A miskolci megyei kórház szülészetéről röviden
– Az osztály 1998-ban nyerte el az UNICEF-WHO által adományozott bababarát címet.
– Progresszív betegellátás folyik, vagyis szövődményes terhességgel és koraszüléssel ide irányítják a kismamákat. A születés körüli halálozás (magzatok és újszülöttek) 1999 óta 19,5-ről 13,1 ezrelékre csökkent.
– A születésszám 2002-ben 2180 volt, és lassan csökken.
– Nincs szülésre felkészítő tanfolyam, de a terhesség felismerését követően az osztályon minden kismama részletes, fényképes tájékoztató füzetet kap.
– Egy többágyas szülőszoba van, ahol az ágyakat paraván választja el, és egy egyágyas, van patkó alakú szülőszék, de ezt igen ritkán használják.
– A császármetszések aránya 26,3 százalék, ha a pár együttszülésre készült, az apa bemehet a műtőbe. Szinte kizárólag spinális érzéstelenítést kapnak az édesanyák.
– A szülési fájdalomcsillapításnál van lehetőség EDA-ra, de nem ajánlják, helyette szükség esetén nitrogén-oxidul gázkeverék belégzését vagy gyógyszeres fájdalomcsillapítást javasolnak.
– Lehet szülésznőt választani, de csak a szülőszobára beosztottak közül.
– Szülés után azonnal lehet szoptatni, huszonnégy órás rooming-in van.
– A gyermekágyas osztályon nincs kórtermi látogatás, két-, háromágyas szobák, illetve egy-egy öt- és hatágyas szoba állnak az anyák rendelkezésére, közös mellékhelyiségekkel.
Dr. Berkő Péter kandidátus, főiskolai tanár, osztályvezető és megyei szülész-nőgyógyász szakfőorvos az ugyancsak bababarát miskolci Semmelweis Kórházból került 1997-ben a megyei kórház szülészetének élére. Nem sokkal később már ez az osztály is bababarát címmel büszkélkedhetett. Így aztán elmondhatjuk, hogy a megyei kórház azon kevés intézmények közé tartozik, ahol természetes gyakorlat a korai mellre helyezés a szülőszobán, ahol éjjel-nappal együtt lehet a kismama újszülöttjével, s ahol minden édesanya írásbeli tájékoztatást is kap az osztályon követett szoptatási gyakorlatról és ennek indokairól. Egyetlen szórólaptól persze nem várhatunk átütő változást, hiszen a csecsemősök személyes segítségét, tapasztalatait ilyesmivel nem lehet pótolni. Mégis fontos és példaértékű, hogy itt írásban is felhívják az anyák figyelmét a szoptatás betegségek, fertőzések elleni védőhatására, az együttes elhelyezés előnyeire, az első napokban feltétlenül szükséges gyakori, napi tíz-tizenkét szoptatásra és arra, hogy a szoptatott csecsemőnek az első félévben anyatejen kívül nincs szüksége más táplálékra, sőt cumisüvegre, cumira sem. Más kórházak számára is követendő példaként Nádlerné Krokos Magdolna védőnő tájékoztatást tart az anyáknak hazabocsátáskor, egy külön erre a célra kialakított helyiségben. Mivel korábban körzeti védőnőként dolgozott, pontosan tudja, melyek az otthon leggyakrabban felmerülő problémák, ezért az ilyenkor szokásos szoptatósfilm-vetítés mellett rengeteg apróságra is felhívja a figyelmet.
A megyei kórházban viszonylag magas a császármetszések aránya, hiszen a megye koraszüléseinek felére itt kerül sor, és sok szövődményes terhesség után is itt szülnek a nők. A kórházban ugyanis intenzív koraszülött osztály (NIC I.) is működik, ám sajnos egy meglehetősen távoli épületben, ahová inkubátorban, mentővel kell szállítani a sokszor válságos állapotú apróságokat. A kismamák számára is kifejezetten hátrányos ez a megoldás, hiszen friss műtéti sebbel, akár zuhogó esőben vagy hóban kell átbandukolniuk babájukhoz. Dr. Berkő Péter is főként ezen a téren látja szükségét a változtatásnak:
– Hosszú évek óta küzdünk az osztály átépítéséért, bővítéséért, szeretnénk, ha minden kórteremhez tartozna fürdőszoba. Ha itt az épületben lenne a koraszülött intenzív részleg, időveszteség nélkül láthatnánk el a legesendőbb koraszülötteket is.
Hagyományos szülőszobák
A szülőszobák hangulata kórházias, semmi sem enyhíti a csempézett falak szigorúságát, a műtőlámpák, műszerek látványát. Dr. Berkő Péter úgy gondolja, manapság túlságosan is eluralkodott a szülészeti intézményekben a külsőségekért folytatott küzdelem, mindenki igyekszik egyre több beteget vonzani a maga osztályára. Bordásfallal, ugrálólabdával, vízben szüléssel próbálják vonzóvá tenni a szülőszobát, miközben szakmai szempontból nem történik előrelépés.
– Nagyon helytelenítem, hogy a hírek szerint – egyes hazai kórházakban a szülő nő kérésére is végeznek császármetszést, holott köztudott, hogy a gyermekágyi szövődmények aránya tízszerese annak, ami hüvelyi szülés után várható. Csak alapos megfontolás után, orvosi indokkal szabadna elvégezni a műtétet. A mi 26,3 százalékos császármetszési arányunkat még ahhoz képest is magasnak tartom, hogy sok beteg, koraszülött kisbaba látja meg nálunk a napvilágot. Nálunk nagyon fontos szempont az orvosok szakmai hozzáértése: tizenhárom kolléga szerzett második szakvizsgát is, így bízhatunk abban, hogy megalapozott, többféle orvosi szakág szempontjait is figyelembe vevő döntéseket tudnak hozni. Igaz, nálunk nincs szülésre felkészítő tanfolyam, de ha a kismama bizalommal fordul orvosához, a beszélgetések során meg tudja győzni arról, hogy nem hagyjuk majd szenvedni. Sokan sajnos filmekből tájékozódnak, ahol azt látják, az anya ordít, hisztizik, ugrál szülés közben. A mi szülészetünkön a pácienseinkhez fűződő jó kapcsolatnak, a felvilágosító beszélgetéseknek és tájékoztató kiadványunknak köszönhetően ilyesmi évek óta nem fordult elő.
Természetesség és tájékoztatás
A főorvos által írt és szerkesztett Felkészülés a szülésre című füzetben arról is részletesen olvashatunk, miért olyan alacsony (egy százalék) az epidurális érzéstelenítés aránya.
– A szülési fájdalomnak más kínokkal ellentétben értelme van: védő reflexeket mozgósít, figyelmeztet, ha túlságosan erőssé válik. Másrészt úgy tapasztalom, hogy aki egy kicsit „megszenvedett” a gyerekéért, az jobban fog kötődni hozzá, nagyobb anyai büszkeséget fog érezni. Az EDA – akárhonnan is nézzük – természetellenes beavatkozás. A biztonság mellett a természetesség és családközpontúság jellemzi a korszerű szülészetet – állítja Dr. Berkő Péter.
Első és második szülésnél szinte mindenkinél végeznek gátmetszést, hogy megelőzzék az ellenőrizhetetlen repedéseket. Ez azonban senkit sem ér meglepetésként, hiszen a felkészítést szolgáló füzetben és a felvételkor átadott és aláíratott tájékoztatóban is olvashatunk erről. Ugyancsak a tájékoztatóban olvasható, hogy „a vajúdás és a szülés várhatóan több órás időtartama alatt a szülés előrehaladásának megítélése érdekében többször történik majd hüvelyi vagy végbélen át végzett vizsgálat”. A gondosan összeállított tájékoztatóból, melynek célja a szülés körüli történések lényegének bemutatása, a beavatkozásokra, fájdalomcsillapításra, műtéti és gyermekágyi szövődményekre vonatkozó felvilágosítás sem maradt ki.
Nem kell szájkendőt hordani
A falakon szoptatott ikrek fotóit csodálhatjuk meg. A csecsemősök büszkék arra, hogy náluk az ikres édesanyák is minden segítséget megkapnak, hogy akár egyszerre is szoptathassák a két apróságot. Ezt bizonyítja, hogy a visszajelzések szerint sokan még négy-hat hónapos korukban is csak anyatejet kapnak. A császárosok az első két-három napban szinte folyamatosan segítségre szorulnak a szoptatásban és az önellátásban is. Ha túlságosan ritkán kerül mellre az újszülött, teáztatás nélkül kiszáradhat, élettani sárgasága nem csökken kellő ütemben, kékfénykezelés válik szükségessé, ami azzal jár, hogy elválasztják őket egymástól. Dr. Várfalvi Katalin neonatológus gyermekgyógyász főorvos hangsúlyozta, hogy a kékfénykezelést kapó kisbabák sem kapnak cumisüvegből teát, és kétóránként ők is szophatnak. Ha szükséges, infúziós folyadékpótlásban részesülnek. Az igény szerinti szoptatás tapasztalataik szerint csökkenti az élettani sárgaságot, ritkábbak a fertőzések, s többnyire születési súlyukat is visszanyerik a babák a negyedik-ötödik napra. Pótlást csak akkor kap az újszülött, ha súlyesése eléri a tíz százalékot.
