Gyermekgondozási segély (GYES)
Az a szülő, aki nem áll biztosítási jogviszonyban, (mert pl. nincs munkaviszonya és munkanélküli járadékot se kap), gyermekgondozási segélyt vehet igénybe legkorábban a gyermek születése napjától.
Ugyanezen ellátási formát veheti igénybe a biztosított szülő is, gyermeke második életévének betöltésétől – amennyiben korábban gyermekgondozási díjban részesült – a gyermek harmadik életévének betöltéséig.
Gyermekgondozási segélyre jogosult a szülő, a gyám a saját háztartásában nevelt gyermek 3. életévének betöltéséig, a tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek 10. életévének betöltéséig.
A gyermek szülőjének vér szerinti, örökbefogadó szülője, (nagyszülő) továbbá annak együtt élő házastársa is jogosult a gyermekgondozási segélyre, ha a gyermek
• az első életévét betöltötte (3. illetve tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek esetén 10. életévének betöltéséig)
• gondozása, nevelése a szülő háztartásában történik, valamint
• szülei írásban nyilatkoznak arról, hogy egyetértenek a gyermekgondozási segélynek a nagyszülő részéről történő igénylésével.
A nagyszülő részére a gyermekgondozási segélyre való jogosultságot akkor állapítják meg, ha
• ő maga megfelel az ellátásra való jogosultság feltételeinek és
• a szülő esetében is fennállnak – ide nem értve a kereső tevékenység folytatásából adódó kizáró körülményt – a jogosultsági feltételek.
A gyermekgondozási segély folyósítása mellett a szülő a gyermek másfél éves koráig kereső tevékenységet nem folytathat. Ezután a GYES teljes összegének folyósítása mellett napi 4 órát meg nem haladó időtartamban dolgozhat, vagy időbeli korlátozás nélkül, ha a munkavégzés otthon történik.
(Említettük, hogy a GYED folyósítása alatt a biztosított szülő nem dolgozhat. Ha mégis munkába kíván állni, kérheti a GYED folyósításának megszüntetését, s majd a GYES megállapítását. Így a fenti feltételek alapján gyermekeinek másfél éves kora után munkát végezhet.)
A nagyszülő azonban csak a gyermek három éves kora után folytathat a fenti feltételekkel kereső tevékenységet.
Nem jár a gyermekgondozási segély annak a szülőnek, aki:
• rendszeres pénzellátás bármelyikében részesül pl. táppénz, rendszeres szociális járadék, rokkantsági nyugdíj, (kivéve, ha a GYES folyósítása mellett dolgozott és betegsége után a jogviszony táppénzt, baleseti táppénzt kap);
• akkor sem jár, ha olyan gyermek után igényli a támogatást, akit ideiglenes hatállyal helyeztek el a szülő háztartásából, átmeneti vagy tartós nevelésbe vettek, illetve 30 napot meghaladóan szociális intézményben tartózkodik (nem minősül intézményi elhelyezésnek a gyermek rehabilitációs, habilitációs célú elhelyezése);
• előzetes letartóztatásban van, illetve szabadságvesztését tölti;
• nem jár gyermekgondozási támogatás, ha a szülő, gyám egybefüggően három hónapot meghaladóan külföldön tartózkodik;
• a gyermeket napközbeni ellátást biztosító intézményben helyezi el.
A gyermek napközbeni elhelyezésére csak az alábbi feltételek szerint van lehetőség.
• ha a gyermek másfél évesnél idősebb és az intézményi elhelyezés a napi 4 órás időtartamot nem haladja meg;
• ha a támogatásra jogosult személy közoktatási intézményben a nappali oktatás munkarendje szerint tanul, illetőleg felsőoktatási intézmény nappali tagozatos hallgatója;
• ha az intézményi elhelyezés az óvodai nevelés keretében folyó iskolai életmódra történő felkészítést szolgálja.
Fontos tudni!
A gyermekgondozási segély összege a gyermekek számától függetlenül azonos az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével, mely 2002-ben 20.100,- Ft. Az ellátás összegéből 8% nyugdíjjárulékot vonnak le, ezért a folyósítás időtartama szolgálati időnek minősül.
A gyermekgondozási segélyt a gyermekkel közös háztartásban élő bármelyik szülő igénybe veheti.
Az ellátás megállapítása iránti igényt
– a munkáltatóhoz kell benyújtani – ha az igénylő munkahelyén van családtámogatási kifizetőhely – ha nincs, abban az esetben
– az igénylő lakóhelye, tartózkodási helye szerint illetékes megyei Területi Államháztartási Hivatalhoz (TÁH). Természetesen azok a személyek, akik nem állnak munkaviszonyban, szintén a TÁH-hoz nyújthatják be igényüket.
Az igénybejelentő nyomtatványt két példányban kell kitölteni. Az igénybejelentőhöz mellékelni kell:
• a gyermek eredeti születési anyakönyvi kivonatát
• ha a gyám kéri az ellátás megállapítását, a gyámkirendelő határozatot
• nevelőszülő esetén a gyermek nála történő elhelyezéséről szóló határozatot
• ha az igénylő magánnyugdíj-pénztár tagja, az erről szóló nyilatkozatot.
A gyermekgondozási segély az igény benyújtásának időpontjától jár, de csak abban az esetben, ha a jogosultsági feltételek a benyújtás időpontjában is fennállnak. Ha késedelmesen nyújtják be az igényt, az ellátást visszamenőlegesen legfeljebb két hónapra lehet megállapítani, ha a feltételek már akkor is fennálltak.
A gyermekgondozási segélyt utólag, a tárgyhónapra járó munkabér végelszámolásával egyidejűleg, illetve ha a TÁH az illetékes szerv, tárgyhónap követő hónap 15. napjáig folyósítják.
Szintén állampolgári jogon illet meg minden szülőt gyermeke születésekor a családi pótlék, és az egyszeri anyasági támogatás.
Családi pótlék
Családi pótlékra jogosult vagyoni, jövedelmi helyzetétől függetlenül a vérszerinti szülő, az örökbefogadó szülő, a szülővel együtt élő házastárs, a nevelőszülő, a hivatásos nevelőszülő és a gyám, a saját háztartásában nevelt, még nem tanköteles, illetve a saját háztartásában gondozott tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermekre tekintettel.
Családi pótlék az után a gyermek után jár, aki még nem tanköteles, vagy tartósan beteg illetve súlyosan fogyatékos.
Az ellátás havi összege 2002-ben:
• egy gyermekes család esetén 3800 forint;
• egy gyermeket nevelő egyedülálló esetén 4500 forint;
• két gyermekes család esetén (gyermekenként) 4700 forint;
• két gyermeket nevelő egyedülálló esetén (gyermekenként) 5400 forint;
• három vagy többgyermekes család esetén (gyermekenként) 5900 forint;
• három vagy több gyermeket nevelő egyedülálló esetén (gyermekenként) 6300 forint;
• tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek esetén 10500 forint;
Az egyedülálló szülő esetén magasabb összegű ellátást folyósítanak. Az egyedülállók körét tájékoztatónk melléklete tartalmazza.
A családi pótlék összege a gyermekek számától függ. Összegének megállapítása szempontjából azt a vér szerinti, örökbefogadott vagy nevelt gyermeket lehet figyelembe venni, aki az igénylő háztartásában él és
• akire tekintettel a szülő, nevelőszülő, a hivatásos nevelőszülő, a gyám nevelési ellátásra jogosult;
• aki közoktatási intézmény tanulója vagy felsőfokú oktatási intézmény első oklevelet szerző hallgatója és rendszeres jövedelemmel nem rendelkezik;
• aki saját jogán jogosult az ellátásra,
• aki fogyatékos, és a képzési kötelezettség teljesítése érdekében szociális intézményi ellátásban részesül, feltéve, hogy őt a gyámhivatal nem vette átmeneti vagy tartós nevelésbe és a nevelési ellátást igénylő vele kapcsolatot tart fenn.
A családi pótlék megállapítása iránti igényt „Igénybejelentés nevelési ellátásra” című formanyomtatványon kell benyújtani a munkáltatóhoz, ha rendelkezik családtámogatási kifizetőhellyel, egyéb esetben a lakóhely szerint illetékes Megyei Területi Államháztartási Hivatalhoz.
Mellékelni kell:
• a gyermek (gyermekek) eredeti születési anyakönyvi kivonatát (melynek hátoldalára rávezetik a „Nevelési ellátást igényelt” szöveget)
• ha a gyermek tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos, az erről szóló igazolást (a tartós betegségről szóló orvosi igazolást a gyermeket kezelő kórházi gyermekosztály szakorvosa állítja ki.)
• az egyedülállóság tényéről szóló igazolást
• sorkatonai szolgálat esetén: a katonai szervnek a szolgálat fennállásáról szóló igazolását;
• polgári szolgálat esetén: a megyei, fővárosi munkaügyi központ igazolását;
• tanulói, hallgatói jogviszony esetén: annak fennállásáról a közoktatási intézmény, felsőoktatási intézmény igazolását. (Az igazolást minden év szeptember 30-ig ismételten be kell nyújtani)
• ha vakok személyi járadékában részesül: a járadék megállapításáról szóló határozat másolatát, vagy a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság járadék folyósításáról szóló igazolását;
• nyugellátás, átmeneti járadék esetén: a nyugdíjfolyósító szerv igazolását a nyugdíj formájáról és havi összegéről. (Az igazolást minden év február 28-áig kell benyújtani)
• szociális és egyéb ellátás esetén: az ellátás megállapításáról szóló határozat másolatát, vagy a folyósító szerv igazolását.
Ha a gyermek együtt élő szülők háztartásában él, a családi pótlékot együttes nyilatkozatuk alapján bármelyik szülő igényelheti, akár gyermekenként külön-külön is.
A családi pótlék nem jár a szülőnek a három hónapot meghaladó, egybefüggő külföldi tartózkodásának időtartamára.
