Bevezető
Napi munkánk során gyakran tapasztaltuk azt, hogy a gyermeket vállaló szülők nem ismerik az őket megillető ellátásokat és azok tényleges, konkrét igénylési helyeit.
Egyszerűbb a helyzete annak a szülőnek, akit olyan munkahelyen foglalkoztatnak, ahol társadalombiztosítási és családtámogatási kifizetőhely is működik, mert mind a biztosítási időhöz, mind az alanyi jogon járó gyermek utáni ellátást megállapítják és folyósítják is (terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj, gyermekgondozási segély, anyasági támogatás, családi pótlék).
Ha a jogosult szülő olyan munkahelyen dolgozik, ahol nincs kifizetőhely, akkor az ellátást különböző intézményeknél kell igényelni, pl. a terhességi-gyermekágyi segélyt és a gyermekgondozási díjat az Egészségbiztosítási Pénztárnál, míg az anyasági támogatást és családi pótlékot a megyei Területi Államháztartási Hivatalnál.
Részletesen bemutatjuk azokat az ellátásokat, amelyek különösen az első gyermek születésekor illeti meg a szülőket. Ismertetjük, hogy milyen feltételek mellett állapítható meg az ellátás, mi módon kell igényelni, milyen okmányokat kell az igénybejelentőhöz csatolni.
A gyermeknevelési támogatásra akkor jogosult a szülő, ha legalább három kiskorú gyermeket nevel és a legkisebb gyermek a harmadik életévét betöltötte.
Ápolási díj igénybevételének lehetősége is sok családnak jelent segítséget, de ezt az ellátást nem a gyermek születésekor veszik igénybe a szülők, hanem amikor már a gyermekgondozási segély jogosultságuk kimerült.
A gyermekek után járó ellátásokat három csoportra oszthatjuk. Vannak biztosítási jogviszonyban álló, és vannak nem biztosított szülők ellátásai, és a rászorultság alapján járó juttatások. A megkülönböztetés alapja egyértelműen a biztosítotti jogviszony a gyermek születésekor levő fennállása, illetve megléte, valamint a család anyagi helyzete.
Azt, hogy mely szülők tartoznak a biztosítotti körbe, kiadványunk melléklete tárgyalja részletesen, a kapcsolódó magyarázatokkal együtt.
A könnyebb megértés kedvéért az alábbiakban vázoljuk a szülőket megillető ellátások rendszerét azok igénybevételének sorrendiségére tekintettel:
Gyermekek után járó ellátások
A biztosított szülők ellátásai
• családi adókedvezmény
• anyasági támogatás
• terhességi-gyermekágyi segély
• gyermekgondozási díj
• gyermekgondozási segély, gyermekgondozási támogatás
• családi pótlék, iskoláztatási támogatás
• gyermekápolási táppénz
Nem biztosított szülők ellátásai
• anyasági támogatás,
• gyermekgondozási segély,
• gyermekgondozási támogatás,
• családi pótlék,
• iskoláztatási támogatás
Jövedelemtől függő önkormányzati ellátások
• kiegészítő családi pótlék
• rendkívüli gyermekvédelmi támogatás
Az anyasági támogatás, a gyermekgondozási segély, a gyermekgondozási támogatás és a családi pótlék ún. állampolgári jogon járó ellátás, így természetesen a biztosított szülőt is megilleti, ezért ezeket csak egy csoporton belül tárgyaljuk.
A biztosított szülőt megillető ellátásokról
Kattintson ide! >>
Rendszeres pénzellátást nyújtó ellátások
Az alábbiakban a rendszeres pénzellátást nyújtó (úgynevezett keresetpótló) ellátások részletes szabályait ismertetjük. Ezek:
• a terheségi-gyermekágyi segély,
• a gyermekgondozási díj,
• s a gyermekgondozási segély.
Az ellátásokat egymást követően, s meghatározott ideig (gyermek életkora) folyósítják. Közös jellemzőjük, hogy igénybejelentést követően kerülnek megállapításra.
Az ellátásokat – kivéve terhességi-gyermekágyi segélyt – bármelyik szülő igénybe veheti. A folyósítható ellátások közül a szülő választhat és választása szerint csak az egyik ellátást veheti igénybe.
Ha a terhességi-gyermekágyi segély, illetve a gyermekgondozási díj összege alacsonyabb, mint az öregségi nyugdíj legkisebb összege (2002-ben 20.100,- Ft) abban az esetben lehetőség van a gyermekgondozási segély igénybevételére.
Az ellátásokról bővebben itt olvashat >>
A nem biztosított szülőket is megillető, ún. állampolgári jogon járó ellátások
Kattintson ide! >>
Jövedelemtől függő – rászorultság figyelembevételével járó ellátások
Kiegészítő családi pótlék
Vannak olyan családok, ahol a családtagokra jutó egy főre eső havi jövedelem összege nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét. A központi állami gondoskodáson túlmenően lehetőség van a helyi önkormányzat képviselőtestülete által megállapítható kiegészítő családi pótlék igénybevételére.
A települési önkormányzatok a gyermeket kiegészítő családi pótlékban részesítik, ha a gyermeket gondozó családban az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét (20.100.-Ft), és a családban történő nevelkedés nem áll a gyermek érdekével ellentétben, feltéve, hogy a települési önkormányzat rendelete alapján elrendelt vagyoni helyzet vizsgálata során az egy főre jutó vagyon értéke nem haladja meg – külön-külön számított értéke a 502.500 Ft-ot – együtt számított értéke az 1.507.500 Ft-ot.
Vagyon alatt a hasznosítható ingatlant, járművet, gépi meghajtású termelő- és munkaeszközt kell érteni, amelynek hasznosítása nem veszélyezteti a vagyonnal rendelkező család megélhetésének feltételeit.
Nem tekinthető vagyonnak az az ingatlan, amelyben a szülő vagy a törvényes képviselő életvitelszerűen lakik, továbbá a mozgáskorlátozottságra tekintettel fenntartott jármű.
A támogatás havi összege 2002-ben 4.200,- forint gyermekenként.
Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás
Sajnálatos módon napjainkban is magas azon családok száma, ahol az igényelhető és az előbbiekben már részletesen kifejtett támogatások juttatása ellenére létfenntartási gondokkal küszködnek. Rajtuk kívánnak segíteni a helyi önkormányzatok a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapításával.
Ennek feltétele, ha a gyermeket gondozó család időszakosan létfenntartási gondokkal küzd, vagy létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került. A támogatás mértékét és a jogosultság feltételeit az önkormányzat minden esetben saját rendeletében határozza meg.
Mint a bevezető részben már említettük, egyes családoknak sajnos szembe kell nézniük azzal, hogy a megszületett gyermekük betegen született, vagy születése után betegedett meg és vált tartósan beteggé, illetve súlyosan fogyatékossá. Az alábbiakban nekik kívánunk segítséget nyújtani az őket érintő ellátások felsorolásának bemutatásával.
Bővebben erről itt >>
Ellátások és azok igénylési helyeinek összefoglaló táblázata
Kattintson ide! >>
1. sz. melléklet: Értelmezések
2. sz. melléklet: A családi pótlék és iskoláztatási támogatás havi összege
Bővebben itt >>
A gyermeknevelési támogatás (GYET)
– A GYET igénybevétele függ-e a család jövedelmétől?
– A jogosultságot nem befolyásolja a jövedelmi helyzet.
– Ki veheti igénybe a gyermeknevelési támogatást?
– Gyermeknevelési támogatásra az a szülő, nevelőszülő vagy gyám jogosult, aki saját háztartásában három vagy több kiskorút nevel. A támogatás a legfiatalabb gyermek 3. életévétől 8. életévének betöltéséig jár.
– A gyermeknevelési támogatás, melyet a köznyelv „főállású anyaságnak” nevez, munkaviszonynak minősül-e?
– A gyermeknevelési támogatás folyósításának időtartama nyugdíjszerző szolgálati időnek minősül ugyan, de nem számít munkaviszonynak.
– Lehet-e a gyermeknevelési támogatás mellett munkát végezni?
– A gyermeknevelési támogatásban részesülő szülő kereső tevékenységet napi 4 órát meg nem haladó időtartamban folytathat, vagy dolgozhat időkorlátozás nélkül is, ha a munkavégzés otthonában történik.
– Hol kell igényelni a támogatást?
– A gyermeknevelési támogatásra vonatkozó igényt a lakóhely szerint illetékes TÁH-nál kell benyújtani az „Igénybejelentés gyermekgondozási támogatásra” című formanyomtatványon.
– Méltányossági alapon kérhető, illetve meghosszabbítható-e a GYET?
– A gyermeknevelési támogatás méltányosságból történő megállapítására, meghoszszabbítására 1999. január 1-jétől nincs lehetőség.
– Függ-e a támogatás az előzetes biztosítási időtől?
– Nem, a biztosítási időtől független az ellátás. A gyermekgondozási támogatások közös szabályai
– Hol bírálják el az ellátások iránti igényt?
– Az ellátás iránti igényt:
• a családtámogatási kifizetőhelyen, ha a jogosult munkáltatójánál van kifizetőhely (a gyermeknevelési támogatás kivételével);
• a Területi Államháztartási Hivatalnál (TÁH).
– Mit kell tudni az igényelbírálás szabályairól?
– A családtámogatási ellátás iránti igényt írásban kell benyújtani. Egyidejűleg csatolni kell az elbíráláshoz szükséges tények, adatok igazolását. Az igénybejelentés napja az igény átvételének vagy a kérelem postára adásának igazolt napja.
– Melyik szülő igényelheti az ellátásokat?
– A gyermekgondozási támogatást a gyermekkel közös háztartásban élő szülők bármelyike igénybe veheti. Megállapodás hiányában a támogatást igénylő szülő személyéről – kérelemre – a gyámhatóság dönt. (Gyámhatóságon ilyen esetben az illetékes városi gyámhivatal értendő.)
– Részesülhet-e a gyermekgondozási segélyen lévő szülő egyidejűleg gyermeknevelési támogatásban is?
– Ha a szülők egyidejűleg több gyermek után lennének jogosultak a gyermekgondozási támogatás egyik vagy mindkét formájára, a támogatást csak egy jogcímen és csak az egyik szülő veheti igénybe.
– A gyermekgondozási támogatás (GYES, GYET) összege függ-e a gyermekek számától? A gyermekgondozási támogatás havi összege – a gyermekek számától függetlenül – azonos az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével (2002-ben 20100 forint). Töredékhónap esetén egy naptári napra a havi összeg harmincad része jár.
– Szolgálati időnek számít-e a GYES és a GYET folyósításának időtartama?
– Igen, 8 százalékos nyugdíjjárulék levonása mellett.
– Van-e lehetőség a gyermekgondozási támogatások (GYES, GYET) mellett a gyermek napközbeni elhelyezésére?
– Igen,
• ha a gyermek másfél évesnél idősebb és az intézményi elhelyezés a napi 4 órás időtartamot nem haladja meg;
• ha a támogatásra jogosult személy közoktatási intézményben a nappali oktatás munkarendje szerint tanul, illetőleg felsőoktatási intézmény nappali tagozatos hallgatója;
• ha az intézményi elhelyezés az óvodai nevelés keretében folyó iskolai életmódra történő felkészítést szolgálja.
– Mikor nem jár a gyermekgondozási támogatás?
– Nem jár támogatás annak a szülőnek, aki:
• rendszeres pénzellátás bármelyikében részesül, (kivéve, ha a támogatás folyósítása mellett dolgozott és betegsége után táppénzt, baleseti táppénzt kap);
• akkor sem jár, ha olyan gyermek után igényli a támogatást, akit ideiglenes hatállyal helyeztek el, átmeneti vagy tartós nevelésbe vettek, illetve 30 napot meghaladóan szociális intézményben tartózkodik (nem minősül intézményi elhelyezésnek a gyermek rehabilitációs, habilitációs célú elhelyezése);
• előzetes letartóztatásban van, illetve szabadságvesztését tölti;
• nem jár gyermekgondozási támogatás, ha a szülő, gyám egybefüggően három hónapot meghaladóan külföldön tartózkodik;
• a gyermeket napközbeni ellátást biztosító intézményben helyezi el.
– Mikor szünetel a támogatás folyósítása?
– Ha a gyermeket napközbeni ellátást biztosító intézményben helyezik el, akkor az ellátás folyósítása szünetel.
– A gyermek halála esetén mikor szűnik meg az ellátás?
– Ha a szülő a gyermek halála miatt elveszti jogosultságát, akkor a támogatás folyósítását a halálesetet követő hónap 1. napjától számított 3 hónap múlva megszüntetik.
