Erek burjánzása

Dr. Tasnádi Géza gyermeksebész szakorvost, egyetemi tanárt kérdeztük erről a különös bőrelváltozásról.
– Magyarul érdaganatnak, jóindulatú érdaganatnak nevezzük, tulajdonképpen az erek burjánzásáról van szó. Pontosan nem tudjuk, mi okozza. Általában a születés utáni napokban, legkésőbb egy-két hetes korban jelenik meg a csecsemőkön a kicsi, szeder színű és formájú érdaganat, majd rohamosan növekszik négy-öt hónapos korig. Akkor megáll a további burjánzás, nagyon lassan visszafejlődik, és úgy öt-hat éves korban eltűnik.
– Melyik testrészen a leggyakoribb?
– Többnyire a fejen jelentkezik, sokszor a kutacs környékén. De lehet a hasfalon vagy a végbél körül is. Tulajdonképpen a test bármely részén megjelenhet. Gyors növekedése sok gondot okozhat, különösen akkor, ha más szerveket is elnyom. Igen veszélyes, ha a szem környékén jelentkezik, mert „beterjedhet” a szemüregbe is, ahol nyomja a szemet, vagy ha például a fül előtti környéken van, akkor az arcbeidegzést zavarhatja. Ilyenkor mindenképpen meg kell gátolnunk a növekedését.
– Hogyan gyógyítják a hemangiómát?
– Az eredményes gyógyítás előfeltétele, hogy a szülő minél előbb észrevegye az érdaganatot, és rögtön gyermekorvoshoz vigye a csecsemőt. Az szintén fontos, hogy az orvos felismerje az elváltozást, és sürgősen elküldje hozzánk szakrendelésre. Mi akkor azonnal leállítjuk a hemangióma növekedését cryoszondával. Ez tulajdonképpen fagyasztást jelent. Mínusz 90 Celsius-fokos szondával hozzáérünk ehhez az érdaganathoz, ez összehúzza az erecskéket, és a daganat nem nő tovább. De ha későn kerül hozzánk, amikor már nagyon megnőtt, akkor sokkal-sokkal nehezebb kezelni, és leállítani a további növekedést.
– Csak egyféle gyógymód létezik?
– Igen, más országokban is ugyanígy fognának hozzá. Az Érfejlődési Rendellenességek Nemzetközi Társasága lehetőséget nyújt, hogy kicseréljük e

A képen a hat hónapos Marcell Lilit kezelik

téren szerzett tapasztalatainkat. Az első öt-hat hónapban tehát a fagyasztás az általánosan elfogadott terápia. Utána ha nem állt le a növekedés, vagy a visszahúzódást igyekszünk meggyorsítani, lézerrel szép eredményeket érhetünk el. A nagy hemangiómákat zsugorítjuk, hegessé tesszük és elszigeteljük környezetüktől, ezzel egyben a műtétre is alkalmassá tesszük. Ugyanis ha már nem várhatjuk, hogy magától visszahúzódjon, műtét mellett döntünk. Sebészi beavatkozásra, főleg plasztikai műtétre kerül sor akkor is, amikor elmúlik a hemangióma, de heg marad a helyén. Általában négy- és hatéves kor között lehet sikeresen eltávolítani ezt a kis ráncos maradványt.
– Gyógyszeresen lehet-e kezelni a hemangiómát?
– Ez is előfordul. Abban az esetben, ha túl későn kerül hozzánk a csecsemő, és már egy daganatszerű képződmény látható az arcán, akkor feltétlenül el kell kezdenünk a gyógyszerelést, kortizonszármazékot szoktunk adni.
– Ezektől a gyógyszerektől tartani szoktak a szülők. Úgy tudom, komoly mellékhatásaik vannak.
– Valóban léteznek mellékhatások, de az általunk alkalmazott és a nemzetközi gyakorlattal is megegyező adagban sem kóros testsúlynövekedést, sem ödémát, sem a szervezet védekezőképességének csökkenését nem észleltük. Amíg azonban tart a kezelés, javasoljuk, hogy halasszák el az oltások beadását. Amikor a fül előtt vagy a szem körül helyezkedik el a daganat, mozgás-, illetve látászavart okozhat, ezért ilyenkor sosem marad el a gyógyszeres kezelés. De csak az első pár hónapban élhetünk ezzel a megoldással, mert a gyógyszer a hemangióma növekedését, a sejtburjánzást állítja le. Öt-hat hónapos kor után pedig már rendszerint visszahúzódás észlelhető az érdaganatban.
– Készül felmérés arról, hogy növekszik-e az érdaganatok száma?
– Nem, nagyjából állandó arányról van szó. De nem lehet pontosan tudni, mert születéskor kerül sor az első szűrővizsgálatra, amikor ez az elváltozás még többnyire nem látható. Amikor pedig már megjelenik a csecsemőn, nem készülnek összegző vizsgálatok. Tehát nehéz pontos képet alkotni arról, hány gyereket is érint ez a probléma. A csernobili katasztrófát követően végeztek nagyobb szűréseket, ám ezek sem jeleztek lényeges változást.
– Előfordulhat-e, hogy rosszindulatúvá válik az érelváltozás?
– Nem, éppen ezért szoktunk jóindulatú érdaganatról beszélni, ám terjedésük lehet malignus, vagyis rosszindulatú, mert a daganat roncsolhatja a körülötte elhelyezkedő szöveteket.
– Mitől kell félteni egy hemangiómás gyereket? Elkezdhet-e vérezni egy ilyen érdaganat?
– Nincs különösebb veszély, vérzés nagyon ritkán fordul elő. Viszont rendkívül kellemetlen a jelenléte, főleg az arcon. Ha a csecsemő popsiján jelenik meg, tehát a pelenkás részen, kifekélyesedhet, s ilyenkor fájdalmat, nyugtalanságot okozhat, vérezhet.
– Erre talán inkább egy pszichológusnak kellene válaszolnia, de Önnek is biztosan van tapasztalata arról, okoz-e pszichés problémákat ez az elváltozás a kicsiknél.
– Inkább a szülőket viseli meg a helyzet. A gyerekek számára akkor válhat kellemetlenné a helyzet, ha közösségbe kerülnek. Ezért mindenképpen azon vagyunk, hogy akkorra jelentősen csökkentsük az elváltozást.
– Hol lehet szűrővizsgálatra jelentkezni?
– A Heim Pál Gyermekkórház angiológiai rendelőjében. A kezelést kibővítve egy kis magánkórházban, a Kelen Kórházban végzem, mert Budapesten itt adottak a speciális lézerkezelés feltételei. A Heim Pál Kórházban is évtizedeken át próbáltam beszerezni ezt a készüléket, de hiába harcoltam, pályáztam, nem sikerült. A lézerkezelést az OEP támogatja, és ez azért nagyon fontos, mert egyébként igen drága lenne az eljárás.

Alexandra – Egy kislány, aki meggyógyult




Az 1300 grammal született koraszülött babán édesanyja két-három napos korában vette észre a szeme sarkánál pirosló foltocskát. A gyermekklinikán csípésnek vélték az elváltozást, és annak ellenére sem irányították őket szakorvoshoz, hogy a folt napról napra növekedett. A körzeti gyermekorvos szerencsére azonnal a Heim Pál Kórház angiológiai rendelésére küldte Alexandrát. Tasnádi főorvos több ízben fagyasztotta, majd lézerrel kezelte a daganatot, de a növekedés sajnos csak a gyerek egyéves kora körül állt meg. Addigra olyan nagy lett, hogy az orrát is félrenyomta, félő volt, nem kap levegőt. Alexandra azonban fokozatosan hozzászokott. A műtétet nem lehetett elkerülni, másfél éves korában, kétórás operációval távolították el az érdaganatot. Két nap múlva hazavihették szülei a kórházból. A heg szépen gyógyult, szteroidtartalmú kenőccsel kezelték. Már csak egy pici kis „pukli” jelzi a műtét helyét. A legutóbbi ultrahangos vizsgálat még kimutatta, hogy vannak lezáratlan erecskék, de már nincs szükség lézeres kezelésre.
– Nagyon hálás vagyok a figyelmes, emberséges ellátásért – mondja az



édesanya. – Alexandra most három és fél éves. Nem tudom pontosan, mi zajlott le benne, de nem akarja megnézni magát azokon a fotókon és videofelvételeken, amelyeken még látható az arcán az elváltozás. Szerencsére óvodáskorára semmi sem különböztette meg a többi gyerektől. Az a másfél év a műtétig lelkileg borzasztó volt nekem, azért is, mert sokan igen tapintatlanul viselkedtek. Lehetőleg nem is mentem emberek közé. Most már mindketten jól vagyunk, napról napra szebb a heg helye.

Scherter Judit
Fotó: Rátkai Éva