcsípés-allergént. Mire eljutunk a teljes adaghoz, a sikeres immunterápia segítségével kioltottuk a szóban forgó anyaggal szembeni túlzottan heves védekezést.
Immunterápiával méh- és darázscsípés okozta allergiában érhetjük el a legjobb eredményeket, és többé-kevésbé sikeresen lehet alkalmazni pollen- és háziporatka-allergia esetén is. A módszer hátránya, hogy meglehetősen költséges (a tb csak bizonyos esetekben támogatja), többszöri injekciózással jár, és nagyfokú óvatosságot igényel, hiszen, mint említettük, a kezelés maga is okozhat allergiás reakciót. A kezdeti alacsony allergéndózist egyre emelkedő adagban hetente-kéthetente injekciózzuk a bőr alá, amíg el nem jutunk a teljes adagig. Ezzel azonban még nem fejeztük be a kezelést. Havonta-évente újabb adagra van szükség, hogy megelőzzük az allergiás reakciót.
Légúti allergének
A légúti allergének közül elsősorban a pollenek, így a különböző fű-, fa- és gyomfélék okozhatnak allergiát. A melegvérű állatok tolla, szőre, nyála, vizelete és széklete egyaránt tartalmazhat allergiát okozó fehérjét. Hazai viszonyok között az emlősök közül leginkább a macska, a kutya és a tengerimalac okozza a panaszokat, a madarak közül pedig a papagáj. Külön gondot jelent, ha a kedvelt háziállatról derül ki, hogy erre érzékeny a gyerek. Ilyenkor a szeretett cicus szőrére vagy valamilyen testnedv-fehérjére allergiás gyerkőcnek bizony azt kell tanácsolnunk, hogy ajándékozza el az állatot. Előfordul persze, hogy a gazdi semmiféle csereállatot nem hajlandó elfogadni, és inkább tüsszögve, könnyezve, náthásan, antihisztamin-gyógyszerrel teletömve ölelgeti tovább cicuskáját.
Allergia forrása lehet a háziporatka és a svábbogár ürüléke, a penészgomba spórája is. A teljes atkamentesítés úgyszólván lehetetlen feladat, de sokat segít, ha eltüntetjük a kárpitok, szőnyegek, porfogók jelentős részét, és könnyen tisztántartható, lemosható darabokkal helyettesítjük őket. A fagyasztás is megöli az atkákat, ezért érdemes néha hűtőládába tenni a szabadban alaposan kiporolt, majd zacskóba csomagolt díszpárnákat, plüssállatokat. A szőnyegeket, süppedős foteleket dermesztő téli hidegben rakjuk ki néhány órára a teraszra vagy a kertbe. A penészedés nem csupán a lakás falait és a vizes helyiségeket érintheti, hanem a szobanövények örökké nedves földjét is.
A légúti allergiás tünetek jól ismertek: vízszerű orrfolyás, könnyezés, kötőhártya-gyulladás, tüsszögés a szénanátha ismérvei. Láz nem kíséri, így tudjuk leginkább elkülöníteni a légúti vírusfertőzéstől. Gyakori ismétlődés esetén a hosszadalmasabb és visszatérő panaszok, a kiváltó tényező és a tünetek együttes megjelenése (például az augusztusi parlagfűvirágzás és az erre a hónapra eső, visszatérő „nátha”) allergiás eredet mellett szól. Amennyiben az allergiás gyulladás a mélyebb légutakban, a tüdőben is megjelenik, köhögés, fulladás és nehézlégzés lép fel. E jelenség hátterében a kis léghólyagok simaizomzatának görcse áll: nem képesek kibocsátani a bennrekedt levegőt. Ezek a tünetek már asztmára utalnak. A korszerű kezelés helyileg alkalmazható, belélegezhető készítményekből áll. Egyik csoportjuk növeli a gyulladt, apró légutak átmérőjét, és így könnyíti a légzést, más szerek pedig csökkentik a gyulladást.
Ismét vírusfertőzés? Gergő hároméves. Lázas betegsége közönséges felsőlégúti hurutnak indult. Orrfolyás, köhögés, 38,5 Celsius-fokos láz…Vírusfertőzésnek gondoltam, orrcseppet és vitamint kapott. Néhány nap múlva meg is gyógyult, láztalanná vált, azonban egy-két hét múlva újra megjelentek a rendelésen. Gergőnek ismét folyt az orra, könnyezett, tüsszögött és köhécselt. Édesanyja azt hitte, korábbi betegsége újult ki. Fontos különbség volt azonban a két héttel korábbi tünetekhez képest, hogy nem volt láza, és a torkát sem láttam pirosnak. Ennek alapján valamilyen allergiára, szénanáthára gondoltam, így antihisztamin- és más allergia elleni cseppeket kapott. A panaszok elmúltával elvégeztük a bőrpróbát, ami nyírfapollen-allergiára utalt.
A Prick-tesztről, azaz bőrpróbáról a KISMAMA májusi számunkban olvashattak.
Pollenallergia ellen
Több olyan tudományos közlemény is napvilágot látott, amely kimutatja, hogy dohányzásmentes, hobbiállat nélküli, por- és atkaszegény környezetben felnövekvő, anyatejjel táplált csecsemők közt sokkal ritkábban fordul elő allergia.
Mit tehetünk akkor, ha a megelőzésről már lekéstünk? A válasz egyszerű, a megvalósítása roppant nehéz: kerüljük el a kiváltó allergént! Megtehetnénk például, hogy az adott fa- vagy fűféle virágzása idején zárva tartjuk az ablakokat, és nem megyünk a szabadba – ez azonban, különösen gyerekeknél, aligha kivitelezhető. Ráadásul az arra érzékeny gyermekeknél már minimális mennyiségű pollen is kiválthatja a tüneteket. A parlagfű például a nyár második felétől kezd virágozni. Ha lehetőségünk van egy-két hetes tengerparti nyaralásra, akkor időzítsük erre az időszakra, ez egészen biztosan javára válik parlagfű-allergiás gyermekünknek. Súlyos esetekben akár a lakóhely változtatása is szóba jöhet, hátha sikerül olyan vidékre lelni, ahol az adott növény nem honos. Itt jegyezném meg, hogy a parlagfű széles körű irtásával jelentősen csökkenthető a parlagfű-allergia.
Előfordul azonban az is, hogy nem sikerül kideríteni, mi okozza az allergiát. Ilyenkor, és persze minden olyan esetben is, amikor nem tudjuk elkerülni az allergént, mert jóformán mindenütt jelen van, tüneti kezelést alkalmazunk. A tünetektől függően többféleképpen használjuk ezeket a gyógyszereket: szirup, tabletta, injekció, orrspray és cseppek formájában. Ha allergiás asztmáról van szó, az általános, allergiás reakciót csökkentő szeren kívül a fent említett belélegezhető gyógyszerekre is szükség van.
