Amikor csaknem másfél évtizede új szelek kezdtek fújdogálni a hazai szülészetben, az első lépés az együttszülés engedélyezése és általános gyakorlattá válása volt. Az apa vagy más személyes kísérő jelenléte azonban szükségessé tette a korábbi, hatalmas teremhez hasonlatos, többágyas szülőszobák felszámolását, vagy legalábbis átalakítását. Ma már egyre többet hallunk arról, hogy a szülés természetes folyamat, ezért a kórházaknak is gondoskodniuk kellett olyan eszközökről, amelyek valamilyen módon segítik a vajúdást és a szülést. Így műtőlámpa, a lábak kiszíjazását lehetővé tevő keskeny és magas szülőágyak, a CTG és az üvegfalú műszerszekrények mellé bordásfalat is beszereltek, és vásároltak egy-két fiziológiás labdát.
 |
A patkó alakú szülősámli a legősibb, több ezer éves hagyománnyal rendelkező, kipróbált, jól bevált szülési segédeszköz, mely a magzati oxigénellátás szempontjából is kiváló. Lehetővé teszi a kitoláskor előnyös függőleges testhelyzetet, miközben a comboknak kényelmes tartást biztosít a guggoláshoz hasonlító széttárt helyzetben. A medence átmérője ebben a pozícióban éri el a maximumot, csökkenhet a gátrepedés kockázata. A szülésznő szemből jól hozzáfér a gáttájékhoz, a segítő pedig átöleli és tartja a kismamát. Vajúdás közben is kényelmes lehet egy ideig ücsörögni rajta, de valójában csak a kitolási szakban érkezik el az ideje. Kár, hogy addigra sok helyen félre is teszik, és szülőágyra költöztetik a kismamát. Képünkön a svájci gyártmányú Maia szülőszék látható.
Egyre több szülészet dicsekedhet távirányítós, divatos színekben pompázó, állítható szülőággyal, ami több millió forintba kerül, ám az egyszerű, olcsó, patkó alakú szülősámli már kevesebb helyen tartozik az alapfelszereléshez. Sajnos olyan intézmény is akad, ahol van, de valójában csupán díszlet, s nem is emlékeznek rá, használta-e már valaki. Érdeklődésünkre azt válaszolják a szülésznők vagy az orvosok, hogy a kismamák nem szeretik. Az általánosítások persze mindig sántítanak. Kérdés, hogy a személyzet tudja-e, pontosan mire valók ezek az eszközök, berendezési tárgyak, és a szülő nőknek elmondják-e, mikor, mire használhatják őket, és milyen hatásra számíthatnak.
Elterjedt jelmondat az „Otthonszülés a kórházban”. Hangoztatói pontosan tudják, hogy mindenki otthona falai közt érzi magát a legjobban, a kórházias környezet azonban sokakban eleve szorongást kelt. Ezért három-négy szülészeten (a száz közül) nem elégedtek meg annyival, hogy a csempézett falra bordásfalat csavaroztassanak, és a sarokban ott álljon a nagy, színes labda, hanem olyan szülőszobát alakítottak ki, amely valóban minden tekintetben modern, divatos hálószobára emlékeztet, azzal a különbséggel, hogy a sarokban még egy kényelmes kádat is elhelyeztek.
A fővárosi Szent Imre Kórház alternatív szülőszobájában készült fotóinkon ezúttal azt mutatjuk be, pontosan hogyan is szolgálják ezek a berendezési tárgyak a vajúdó kismama kényelmét, biztonságérzetét, a szövődménymentes szülést. Reméljük, előbb-utóbb valamennyi olvasónk számára megadatik, hogy kipróbálhassák, megtapasztalhassák: nem csupán divatos külsőségekről van szó.
 |
A méhösszehúzódások szüneteiben még mosolyog a kismama. Kényelmesen lepihenhet a hatalmas franciaágyon, s a párnakupacból egyiket a térdei közé, másikat a feje alá teheti. Kincset érnek ezek a nyugodt órák! Lehetővé teszik, hogy erőt gyűjtsünk a tágulás utolsó, embert próbáló időszakára és a kitolásra. A hagyományos szülőágy azért olyan keskeny, hogy oldalról is jól hozzáférhessen a személyzet a kismamához, forgolódni viszont nehézkes, a feljutáshoz pedig kis zsámoly is kell. A franciaágy ezzel szemben az otthoni hálószoba hangulatát idézi, olyan sziget és fészek, amelyben biztonságban érzi magát a szülő nő. Ha majd itt szeretné megszülni gyerekét, férje is kényelmesen elfér mögötte, hogy tarthassa, s végül a kisbabával együtt, hármasban összebújva pihenhetik ki a szülés fáradalmait. A tapasztalatok szerint az alternatív szobát választó nők fele itt, fekve vagy félig ülve hozza világra kisbabáját.
„Több mint kétezer asszony vajúdott itt, közel ezren itt is szültek, az általuk választott testhelyzetben (hatszázan valamilyen vertikális helyzetben), férjükkel vagy más segítőjükkel. Sokat tanultunk tőlük” – írja Dr. Bálint Sándor főorvos a Szent Imre Kórház családi szülőszobájáról. További részletek a kórház honlapján – www.imreszul.itx.hu – és a Kismama 2002. novemberi számában olvashatók. Rákóczi István professzor, osztályvezető főorvos így nyilatkozott a változásokról: „Nem volt könnyű hosszú évek poroszos gyakorlata után letérdelni a szülő nő elé.“
 |
Fájások idején persze nem túl rózsás a helyzet. Ilyenkor jól jön egy kis helyzetváltoztatás. A tágulási szakban jótékony hatású a térd-könyök helyzet, melyhez igénybe vehetjük a puha, bárhova odatolható matracot vagy az alacsony komódsort, mely éppen olyan magas, hogy a gondosan odakészített díszpárnákra borulva várhassuk meg a méhösszehúzódás
erejének lanyhulását. Lehetséges, hogy ez a testhelyzet olyan kényelmesnek bizonyul, hogy a babát is így volna a legjobb világra hozni. Semmi akadálya! A tágas tér lehetővé teszi, hogy a segítők bármely irányból jól hozzáférjenek a kismamához. Ebben a testhelyzetben remekül lehet masszírozni a derekát, s a gátvédelem is könnyen kivitelezhető, csak éppen pont fordított irányból, mint ahogy szokásos.
Szülészorvos, pszichológus mondta
Azokban a kórházakban, ahol a szülészet felújítása és megújítása során nem került sor az otthon hangulatát idéző szülőszoba kialakítására és vajúdáskönnyítő eszközök beszerzésére, különféle érveket sorakoztatnak fel a kórházias környezet igazolására:
– „Az úgynevezett vajúdáskönnyítő eszközök, a kötél, a bordásfal és a medicinlabda (sic!) csak megosztanák a kismama figyelmét, zavarnák őt, ezért sem tartunk ilyesmit a szülőszobán. Nem a technikára, hanem az együttműködésre helyezzük a hangsúlyt. Ezt szolgálja a zenehallgatás és a falakon függő művészi reprodukciók. A kényelmes, állítható ágyak a szülőszéket, szülősámlit is feleslegessé teszik.”
– „Ezeket az eszközöket azért alkalmazzák, hogy a vajúdók fájdalomérzete csökkenjen. Nálunk nincs szükség tornamutatványokra ahhoz, hogy ezt a hatást elérjük: bárki kaphat epidurális, azaz gerincközeli érzéstelenítést. A szülő nők több mint fele él is ezzel a lehetőséggel. Így kényelmesen fekve, gyakorlatilag fájdalommentesen élhetik át a vajúdás és szülés óráit.”
– „Manapság túlságosan is eluralkodott a szülészeti intézményekben a külsőségekért folytatott küzdelem, mindenki igyekszik egyre több beteget vonzani a maga osztályára. Bordásfallal, ugrálólabdával, vízben szüléssel próbálják vonzóvá tenni a szülőszobát, miközben szakmai szempontból nem történik előrelépés.”
– „A függőleges testhelyzetben való szülés az anyának valóban kényelmes, de a tömegvonzás ereje nem járul hozzá jelentősen a kitolás erejéhez, nagyjából tízszázaléknyi többletet jelent. Viszont sok kényelmetlenséget okoz a szülésnél jelen lévő személyzetnek. Ezért nem is szereztünk be szülősámlit. Az új, állítható szülőágy célszerűbb ebből a szempontból, dőlésszögét maga a szülő nő tudja szabályozni.”
(A cikkek, amelyekben a fent idézett sorok megjelentek, teljes terjedelmükben olvashatók honlapunkon, a www.kismama.hu Szülészetek című összeállításában.)
 |
Amíg nem volt bordásfalunk, a kismamák a WC-ajtó alumínium kilincsét szorongatták, amikor jöttek a fájások – mesélte egy vidéki, megyei kórház szülésznője. Ezzel tökéletesen rávilágított a lényegre! A bordásfal természetesen nem azért kerül a szülőszobára, hogy hasizomgyakorlatokat
végezzünk és függeszkedjünk. (Hasonló célt szolgálhat egy vastag kötél is.) Különböző magasságban kínál megkapaszkodási lehetőséget, támaszt. Aki állva szeretne szülni, talán éppen ezt a lehetőséget fogja választani a sok közül. A magzati keringés szempontjából igen előnyös. Hátránya, hogy ha a kismama nagyon kifárad a vajúdás alatt, már nem lesz ereje ebben a pozícióban szülni. A sarokban kéznél van a kis sámli is, így a szülésznő éppen jó magasságba kerül, hogy a gátvédelemben segíthessen.
Olvasóink írták
Először éreztem, hogy ez jó…
Első lányunk 1993 májusában született, a második 1996-ban. Úgy éreztem, egyáltalán nem rajtam múlik, mi történik velem. Ami megmaradt bennem: infúzió, fekvés, fájdalom. Harmadik gyerekünket 2002 augusztusára vártuk. Most arra készültem, hogy a szülés az út a találkozáshoz. Az első szülés óta a szemlélet és a körülmények is megváltoztak a kórházban.
Amikor komolyan megindult a vajúdás, éppen tele voltak a szülőszobák, csak az alternatív szoba szabadult fel. A vajúdás ritmusát, természetességét semmi nem zavarta meg, mindent kipróbálhattam: bordásfal, szülőszék, franciaágy, hintaszék, kád. Én legszívesebben a labdát használtam, ülve, ráhajolva, ringatózva. A gravitáció és a mozgás tényleg segít! Néha a szülésznő kis fatölcsérrel meghallgatta a baba szívhangját, és egy-két óra múlva burokrepesztés történt. Csak magunkra figyeltem: nyugalom és csend, biztonság és hatalmas érzések. Életemben először éreztem, hogy ez jó. Hogy a fájdalom is jó. A vajúdás végén sajnos a hagyományos ágyra kellett feküdnöm. És ebben a hagyományos helyzetben elfogyott az erőm. Dolgoztak a műszerek, jött az infúzió. Kizökkentem abból a másik állapotból. A lábamat alig bírtam megfogni, a tolófájásokat képtelen voltam felismerni, úgy éreztem, nem bírom tovább, történhet bármi. Máig sem értem, mi volt velem.
M. S. D., Páty
 |
Íme a sokszor és sokféle néven emlegetett fiziológiás labda! Kiválóban tehermentesíti a gerincet, s a puha rugózás, a finom ide-oda gördülés segít a fájdalom elviselésében. Nem csak ráülni, rátámaszkodni is lehet. Egyik olvasónk írta, hogy azért kellett leszállnia a labdáról, ahol olyan jól érezte magát, mert így állítólag ráül a baba fejére. Ettől természetesen nem kell tartani! A labda kifejezetten vajúdási segédeszköz, a
kitolási szak vége felé már más testhelyzetet keres a kismama. Amint képünkön is látható, az alternatív szülőszoba nem jelenti a technika vívmányainak teljes mellőzését. A kis, hordozható „bébidoppal” bárhol, bármikor, bármilyen testhelyzetben ellenőrizni tudja a szülésznő a magzat szívhangját. A gyakorlott szakembernek nincs szüksége folyamatos monitorizálásra ahhoz, hogy megítélje, jól van-e a baba.
Labdán
Bementünk a szülőszobára. Feltámasztották az állítható szülőágy fejrészét félig ülő helyzetbe, így vajúdtam tovább. A párom fogta a kezemet. A méhszáj eltűnése előtti idő volt a legnehezebb, könnyítésül ajánlották, hogy üljek a nagy labdára. Előttem az ágy, arra támaszkodtam, szemben a szülésznő fogta a kezemet, mögöttem a kedvesem ült egy széken, masszírozta a derekamat, ezen kívül minden segítséget elhárítottam. Még azt is kértem, hogy ne beszéljen hozzám senki, úgy éreztem, elterelné a figyelmemet önmagamról és Marciról.
Végül a szülőágyon szültem félig ülő helyzetben, férjem támaszát élvezve.
K. Tímea, Székesfehérvár
 |
A lazító hatású, kellemesen meleg fürdő a formatervezett, tágas kádban a legnehezebb pillanatokon is átsegítheti a kismamát. A szülőszobában a világítás is állítható erősségű, hiszen félhomályban, sötétben könnyebb pihenni, mint neoncsövek rivaldafényében. Talán éppen a két kis mécses meleg lángocskája az, ami az idő múlására emlékeztet a méhösszehúzódások egybefolyó tengerében: közel már a pillanat, amikor útnak indul a magzat! Akár itt helyben is megszülethetne, ha az édesanyának már nem lenne kedve kijönni a vízből. A magyarországi szülészetek túlnyomó többségén azonban elzárkóznak a vízben szüléstől, csak a vajúdás idejét töltheti vízben a kismama. A magzati szívhangok hallgatása vízálló műszerrel itt is megoldható.
Összeállította: Sződy Judit és W. Ungváry Renáta
Fotó: Rátkai Éva Stylist: Király Gabi Smink: Békefi Zsóka Modell: Szekeres Adrienn
