A „dél-pestiről” röviden:
– A születésszám 2002-ben 1283.
– Minden kedden tartanak szülésre felkészítő foglalkozást.
– Egy teljesen elkülönített egyágyas és egy ágyanként leválasztott négyágyas szülőszoba van.
– Állítható szülőágy, labda, bordásfal segíti a vajúdást, szülést.
– Gátmetszést a szülő nők 86 százalékánál végeznek (először szülőknél 92 százalék ez az arány).
– Hüvelyi szülésnél lehet epidurális fájdalomcsillapítást kérni, sétáló EDA is rendelkezésre áll.
– A császármetszések aránya 23 százalék. A metszés módja alsó harántmetszés, többnyire Misgav–Ladach technikával. A műtét altatásban vagy spinális érzéstelenítésben történik. Az apa nem mehet be a műtőbe.
– Egy kétágyas, három egyágyas és négy ötágyas szoba van a gyermekágyas osztályon, mindegyikhez saját fürdőszoba tartozik.
– 24 órás rooming-in minden szobában választható.
– A kórház területén NIC2 működik, a nem súlyos állapotú koraszülöttek édesanyjukkal együtt itt maradhatnak.
Bár a Jahn Ferenc Kórház épületének adottságai nem igazán jók, a szülészete mégis kényelmes, tágas és bizalomgerjesztő. Ami elsőre föltűnik, hogy minden szoba saját fürdőszobával rendelkezik, még az egyágyasok is – és ezért nem kell külön fizetnie a családnak.
– A kulturált körülményeket ugyanolyan fontosnak tartom, mint a szakszerű, körültekintő munkát – mondja dr. Csákány M. György osztályvezető főorvos. – Itt éjjel-nappal dolgozik gyermekgyógyász, amit nem sok szülészet mondhat el magáról, sőt aneszteziológus kolléga is, így bárki kérhet epidurális érzéstelenítést, még a „sétálós” változatot is.
Az utóbbi években kényelmesebbé tették az osztályt: a felvételi procedúra már nem a földszinten, hanem a szülészeti osztályon zajlik. Még elképzelni is nehéz, milyen érzés lehetett a vajúdó kismamának beöntés után följutni a nyolcadik emeletre… A szülőágyakat fallal választották le, így nemcsak az egyágyas, hanem a többi szülőszobában is bent lehet az édesapa is. A régi „apás” szobába új, állítható szülőágy került, amit szülőszékké is lehetne alakítani. Eddig kevesen vették igénybe ezt a lehetőséget. Csákány doktor szerint ez nem olyan nagy baj.
– A függőleges testhelyzetben való szülés az anyának valóban kényelmes, de a tömegvonzás ereje nem járul hozzá jelentősen a kitolás erejéhez, nagyjából tízszázaléknyi többletet jelent. Viszont sok kényelmetlenséget okoz a szülésnél jelen lévő személyzetnek. Ezért nem is szereztünk be szülősámlit. Az új, állítható szülőágy célszerűbb ebből a szempontból, dőlésszögét maga a szülő nő tudja szabályozni. Gátmetszést a legtöbb esetben végzünk. Az utóbbi tíz évben – összhangban a nemzetközi ajánlásokkal – törekedtem rá, hogy elkerüljük; egyre-másra látom viszont régebbi pácienseimet, akik a tágabb hüvely okozta nehézségekre panaszkodnak. Ma már sokat szelídült a gátmetszés technikája: kisebb a seb, az öltések is apróbbak. Ezért ma inkább azt vallom, hogy a gátmetszés kérdését előre meg kell beszélni. Elmondjuk előnyeit, hátrányait, s a szülésnél eszerint járunk el. A gátmetszéshez hasonlóan nem szabadna elfelejteni a szülést befejező műtétek közül a fogót, mely esősorban a gyenge méhtevékenység miatt elhúzódó kitolási szak „kezelésére” alkalmas, mégpedig a hivatalosan nem támogatott, mégis gyakori „hasba könyöklés” helyett. Lehet ilyenkor vákuumot is használni, de az nem olyan gyors, és nem is kíméletesebb a fogónál, pedig sokan ezt gondolják.
„Bogi jó lesz?!”
A fenti kérdéstől visszhangzott a szülőszoba, amikor beléptünk az előtérbe. A mondat Farkas Boglárka születését adta hírül.
– Amikor a baba megszületik, az újszülöttes nővér leszívja a légutakba került váladékot – mondja Szentgallai Zoltánné csecsemősnővér. – Ezután meztelenül visszaadjuk a kicsit. Az anya megpróbál szoptatni, miközben ellátják a gátat. Nagyjából félóra múlva elvesszük a babát, ha nagyon maszatos, megfürdetjük, ha nem, rögtön bebugyoláljuk. Ezután mérés következik, felvarrjuk a karszalagot, majd irány a szülőszoba. Ott megvizsgálja a gyermekgyógyász, K-vitamin-injekciót kap, majd felöltöztetik. Ha a kismama kéri, kiviszik hozzá – immár a gyerekágyas kórterembe. Császármetszés esetén ugyanez történik, az első félórától eltekintve. A műtéten átesett anyuka – ha már ébren van – megölelheti a kicsit, de ezután csak a „császáros szobában” kaphatja a kezébe.
Gyermekgyógyász minden olyan szülésnél jelen van, amikor gondok merülhetnek fel. A többi babát az újszülöttosztályon vizsgálják meg. Mivel a kicsik éjjel-nappal édesanyjukkal lehetnek, a vizitek nagy része a kórtermekben folyik. Csak akkor viszik be őket az újszülöttosztályra, ha „telt ház” van, és nincs idő végigjárni a kórtermeket. Sokan éjszakára is betolják gyereküket, de ha kérik, kiviszik szopni. Egy nővér kizárólag azzal foglalkozik, hogy megtanítsa az anyákat pelenkázni, fürdetni, pohárból itatni, fejni, szoptatni.
– Nem is emlékszem rá, mikor volt az osztályon utoljára mellgyulladás – mondja dr. Ármay Zsuzsa, a gyermekosztály vezetője. – A fejés nagyon fontos dolog, hathetes korig szinte mindenkinek fejnie kell, hiszen a baba nem olyan ügyes, hogy teljesen kiürítse a mellet. Ha az édesanya éjjel nem akar szoptatni, vagy nem elég a folyadékbevitel, saját lefejt tejét adjuk oda, vagy limonádét kap a baba pohárból. Mire hazamennek, általában jól beindul a tejtermelés, ráadásul mindent megtanulnak a kismamák. Egészséges babával a betöltött negyedik napon, császármetszés után a hatodik-hetedik napon lehet távozni. Közben koponya- és hasi ultrahangvizsgálaton esik át minden csecsemő, csípőszűrést és részletes fejlődésneurológiai vizsgálatot is végez szakorvosunk. Ha bármilyen eltérést észlelünk, az utógondozó szakambulanciára hívjuk vissza a kis beteget. Több esetben szűrtünk így ki vesefejlődési rendellenességet, amit végül idejekorán meg lehetett műteni.
Picurkák biztonságban
A szülészet mellett működő, kettes fokozatú neonatális intenzív centrumban olyan koraszülötteket tudnak ellátni, akik nem szorulnak tartós gépi lélegeztetésre. A várandósság harminckettedik hete után született koraszülöttek többsége ilyen. Évente kétszázötven-háromszáz baba „vendégeskedik” az osztályon. Mamájuk az újszülöttek szomszédságában lakhat egy-két ágyas, fürdőszobás kórteremben. Az első szoptatás ideje a baba állapotától függ – nincs korhoz, súlyhoz kötve. Háromóránként lehet szoptatni. A fejés megtanítására nagy hangsúlyt kell fektetnie a személyzetnek. Ha a baba egészséges, és a háziorvos is fogadja, hazamehetnek. Ez nagyjából akkor következik be, ha a kicsi elérte a 2300 grammot.
– A legtöbb erőt az utógondozóban megjelenő erős, egészséges babák adják – mondja a doktornő. – És az a sok fénykép, amit a nálunk született apróságokról küldenek, évekkel a távozás után.
