Adok neked tejfogat, hozzál nekem vasfogat!

A kis pocaklakónak nincs még karja, lába, alig van emberformája, de fogainak első kezdeményei már kialakultak.

– A fogszuvasodási hajlam önmagában nem örökölhető – szögezi le dr. Sarló Gabriella, a fog- és szájbetegségek szakorvosa –, de tény, hogy vannak örökölhető fogászati eltérések, amelyek fogszuvasodásra hajlamosítanak, mint például a vékonyabb, sérülékenyebb fogzománc vagy a fogtorlódás. 
A géneken kívül sok egyéb tényező is felelős a magzati fogcsírák épségéért. Az anya terhesség alatti táplálkozása, ion-, nyomelem- és vitaminfogyasztása befolyásolhatja a nyálmirigy működését, amely később a fogak öntisztulásá-ban játszik szerepet. De a várandósság alatti antibiotikum-szedés is oka lehet annak, ha a gyereknek a normálistól eltérő szerkezetű vagy szürkébb lesz a fogzománca.

Foggal született

Ha a kisbaba foggal születik, nagy riadalmat okoz a családban. A babonás hiedelmeken kívül a szoptatás kérdése is gyakran gondot okoz az ifjú anyukának. Nem okoz-e sérülést az anyuka mellén a kisbaba, és tud-e majd fogacskával szopizni? Mindenképpen érdemes megpróbálni, hiszen vannak kisbabák, akiknek ez semmi gondot nem okoz. Ám ha ez a fogacska érzékeny a nyomásra, ha mozog, vagy bármilyen más szoptatási probléma forrása, akkor nyugodtan ki lehet húzni.
Ez a születéskor is meglévő fog lehet valódi tejfog, de számfeletti is. Röntgen segítségével biztonságosan meg lehetne mondani, hogy melyik, de ennek ekkor még semmi jelentősége. A szülői kíváncsiság kielégítéséért nem érdemes sugárterhelésnek kitenni a babát. Előfordulhat, hogy a bennhagyott számfeletti fog nem engedi kibújni a később érkező tejfogakat, de ha ez gondot okoz, akkor még később is ki lehet húzni. És persze előfordulhat, hogy igazi tejfogacskától szabadították meg a gyereket születése után. Ebben az esetben kicsit aszimmetrikus lesz a tejfogsor, de kellő odafigyeléssel ez a fogváltás idején helyrehozható.

A sorrend lényegtelen

Hogy melyik babának mikor bújik ki a foga, nagy várakozással tölti el a szülőket, pedig óriási egyéni különbségek adódhatnak. Az „átlagbabának” hat-nyolc hónapos kora között bújnak ki az alsó középső metszőfogai, majd két hónappal később a felette lévők. A négy szemfog az első szülinap körül szokott megjelenni, és húsz hónapos korra a legtöbb gyereknek már az egész száját kitölti a tizenhat elülső foga. Persze előfordul, hogy már négy hónaposan kibújik az első fogacska, és van, akinél megvárja az első születésnapot. Másoknál a szemfogak bújnak ki először, az is gyakori, hogy a felső fogacskákat látja meg először az anyuka. Mindez teljesen normális, genetikailag meghatározott eltérés, és nem függ össze például azzal, ha a gyermek sokat szopik vagy cumizik.

Rugalmas érkezés

– A szülőket aggasztja, ha a kisbabának még egyéves korára sem bújik ki az első foga. Ez ritka ugyan, de előfordul – szögezi le fogorvos szakértőnk. – Még soha nem találkoztam olyan gyerekkel, akinek egyáltalán nem nőtt ki a foga, csak a fogorvosok tankönyveiben említenek ilyen ritka példákat. Az előfordul, hogy egy-egy fog tartósan hiányzik, de a fognövekedés rugalmas, ezért rendszerint maguktól eltűnnek a rések. Az pedig csak később, a fogváltás idején derül ki, hogy ez a hiány kiterjed-e a maradandó fogakra is, és szükséges-e fogszabályzó kezelés vagy az adott fog pótlása. A szülők természetesen türelmetlenek, szeretnék tudni, mi az oka a késlekedésnek, de felesleges emiatt megröntgenezni a babát, hiszen három-négy éves kor előtt semmit nem lehet tenni!

Veszélyes fogszuvasodás





– Kutatások bizonyítják, hogy a fogszuvasodás valódi fertőző betegség, amelynek terjedéséért a sztreptokokkusz mutansz nevű baktérium a felelős. A kisbaba teljesen steril szájjal jön a világra, ám egy-két nap alatt „megtalálják” azok a baktériumok, amelyek a körülötte élő felnőttek szájában élnek. Egy részük nem káros, sőt hasznos, de vannak veszélyesek is – figyelmeztet Dr. Kun Judit orvos és szoptatási szaktanácsadó. – Ezért is fontos, hogy ne használjuk a kisbaba evőeszközét, ne nyalja le az anyuka a cumit, és ne hagyjuk, hogy a gyerek rágcsálja a fogkefénket. De ugyanilyen veszélyes, amikor belenyúl a nagyok szájába, majd bekapja saját pracliját. Ha sikerül ezeket elkerülni, és ez nem több, mint az alapvető higiéniai szabályok betartása, akkor a gyerek csak sokkal később fertőződik meg a sztreptokokkusz mutansszal, és kisebb lesz az esélye annak, hogy szuvasodni fognak a fogai.

Az anyatej cukra

A baktérium mellett a cukor szerepét sem lehet kisebbíteni a fogszuvasodásban. A cukor savas közeget idéz elő a szájban, és ez elősegíti a sztreptokokkusz mutansz szaporodását. Néhány éve még az anyatejet is hírbe hozták, és azt állították, hogy annak magas cukortartalma is hozzájárul a fogak romlásához. Ennek szerencsére éppen az ellenkezője igaz, hiszen az anyatejben nem olyan répacukor van, mint amivel otthon süt-főz az ember, vagy amilyet a tápszerbe raknak, hanem laktóz. Ez a cukor nem okoz savasodást a szájban, és az anyatejben lévő ellenanyagok és a laktoferrin enzim is gátolja a fog szuvasodását. Ezért hát a kizárólag szoptatott kisbabának nincs szüksége arra, hogy mossák, törölgessék a szájpadlását vagy a fogait.
– A szoptatás anatómiája szinte megakadályozza, hogy a tej találkozzon a fogakkal – magyarázza dr. Kun Judit. – A szoptatás alatt a mellbimbó megnyúlik, és jóformán a gyerek torkáig ér, aki rögtön lenyeli a tejet. A cumi ennél sokkal rövidebb és rugalmatlanabb, így az abból érkező folyadék a szájüreg elülső részébe kerül, tehát a fogak állandóan áznak benne.


Az első fogkefe






Ha a kisbaba anyatejen kívül már mást is eszik, itt az ide-je, hogy megismerkedjen a fogkefével, ám szigorúan fog-krém nélkül, hiszen még nem tud utána öblíteni! Érdemes babafogkefét vásárolni, amelynek sokkal puhább, hajlé-konyabb sörtéi vannak. Fontos, hogy a felnőtt mindig na-gyon óvatosan söprögesse a gyerek pici fogacskáit, ne-hogy fájdalmat vagy sérülést okozzon az ínyén. Különö-sen a gumifejű fogkeféknél kell erre figyelni, mert az sok-kal keményebb! Okosabb ezeket a kisbaba kezébe adni, hadd rágcsálja, ezzel is tisztulnak a fogai. Elvileg minden étkezés után jó lenne fogat mosni, de hát egy állandóan rágcsáló, evő-ivó kisbabánál ez nagyon nehezen kivitelez-hető, különösen ha éjszaka is felriad egy kis szopizásért.

– Hároméves korig bőven elegendő a napi kétszeri, reggeli és esti fogmosás – tanácsolja dr. Sarló Gabriella. – Jobb rászoktatni a gyereket, hogy este, fogmosás után már csak vizet kaphat, semmi szörpöt. De természetesen emellett még nyugodtan szopizhat is. Ez sajnos nem igaz a cukrot tartalmazó tápszerre, bár a korán előtörő tejfogacskáknál ezt az éjszakai korlátozást szinte lehetetlen bevezetni.

Cumi vagy ujjszopás?

– Kényes kérdés. Tisztán fogászati szempontból az lenne a legjobb, ha a gyerek egyiket sem tenné – állítja szakértőnk. – Mindkettő rettentően piszkos tud lenni, és ezzel a kicsi sok kórokozót bevisz a szervezetébe. Ám ez még nem azt jelenti, hogy az ujjszopás összességében károsabb lenne, mint a cumi, sőt éppen ellenkezőleg! – szögezi le dr. Kun Judit. – Az igény szerint és hosszan szoptatott babák általában jóval kevesebbet cumiznak, illetve szopják az ujjukat, mint cumisüvegből etetett társaik. A cumi pedig problémákat okoz a szájüreg és az arc fejlődésében és a szoptatásban egyaránt. Ráadásul kimutatták, hogy az intenzíven cumizó gyerekek előbb abbahagyják a szopást. Amikor a baba már tud fogni, és elkezd mászni, akkor közben nem tudja szopni az ujját, ám ugyanez nem mondható el a cumiról, hiszen cumival a szájban nagyszerűen lehet játszani és mászni is.
Ha úgy látjuk, hogy a gyerek mindenképp rágni akar valamit, akkor inkább egy tiszta, fertőtlenített zsebkendőt adjunk a kezébe. Ha ebből több is van, és ezt rendszeresen mossák, tehát a gyerek nem csak a saját szagával átitatott, piszkos rongyot szeretgeti, akkor a rágcsálós időszakra ez a legjobb megoldás.

Fogvédő rágcsálás

Amint a kisbaba elmúlik hat hónapos, kibújnak a fogai, érdeklődni kezd a rágás iránt. Fogászati szempontból is érdemes csökkenteni a pürésített pempők mennyiségét. A rágás ugyanis nemcsak mechanikus izomedzést jelent az állkapocsnak, hanem a fogak egészségét is növeli, hiszen erősíti a fogak rögzítőrostjait. A rágás ráadásul sokkal jobban beindítja a nyáltermelést, mint a pempőnyelés, és a bőséges nyálzás öblíti, tisztítja a fogakat. A rágásnak nem csak a fogápolásban van fontos szerepe – hiszen a túl nagy darabokban lenyelt étel még a felnőtteknek is gyomorpanaszokat okoz.
Kevesen gondolnak arra, hogy a cukrozatlan gyümölcsnek is magas a cukortartalma, gyakran a savtartalma is, és a kettő együtt már erősen támadja a fogakat. Az olyan finomságok, mint a narancslével kevert banán, sok vitamint tartalmaznak, de a savas narancs oldhatja a fogzománcot, így a tapadós banán cukortartalma előtt szabad az út. Érdemes fogat mosni, vagy legalább vizet, anyatejet inni egy ilyen étkezés után.

Foggyilkosok

– születés után egy kis cukros víz
– éjszakánként szoptatás helyett kis cukros tea
– nassolásként nyalóka, karamellás cukor, pár szem gumimaci, szomjoltóként szörpike és pár korty kóla
Na, ez az a lista, amitől a fogorvos a haját tépi! Egy szem cukorkát akár negyedóráig is rágnak, nyalogatnak a gyerekek, és foguk ennyi ideig ázik a cukros lében. Nem csoda, ha sok kisgyerek foga csonkig feketére kopik, és ezen bizony a fogorvos sem tud segíteni.

Szükséges-e fluorid?

Sokan úgy próbálják erősíteni magzatuk fogazatát, hogy terhességük alatt is fluoridtablettát szednek, azt remélve, hogy akkor az majd beépül a pici szervezetébe. Ám a túlzott fluoridbevitel a fog maradandó foltosságát okozhatja, és a barnán és fehéren pöttyözött fogak hiába erősek, ha színük nem szép. Általában megfelelő hatásfokú és gyakorlatilag kocázatmentes a hároméves kortól felnőttkorig félévente ajánlott fluoridálás, amikor a meglévő fogakat fluorlakkal vagy -géllel kenik le, hiszen így csak csekély fluor jut a szervezetbe, és csak oda, ahol hasznos.

Balesetek, sérülések

Ha a gyerek elesik és megüti a fogát, mindenképpen érdemes fogorvoshoz elvinni, akkor is, ha egy két-három éves kicsitől még nem lehet elvárni, hogy órákon át nyugodtan üljön a fogorvosi székben, és mozdulatlanul nyitva tartsa a száját. Ennek ellenére a húzás öt-hat éves kor előtt csak magas láznál, erős duzzanatnál indokolt, amikor a sérülés táplálkozási akadályt jelent, illetve ha a fogból kiinduló fertőzés a gyerek életét veszélyezteti. Minden más esetben célszerűbb a helyreállításra törekedni, hiszen még a csonk is jobb, mint egy „lyuk” az ínyben. Ha idő előtt kiesik egy fog, oda más, hamarabb kibújó fogak férkőzhetnek be, és ez az egész fogsor szimmetriáját megbonthatja. Ha a fog mozog, általában megpróbálják különböző módszerekkel rögzíteni. Ha csak letörik egy pici darab, a szakember lecsiszolja a széleket, hogy később ne dörzsölje fel a gyerek ajkát, nyelvét. Még akkor is érdemes a fog megtartására törekedni, ha baleset miatt kiesett. Meg kell próbálkozni a visszaültetéssel, hiszen a fiatal szervezet még nagyon gyorsan tud regenerálódni. De a sikerhez fontos szabály, hogy még a piszkos, földes fogat sem szabad lesúrolni, hiszen ezzel a jóindulatú szülő éppen a visszaültetéshez elengedhetetlenül szükséges gyökérhártyarostokat sikálná le. Bármilyen szénsavmentes vízbe, tejbe bele lehet tenni, és annak tisztítását, kezelését utána a fogorvosra kell bízni. Még felnőttkorban is van esély arra, hogy bennmarad!

Ajánlott fogkrémek: minden olyan gyerekek számára készült fogkrém, amelyben fluor is van, hatéves kor után pedig Elmex-gél hetente egyszer!

Fodor Marcsi