Terhességi-gyermekágyi segély
A terhességi-gyermekágyi segélyt a szülési szabadság időtartama alatt (168 nap) folyósítják. A szülési szabadságot meg lehet kezdeni a szülés várható időpontja előtt négy héttel, illetve a szülés napjától is. A szülési szabadság kezdete a várandós nő döntésétől függ.
Ha az édesanya táppénzes állományban van (mivel terhessége, veszélyeztetett terhessége miatt munkáját nem tudja ellátni), táppénzre a terhességi-gyermekágyi segélyre való jogosultság időpontjáig jogosult, azaz a szülést megelőző negyedik hétig.
Amennyiben betegsége miatt nem tud dolgozni, és emiatt került keresőképtelen állományba, táppénzre a szülés napjáig jogosult.
A terhességi-gyermekágyi segély megállapításának jogosultsági feltételei:
A terhességi-gyermekágyi segély annak a nőnek jár, aki a szülést megelőzően két éven belül 180 napon át biztosított volt, és
– a biztosítás tartama alatt, vagy a biztosítás megszűnését követő negyvenkét napon belül szül, vagy
– a biztosítás megszűnését követő negyvenkét napon túl táppénz, illetőleg baleseti táppénz folyósításának az ideje alatt, vagy a folyósítás megszűnését követő huszonnyolc napon belül szül.
A terhességi-gyermekágyi segély a fenti feltételek fennállása esetén a gondozásba vétel napjától a szülési szabadság még hátralevő tartamára annak a nőnek is jár, aki a csecsemőt örökbefogadási szándékkal nevelésbe vette.
A jogosultság megállapításához tehát több feltétel együttes fennállása szükséges. Főszabályként biztosítási jogviszonyban kell állni az ellátás igénylésekor, és a szülést megelőző 2 évben rendelkezni kell legalább 180 napi biztosítási idővel.
Azok az anyák, akiknek megszűnt a biztosítási jogviszonya, csak akkor igényelheti az ellátást, ha a jogviszony megszűnésétől számított meghatározott napon belül szülnek. (42 napon belül, illetve ha a biztosítás megszünését követő táppénz folyósítás megszűnését követő 28 napon belül szülnek.)
Abban az esetben, ha az anya a gyermek születésekor nem áll biztosítási jogviszonyban, nem jogosult az ellátásra még akkor sem, ha az előzetes biztosítási idővel rendelkezik.
(A munkaviszony megszünését követően, ha a feltételek fennállnak, munkanélküli járadékot lehet igényelni a lakóhely szerint illetékes Megyei Munkaügyi Központtól. A munkanélküli járadék folyósításának időtartama biztosításban töltött időnek minősül, ezért a járadékban részesülő anya kérheti a terhességi-gyermekágyi segély, valamint a gyermekgondozási díj megállapítását, feltéve, hogy az ellátások megállapításához szükséges jogosultsági feltételekkel rendelkezik.)
Az előzetes 180 napi biztosítási időbe beszámítják
• a biztosítás megszűnését követő táppénz, baleseti táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj folyósításának az idejét,
• közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán egy évnél hosszabb ideig folytatott tanulmányok idejét.
Ha az anya egyetemre járt, majd az egyetem elvégzését követően munkaviszonyt létesített és 84 napig dolgozott a szülésig, akkor az előzetes 180 nap biztosítási időbe – a megszerzett 84 napon túl – beszámítják az egyetemi tanulmányok idejét is. Természetesen ez csak akkor áll fenn, ha az anya az ellátás igénylésekor biztosított volt.
Nem jár a terhességi-gyermekágyi segély az anyának
• a szülési szabadságnak arra a tartamára, amelyre a teljes keresetét megkapja
• ha bármilyen díjazás – kivéve a szerzői jog védelme alatt álló alkotásért járó díjazást és a személyi jövedelemadó mentes tiszteletdíjat – ellenében munkát végez vagy hatósági engedélyhez kötött kereső tevékenységét személyesen folytatja.
Az az anya, aki a keresetét részben megkapja, csak az elmaradt keresete után kaphat terhességi-gyermekágyi segélyt.
Összege a napi átlagkereset 70%-a. A táppénz megállapításának szabályairól az 1997. évi LXXXIII. törvény (a kötelező egészségbiztosításról) 43-49.§-ai rendelkeznek. A terhességi-gyermekágyi segély alapjául szolgáló naptári napi átlagkeresetet a táppénzszabályok szerint állapítják meg.
Az ellátás napi összegének megállapításánál jövedelemként azt az összeget veszik figyelembe, amely után a biztosított szülő egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett volt. A végkielégítés, prémium, jutalom összegét, valamint az egyéb nem rendszeres jövedelmet arra az időszakra kell figyelembe venni, amelyre tekintettel adták.
A terhességi-gyermekágyi segély összegét a szülést megelőző naptári évben elért, egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelem naptári napi átlaga alapján állapítják meg. Az ellátás alapját az irányadó időszakban elért jövedelem alapján állapítják meg.
Irányadó időszak: a terhességi-gyermekágyi segélyre való jogosultság első napját közvetlenül megelőző naptári év első napjától a terhességi-gyermekágyi segélyre való jogosultságot megelőző napig tart, ha a biztosítási idő folyamatos (pl. 2002. június 10. napján történik az igénybejelentés, az irányadó időszak ebben az esetben 2001. január 1-től 2002. június 9. napjáig tart.)
Pl. Ha az anya 2002. április 10. napján kéri az ellátás megállapítását, a 2001. január 1-től 2001. december 31-ig elért jövedelmét veszik figyelembe (azaz azt vizsgálják, hogy legalább 180 napi tényleges keresettel rendelkezik-e).
Ha az anya a szülést megelőző évben nem rendelkezik legalább 180 naptári napi jövedelemmel, az ellátás összegét a jogosultság kezdő napját megelőző 180 naptári napi átlag alapján kell megállapítani.
A 180 naptári napi jövedelmet legfeljebb a terhességi-gyermekágyi segélyre való jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző naptári év első napjáig lehet figyelembe venni, ha a biztosítási idő folyamatos. E szabály szerint, ha az anya 2002. május 1. napjától kéri a terhességi-gyermekágyi segély megállapítását, azt vizsgálják, hogy 2002. május 1-től 2001. január 1-ig rendelkezik-e 180 napi tényleges keresettel.
Ha az anya a fenti irányadó időszakban nem rendelkezik 180 napi jövedelemmel, az ellátás naptári napi összegét a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszerese – 2002-ben 100.000,- forint – harmincad részének figyelembevételével állapítják meg.
Ha azonban az igénylő egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelme a minimálbér kétszeresét nem éri el, a tényleges jövedelmet veszik figyelembe.
A terhességi-gyermekágyi segély összegéből nyugdíj, illetve egészségbiztosítási járulékot nem, kizárólag személyi jövedelemadó előleget vonnak.
Jó tudni!
A terhességi-gyermekágyi segély megállapítása iránti igényt a munkáltatóhoz kell bejelenteni. Az igényt a
– társadalombiztosítási kifizetőhellyel rendelkező munkáltató esetén a kifizetőhely,
– ha az igény elbírálására a Területi Államháztartási Hivatal (TÁH) az illetékes, akkor a TÁH,
– ha nincs kifizetőhely, illetve az igénylő egyéni vállalkozó, akkor a vállalkozás székhelye szerint illetékes Megyei (Fővárosi) Egészségbiztosítási Pénztár bírálja el és folyósítja.
Ha a munkáltató nem rendelkezik társadalombiztosítási kifizetőhellyel, az igényt abban az esetben is a munkáltatóhoz kell benyújtani, s majd ő továbbítja a székhelye szerint illetékes Egészségbiztosítási Pénztár részére.
A munkanélküli járadékban részesülő személy az igényét a munkaügyi központhoz nyújtja be, amit továbbítanak az Egészségbiztosítási Pénztárnak.
Abban az esetben, ha az anya munkanélküli járadékban részesül és kéri a terhességi-gyermekágyi segély megállapítását, a munkanélküli járadék folyósítását szüneteltetni fogják.
Az igényt az „Igénybejelentés táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj, baleseti táppénz igényléséhez” elnevezésű nyomtatványon kell benyújtani.
Mellékelni kell:
• a terhesgondozásról szóló kiskönyvet
• a terhesállományba vételről szóló orvosi igazolást
• a szülést igazoló kórházi igazolást
• a gyermek eredeti születési anyakönyvi kivonatát (ha a gyermek születése napjától veszik igénybe az ellátást)
• csecsemő örökbefogadása esetén az örökbefogadásról szóló gyámhivatali határozatot, vagy a gyámhivatal igazolását arról, hogy a biztosított a csecsemőt örökbefogadási szándékkal nevelésbe vette, továbbá
• a „Jövedelemigazolás egészségbiztosítási ellátás megállapításához” elnevezésű nyomtatványt, ha a biztosítási jogviszonya megszűnt az igénylőnek. A 3%-os mértékű egészségbiztosítási járulék-fizetési kötelezettséggel járó jogviszony megszűnésekor a foglalkoztató ezen a nyomtatványon igazolja a jogviszony megszűnését megelőző naptári év első napjától a jogviszony megszűnésének napjáig a biztosított egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelmét és azon időtartamok felsorolását, melyre a biztosítottnak jövedelme nem volt.
Ha a biztosított terhességi-gyermekágyi segélyre, GYED-re jogosultságot szerzett, de a folyósítás ideje alatt külföldön tartózkodik, az ellátás akkor is megilleti, az általa megnevezett pénzintézeti számlára utalják, vagy meghatalmazásával rendelkező személy részére folyósítják.
Gyermekgondozási díj (GYED)
A terhességi-gyermekágyi segélyt mint említettük, 168 napon át folyósítják. Ennek lejártát követő naptól lehet igényelni a gyermekgondozási díj megállapítását, melyet a gyermek 2. életévének betöltéséig folyósítanak.
A GYED megállapítását a szülők döntése alapján az anya, illetve az apa is igényelheti. A gyermekgondozási díjat igénybe veheti a vér szerinti szülő, az örökbefogadó szülő, a szülővel együtt élő házastárs, az a személy is, aki a saját háztartásában élő gyermeket örökbe kívánja fogadni, és az erre irányuló eljárás már folyamatban van, továbbá a gyám is.
A gyermekgondozási díj megállapításának feltételei
Gyermekgondozási díjra jogosult a biztosított személy, tehát az apuka vagy az anyuka, aki
• aki a gyermekgondozási díj igénylését – a gyermeket szülő anya esetén a szülést – megelőzően két éven belül 180 napon át biztosított volt,
• továbbá a terhességi-gyermekágyi segélyben részesült anya, akinek a biztosítási jogviszonya a terhességi-gyermekágyi segély igénybevételének időtartama alatt szűnt meg (feltéve, hogy a terhességi-gyermekágyi segélyre való jogosultsága a biztosítási jogviszonyának fennállása alatt keletkezett és a szülést megelőző két éven belül 180 napon át biztosított volt),
és a gyermeket a saját háztartásában neveli.
Az előzetes 180 nap biztosítási időbe a tényleges biztosításban töltött időn túl még be kell beszámítani (hasonló módon, mint a terhességi-gyermekágyi segély esetében említettük)
• a biztosítás megszűnését követő táppénz, baleseti táppénz, terhességi-gyermekágyi segély idejét, valamint,
• a közép-, vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán egy évnél hosszabb ideig folytatott tanulmányok idejét.
Nem jár a gyermekgondozási díj akkor, ha a szülő (egyéb jogosult)
• bármilyen jogviszonyban díjazás – ide nem értve a szerzői jog védelme alatt álló alkotásért járó díjazást – ellenében munkát végez, vagy hatósági engedélyhez kötött (pl. egyéni vállalkozó) kereső tevékenységét személyesen folytatja; (A GYED folyósítása alatt még napi 4 órás munkaviszony sem létesíthető!)
• munkavégzés nélkül megkapja teljes keresetét (pl. felmondási idő, felmentési idő);
• egyéb rendszeres pénzellátásban részesül (pl. rokkantsági nyugdíj, ápolási díj, gyermeknevelési támogatás);
• gyermekét ideiglenes hatállyal elhelyezték, átmeneti vagy tartós nevelésbe vették, harminc napot meghaladóan bentlakásos szociális intézményben helyezték el;
• gyermekét napközbeni ellátást biztosító intézményben (bölcsőde, családi napközi, házi gyermekfelügyelet) helyezték el, ide nem értve a rehabilitációs, habilitációs foglalkoztatást nyújtó intézményi elhelyezést;
• előzetes letartóztatásban van, vagy szabadságvesztés, elzárás büntetését tölti.
A gyermekgondozási díj összege a naptári napi átlagkereset 70%-a, azonban 2002-ben havonta legfeljebb 83.000,- Ft.
A GYED alapjául szolgáló naptári napi átlagkeresetet szintén a táppénzszabályok alapján állapítják meg, de ekkor az igénybejelentést megelőző év átlagkeresetét vizsgálják. (A táppénzszabály alkalmazását a terhességi-gyermekágyi segély alapjának kiszámításakor részletesen ismertettük.)
(Pl. az anya 1999. február 15-től folyamatosan dolgozott, majd 2001. 08. 1-től terhességi-gyermekágyi segélyt vett igénybe 2002. január 14-ig. Annak lejártát követően igényli a GYED megállapítását.
Esetében megvizsgálják, hogy 2002. január 14-től 2001. január 1-ig rendelkezik-e legalább 180 napi tényleges keresettel. Mivel 2001. július 31-ig dolgozott, a 180 napi keresettel rendelkezett, ezért a tényleges keresete lesz az ellátás napja.)
Ha azonban a táppénzszabályt nem lehet alkalmazni, mert az igénylő a tényleges 180 napi keresettel nem rendelkezik, gyermekgondozási díjának naptári napi összegét a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszerese harmincad részének figyelembevételével állapítják meg.
Ha az igénylő egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelme (az esetben, ha csak pl. 5 hónapig dolgozott) illetőleg a munkanélküli ellátás alapját képező jövedelme a minimálbér kétszeresét nem éri el, a tényleges jövedelmet veszik figyelembe.
A gyermekgondozási díj folyósítható havi összege 2002-ben maximum 83.000,- Ft.
A maximális összegben megállapított gyermekgondozási díj összegét minden év január 5-ig – hivatalból – felülvizsgálják, és a tárgyévre érvényes összeghatár figyelembevételével január 1-jei időponttól újra megállapítják.
Ha szülő a gyermekgondozási díjat megszakítva munkába áll, majd újra ugyanazon gyermek után kéri az ellátás megállapítását, a díj összege azonos lesz az első ízben megállapított (ha maximum összeget folyósítottak, akkor a fenti módon korrigált) GYED összegével.
A megállapított gyermekgondozási díj összegéből 8% nyugdíjjárulékot, valamint személyi jövedelemadó előleget vonnak. A korábban említett családi adókedvezmény a GYED esetén érvényesíthető.
Fontos tudni!
A gyermekgondozási díj iránti igénybejelentést a munkáltatóhoz, a Megyei Egészségbiztosítási Pénztárhoz (pl. egyéni vállalkozó), illetve a munkanélküli járadékban részesülőnek a Megyei Munkaügyi Központhoz kell benyújtani. Ugyanitt lehet az „Igénybejelentés gyermekgondozási díjra” elnevezésű nyomtatványhoz is hozzájutni.
Ha az anya biztosítási jogviszonya a terhességi-gyermekágyi segély folyósításának időtartama alatt megszűnt, az igénybejelentést a volt munkáltatóhoz kell benyújtani, és csatolni kell a biztosítás megszűnésekor kapott „Igazolvány az egészségbiztosítási ellátásokról” elnevezésű nyomtatványt.
A gyermekgondozási díjat a volt munkáltató fogja megállapítani, ha rendelkezik társadalombiztosítási kifizetőhellyel, illetve az igénybejelentő lapot a „Foglalkoztatási Igazolás”-sal együtt megküldi a telephelye szerint illetékes Megyei Egészségbiztosítási Pénztár részére.
Az, akinek a terhességi-gyermekágyi segély igénybevétele miatt szünetel a munkanélküli járadéka, a terhességi-gyermekágyi segély lejártát követően a díj megállapítását annál a Megyei Munkaügyi Központnál igényelheti, ahol részére a munkanélküli járadékot megállapították.
Ez esetben a „Foglalkoztatói Igazolás”-t a munkaügyi központ állítja ki, és a munkanélküli járadék szüneteltetéséről szóló határozattal együtt megküldi az „Igénybejelentés” egy példányát a székhelye szerint illetékes Megyei Egészségbiztosítási Pénztárnak.
Az igénybejelentés történhet személyesen, illetve postai úton is. Ha az igénybejelentés postai úton történik, úgy azt ajánlott küldeményként kell feladni, és a feladóvevényt meg kell őrizni.
Az igénybejelentőhöz csatolni kell:
• a gyermek eredeti születési anyakönyvi kivonatát (a hátoldalára bélyegzik az ellátás igénybevételének dátumát, majd visszaküldik a szülőnek),
• a magánnyugdíjpénztár tagjának a záradékkal ellátott belépési nyilatkozatot,
• a biztosítás megszűnését követően igényelt ellátásnál az „Igazolvány az egészség-biztosítási ellátásokról” szóló igazolást,
• a gyermeket örökbefogadási szándékkal gondozó személy esetén az örökbefogadási eljárás megindításáról szóló igazolást,
• örökbefogadás esetén az örökbefogadásról szóló gyámhatósági határozatot, a gyermek új születési anyakönyvi kivonatát,
• a 14%-os mértékű egészségbiztosítási járulék fizetéséről szóló megállapodást (ha az igénylő e megállapodás alapján biztosított),
• abban az esetben, ha az ellátást a gyermek gyámja igényli, a gyámkirendelő határozatot.
Az egyéni vállalkozónak a GYED igénylésekor szintén az „Igénybejelentés a gyermekgondozási díjra” elnevezésű nyomtatványt kell kitölteni és két példányban közvetlenül a Megyei Egészségbiztosítási Pénztárhoz személyesen vagy postai úton eljuttatnia.
A személyesen benyújtott igény esetén az egyik bejelentőlapot át kell adni a Megyei Egészségbiztosítási Pénztár részére, a másik igénybejelentő-lapon pedig igazoltatni kell az igény átvételét, és az átvételi példányt meg kell őrizni.
Ha az igény bejelentése postai úton történik, úgy azt ajánlott küldeményként kell feladni, és a feladóvevényt az igénybejelentő-lap egy példányával együtt kell őrizni.
Amennyiben a munkahelyen működik társadalombiztosítási kifizetőhely, az igénybejelentés után az ellátást ott állapítják meg, és onnan folyósítják abban az esetben is, ha az ellátást olyan szülőnek kell megállapítani, akinek munkaviszonya a terhességi-gyermekágyi segély folyósítása alatt szűnt meg.
Ha a munkáltatónál társadalombiztosítási kifizetőhely nincs, a munkáltató a gyermekgondozási díjra vonatkozó igény elbírálásához „Foglalkoztatói igazolás”-t állít ki, és azt a biztosított által benyújtott igazolásokkal és az igénybejelentővel együtt három munkanapon belül a székhelye (telephelye) szerint illetékes Megyei Egészségbiztosítási Pénztárnak megküldi.
Ha a biztosított az igénybejelentés első napját megelőző két éven belül más munkáltatónál is biztosítási jogviszonyban állt, a „Foglalkoztatói igazolás”-ra a korábbi munkáltatónál fennállott biztosítási időt, az igénybejelentést megelőző egy éven belül szerzett biztosítási időt és a táppénzelőzményt is fel kell feljegyezni. A munkáltató a foglalkoztatói igazolásokat két példányban köteles kiállítani és annak egy példányát öt évig megőrizni.
Ha az okmányokat személyesen nyújtják be a Megyei Egészségbiztosítási Pénztárhoz, a Megyei Egészségbiztosítási Pénztár az átvételt a „Foglalkoztatói igazolás” c. nyomtatvány másodpéldányával igazolja.
A gyermekgondozási díjban részesülő köteles bejelenteni a folyósító szervnek, ha
– a GYED folyósítása alatt újabb gyermeke születik,
– a GYED-re jogosító gyermek kikerül a háztartásból,
– a GYED-re jogosító gyermek napközbeni ellátásban (bölcsőde) részesül,
– a GYED-et igénybevevő ismét folytatja kereső tevékenységét.
A gyermek második életévének betöltését követően a biztosított szülő gyermekgondozási segélyt vehet igénybe gyermeke harmadik életévének betöltéséig.
A gyermekgondozási segélyre vonatkozó részletes szabályokat az állampolgári jogon járó ellátások között ismertetjük. Ugyancsak ott tárgyaljuk a családi pótlék megállapításának feltételeit is.
