Jönnek a látogatók!

Csak ámuldoztunk, ahogy egyre-másra olvastuk az e-mailek özönét és bontogattuk a Látogatók hada jeligére érkező leveleket. Egyértelműen kiderült, hogy az első babájukat váró párokat váratlanul éri a rokonok és ismerősök óriási érdeklődése az újszülött iránt. A kismama a szülésre készül elsősorban, és ez érthető is. Beszerzik a kisbaba fogadásához legszükségesebb holmikat, a ruhácskákat, babakádat, hordozókendőt. Sokan a szoptatásra is komolyan készülnek, tanfolyamra járnak, könyveket olvasnak. A jelek szerint azonban az fel sem merül a többségben, hogy a szülés után az ünneplő rokonok és barátok sokasága zavaró lehet kórházi körülmények között. A kis alapterületű, többágyas szobákban olykor több látogató zsúfolódik össze a legváltozatosabb időpontokban, mint amennyit el lehet viselni.

Másfelől az is érthető, hogy a baba születése hatalmas, örömteli esemény, s még azokat a távoli rokonokat is utazásra készteti, akikkel amúgy szökőévben egyszer találkozunk. Mindenki kíváncsi a kis jövevényre, szeretnék kézbe fogni, megsimogatni. Olyan ez, mint valami beavatás, amellyel maguk közül valónak ismerik el és „befogadják” a kis újoncot, akár a Maugliban, amikor bemutatják az emberkölyköt a falkának. Ennek a hagyománynak a gyökereit minden kultúrában megtaláljuk. Az ősi szokás azonban manapság mintha nem működne egészen zökkenőmentesen. Egyrészt változott a helyszín: a látogatók hada nem a család otthonába érkezik, hanem a kórházba, amely feladata szerint betegeket ápoló intézmény, nem pedig közösségi események jól felszerelt helyszíne. Intimnek, otthonosnak sem mondható, hiszen, hacsak nem egyágyas kórteremben fekszik a kismama, vadidegenek is szem- és fültanúi lesznek a rokonok és az új család találkozásának. A másik igen lényeges különbség, hogy

Babamutató ablak Gyöngyösön

régen mindez nem úgy zajlott, hogy kifárasztotta az újdonsült kismamát, hanem éppen ellenkezőleg: az érkező látogatók, rokonok igyekeztek annyi terhet levenni a friss családról, amennyit csak lehetséges. Számos magyar vidéken még ma is elevenen él a komatál szokása: általában a szülés utáni két hétben látják el finom falatokkal az anyát és családját. A kórházak több mint felében a folyosón lehet látogatókat fogadni. Ez annyit jelent, hogy a kismamának – gátmetszés, rossz közérzet, erős vérzés, belövellt mellek, műtéti heg ide vagy oda – a huzatos vagy éppen fülledt folyosón kell akár napi több órát ácsorognia. Olvasóink levelei alapján az sem sokkal jobb, ha a látogatók a kórtermeket is birtokba vehetik, mert igen zavaróan hat az intimitás teljes hiánya, a levegőtlenség és a zaj.

Amiben mindenki egyetértett
Levélíróink többsége egyetértett abban, hogy az apa nem tartozik a látogatók közé, az ő jelenléte kimondottan kívánatos volna – ha a kórházak mintegy felében rá nem vonatkozna a kórtermi látogatás tilalma. A kórházi személyzettel szemben azonban túlterheltségüket ismerve megalapozatlan elvárásnak tűnik, hogy még a látogatók ellenőrzésére is vállalkozzanak: apuka vagy nem apuka? És a nagymamával, dédpapával nem lehetne kivételt tenni, csak most az egyszer? Pedig az apa jelenléte komoly segítség lehetne a kismama számára az esetek többségében.
Abban is egyetértés uralkodott, kevés kivételtől eltekintve, hogy a látogatósereg, különösen, ha még jelenlétük időtartamában sem érvényesül némi önkorlátozás, igen megterhelő, akár van kórtermi látogatás, akár a folyosón vagy a társalgóban fogadja őket a kismama.
Olvasónk írta
Az együtt szülés után sokként ért, hogy a gyermekágyas kórterembe nem engedték be a férjemet, csak arra az időre, amíg ölben visszavitt a mosdóból, ahová a szülés után röviddel erőmet túlbecsülve egyedül kimentem, majd elájultam. Ekkor rögtön behívták, majd utána azonnal kiküldték. Amint megértettem, hogy ebben a rendszerben legközelebb négy nap múlva érhetne hozzá a kisfiához, azonnal fizetős kórterembe kértem magam. Itt a férjem éjjel-nappal velünk volt. Ebbe a szobába bárki bármikor bejöhetett hozzánk, megdajkálhatták a babát a nagyszülők is, meg bárki, akinek odaadtuk. Sokfélék vagyunk, mások az igényeink. Tudom, nagyon sokan örülnek annak, ha nem mehetnek látogatók a szobákba (különösen a szobatársak megannyi látogatója). Én kiborultam ettől, nekem szükségem volt a szeretteim fizikai közelségére, és gyenge is voltam ahhoz, hogy a folyosón üldögéljek. Nekem sokat jelentett, hogy bejöhetett mindenki, és fel sem kellett kelnem, miközben büszkélkedhettem a kisfiammal, került, amibe került. Mindenesetre pihenni ebben a kórházban akkor sem nagyon tudtam volna, ha nem jönnek látogatók, illetve az ő kizárásuk nem segített volna hozzá a pihenéshez. Az éjszakákat a kisfiamban való gyönyörködéssel és szoptatással töltöttem. Mire elaludtunk volna, hajnalban egymás után jött a takarítónő, a szülésznői vizit, a csecsemős vizit, a gyermekorvosi vizit, benézett a nőgyógyász, jött a védőnő, nővérek az ételekkel, zörögtek a folyosón a hordágyak meg az ételes kocsik, és persze megjelent a hagyományos kórtermekben lévők sok látogatója, akik mind a folyosóra szorultak. A korai gyermekágy időszaka szerintem különleges lelkiállapot, az ember egyszerre büszke, kimerült, éber, bizonytalan, boldog és szorongó. Nekem emiatt szükségem volt arra, hogy körülvegyenek azok, akikben bízom, akiket szeretek. Legalábbis arra, hogy én dönthessem el, kire van szükségem, semmiképp ne egy kórházi rendtartás.
Eszter

Ötletbörze látogatóknak
– Ne állítsanak be bejelentés és egyeztetés nélkül a kórházba!
– Kérdezzék meg, mehetnek-e a kórházban látogatni, vagy inkább későbbi időpontot válasszanak.
– Kérdezzék meg, mennyi időt tölthetnek ott, és aztán tartsák is magukat ehhez. A tizenöt percnél hosszabb látogatás kórházi körülmények között komoly megpróbáltatást jelenthet a kismamának.
– Kérdezzék meg a fiatal szülőket, minek örülnének, s igyekezzenek olyasmivel meglepni őket, amire tényleg szükségük van.
– Kórtermi látogatás esetén legyenek tekintettel a többi kismamára, akik számára zavaró lehet egy idegen jelenléte.

Mit mond a szakember?
Rugalmasan kezeljük




– Alapvető emberi igény, hogy a kismama ne legyen hermetikusan elzárva, és akár a kórteremben fekve is szabadon fogadhasson látogatókat – hangsúlyozza dr. Winkler László, a bonyhádi kórház osztályvezető főorvosa. A Bonyhádi Városi Kórházban nincs külön helyiség kialakítva a kismama és a hozzátartozók számára, ezért a látogatások helyszíne legtöbb esetben a kórterem. Igyekszünk a kérdést rugalmasan kezelni, de szoptatás alatt nem lehet látogatni, és a kórtermek nagysága miatt a látogatók számát is igyekszünk korlátozni. A látogatások idejére az újszülöttek a csecsemőrészlegen vannak, és a higiénés szabályok betartásával mutatjuk csak meg őket a hozzátartozóknak. Járványos időszakban sokszor még központi intézkedés nélkül is korlátozzuk a látogatásokat.

Nem kell fertőzéstől tartani!




Ózdon Kós Csabának, a gyermekosztály osztályvezetőjének , aki a kórházban született újszülöttek ellátásáért felel, már sikerült meggyőznie kollégáit is arról, hogy nem kell félniük a külső fertőzések veszélyétől.
– Valójában nem a látogatók által behordott, hanem a kórházban tenyésző baktériumok okozhatnak súlyos betegségeket. Éppen ezért nem látom értelmét, hogy kizárjuk a látogatókat. Bár hivatalosan van látogatási idő, ezt nem szoktuk számon kérni, és a látogatói létszámot se korlátozzuk. Mindössze azt kérjük, hogy a látogatók vegyenek fel köpenyt és lábzsákot, amikor a kórtermekbe mennek. Különösen a császáros anyukák szeretik, ha a műtét után közvetlenül van mellettük valaki, aki segíti őket. Tény, hogy előfordul, hogy a túl sok látogató fárasztja az anyukákat, de mi is figyelünk, és ha ezt vesszük észre, arra biztatjuk az anyukákat, hogy nyugodtan szóljanak a rokonoknak, és kérjenek egy kis pihenőt.

Nem tudunk igazságot tenni!




„Látogatók ne tartózkodjanak a kórtermekben!” – olvasható a debreceni Női Klinika bejáratánál, de dr. Kovács Judit szerint ezt senki nem veszi komolyan.
– Nem akarjuk kitiltani a vizitelő barátokat, rokonokat, csak arra szeretnénk figyelmeztetni őket, hogy ne maradjanak hosszú ideig a kórtermekben, mert az más anyukákat zavarhat. Jó lenne, ha csak pár percre mennének be megcsodálni a babát, majd inkább a folyosón beszélgetnének tovább a kismamával. Igaz, nemrég alakult át a kórház, és már sokkal kisebbek, háromágyasak a kórtermek, de azért igenis zavaró lehet az idegen jelenléte egy szoptató anyuka számára. Akihez jönnek, annak jólesik a nyüzsgés, aki aludna, pihenne, azt jogosan zavarja. Mi nem tudunk igazságot tenni, azt szoktuk javasolni, hogy próbáljanak meg a kismamák egymás között megegyezni. Sajnos tény, hogy a látogatók nem elég tapintatosak.

Pihenésre van szükség!




– A kismamák legfontosabb feladata, hogy pihenjenek, és minden alkalommal aludjanak, amikor az újszülött is ezt teszi – állítja dr. Hajdú Júlia, a SOTE I. Női Klinika újszülöttgyógyász főorvosa. – Nálunk ezért nem lehet bemenni a négyágyas kórterembe, hiszen különben nem tudnánk biztosítani a kismamák zavartalan pihenését és azt, hogy szoptathassanak, amikor csak akarnak. A folyosóra bármikor kimehetnek látogatókat fogadni, de az a tapasztalatunk, hogy ez bizony elfárasztja az anyukákat. És a fáradtabb kismama, akit napközben nem hagynak aludni a látogatók, bizony fáradtabb lesz, nehezebben kel fel éjszaka, és ezért a teje is kevesebb lesz. Sajnos a rokonok, jó barátok elfelejtik, hogy a kismamának pihennie kellene, nemcsak itt, hanem otthon is az első négy-hat hétben! Nem szabadna elvárni tőle, hogy főzzön, takarítson látogatókat várva, akik majd órákon át ülnek nála. Az anyukának ilyenkor az lenne a dolga, hogy nyugodtan összebújhasson a gyerekével, mert ezzel alapozza meg az eljövendő egy év szoptatási sikerét. Ezért én sokkal fontosabbnak tartom azt, hogy minden szobánkban egész nap ott lehetnek az újszülöttek, mint azt, hogy bármikor bemehessenek a látogatók, akik megzavarják az egész szoba pihenését. Arról sem szabad elfeledkezni, hogy a kisbabák immunrendszere még nagyon gyenge, és a látogatók nem csak arra az újszülöttre tüsszenthetnek rá, akihez jöttek, hanem a szomszéd ágyon fekvőre is. Ezért szoktuk arra kérni az anyukákat, hogy a közös látogatói helyiségbe ne vigyék ki a kisbabákat, de persze ezt nem tilthatjuk meg.

Bízunk a látogatókban!




– Nem lehet mindenkinek a kedvére tenni – mondja dr. Siklós Pál, a Szent István Kórház szülész főorvosa, aki elismeri, hogy néhány anyuka panaszkodik a korlátlan látogatás miatt. Ennek ellenére nem terveznek szigorítást.
– Azt gondolom, hogy ez egy „felnőtt ország”, ahol a látogatókban kellene annyi jóérzésnek lennie, hogy tudják, mikor terhes a kismamáknak a hosszúra nyúlt ott-tartózkodás. Mi csak annyit kérünk, hogy egyszerre két látogatónál több ne érkezzen a kismamához. Egy háromágyas kórteremben csúcsidőben ez is hattal több embert jelent kórtermenként. De a közös öröm hozzátartozik a kisbaba érkezéséhez. Ráadásul tapasztalataink szerint a látogatók jelenléte nem akadályozza a szoptatást, és semmivel sem nagyobb a fertőzésveszély, mint ha mindenkit kizárnánk.

Olvasóink leveleiből válogatást találnak a Kismama Magazin 115. oldalán.
Összeállította: Fodor Marcsi, W. Ungváry Renáta