Nyelvünkön van
A csecsemőnek a felnőtthöz képest még kétszer annyi, mintegy tízezer ízlelőbimbó van a nyelvén. Nem csoda, hogy a kisbabák igazi ínyencek. Ám ízérzékelésünk nemcsak az ízlelőbimbók számától, hanem érzékenységüktől is függ, ezt pedig jórészt örökletes tényezők határozzák meg. Az évek múltával azonban egyre inkább étkezési szokásaink, életkörülményeink és a környezeti hatások befolyásolják.
Valamennyi érzékszervünk közül az ízlelés a legkevésbé fejlett. Nyelvünk a négy alapízen (édes, sós, keserű, savanyú) kívül egy különleges vegyület, a glutamát ízét képes megkülönböztetni. Ez az anyag az umami, amelyet a távol-keleti konyhában évezredek óta használnak ízfokozóként. Az ízérzékelő idegsejtek az ízlelőbimbókban vannak, ezek pedig szemölcsökbe tömörülnek nyelvünk egyes részein. Mindegyik érzéksejt észleli az alapízeket, ám eltérő mértékben: nyelvünk hegyén inkább az édeset, oldalt a savanyút és a sósat, hátul pedig a keserűt. Azt, hogy a szánkba került falat hideg vagy meleg, csípős, ropogós vagy krémes állagú, a szájüregünkben mindenhol jelen lévő tapintósejtek érzékelik. Az ízélmény mindezek összességéből tevődik össze, sőt nagymértékben befolyásolja az ételek illata és látványa is.
Korán kezdi
A hatodik hónaptól a magzat is meg tudja különböztetni a négy alapízt, s már ekkor alakulóban van az ízlése. Ha az anya sok sósat eszik a terhessége alatt, gyereke is inkább a sós falatokat kedveli majd, az anyai táplálék hatása ugyanis némileg érződik a magzatvíz és később az anyatej ízén. Az édes íz szeretete azonban genetikailag belénk van kódolva őseink számára létfontosságú volt, hogy elég kalóriát vegyenek magukhoz, s a természet gondoskodott arról, hogy a cukor iránti vágy mindenkiben éljen. Még ha üvegszámra fogyasztja is a kismama a savanyú uborkát, akkor is inkább az édeset választja majd a kisbabája. Az anyatej például az anya táplálkozásától függetlenül mindig édeskés. Emellett a sós és erősen fűszeres ételeket is szeretjük, ez pedig szervezetünk elektrolit-háztartását tartja egyensúlyban.
Nem csoda tehát, ha a kisgyerekek, amint a felnőttekkel együtt esznek a családi asztalnál, a ketchupért és a pudingért lelkesednek inkább, mint a brokkoliért vagy a tökfőzelékért. A keserűt pedig (a grépfrútlét, kávét) rögtön ki is eresztik a szájukon a mérgektől való óvakodás ugyanis szintén ősi program, márpedig a keserű íz egyértelmű figyelmeztetés: vigyázz, méreg!
A genetikai örökség és az anya ízlésvilága mellett azonban még számos tényező játszik közre abban, hogy mit találunk finomnak. Az érzékeny nyálkahártyának a lágy, selymes tapintású, pépes ételek ízlenek, mint a puding, a fagyi. És persze mindaz, amit lehet kézzel enni: sült krumpli, keksz, pizza.
Minél kevésbé erőltetjük az egészséges ételeket, annál hamarabb elmúlik a sült krumpli-gumimaci időszak. Megfigyelték, hogy azok a gyerekek fogyasztanak sokkal több édességet egy-egy rendkívüli alkalommal, akiknek otthon sosem szabad, míg azok, akik néha ilyesmit is ehetnek, visszafogottabbak, ha sok finomsághoz jutnak.
A szülők példája hatásos
A szülők példája számít természetesnek a még csak otthon étkező kicsinek. Fogyasszunk tehát elsősorban zöldség- és gyümölcsféléket, és ne is tartsunk otthon édességet, kekszet, csipszet.
A mesterséges aromával és színezékkel dúsított ételekre nagyon könnyű rászokni, ilyeneket se tegyünk a kosarunkba rendszeresen. Hogy ez mennyire így működik, azt az alábbi kísérlet bizonyítja: a gyerekeknek természetes, turmixolt gyümölccsel készített gyümölcsjoghurtot és mesterséges aromával gazdagított, élénk színű joghurtot kínáltak. A kérdésre, hogy melyik ízlett jobban, a mesterséges aromával készültet emelték ki, és hasonlóan finomabbnak ítélték a zacskós levest az otthon rotyogtatott húslevesnél.
Gyakorlat teszi
Akkor nem is érdemes otthon bíbelődni a sütés-főzéssel? Étkezési kultúránk erősen hanyatlóban van, ezért sok iskolában, óvodában külön program keretében igyekeznek bevonni a gyerekeket az ételkészítés, terítés, tálalás alapműveleteibe. Ha együtt tisztítják, aprítják a sárgarépát, még azok a gyerkőcök is elrágcsálják, akik egyébként a főtt változatot sem eszik meg. Az ízérzékelés mellett egy másik érzékszervünk is színre lép ilyenkor: milyen jó hallani, ahogy harsog a fogunk alatt a répa! Aki sok növényi, nyers táplálékot fogyaszt, az sokkal jobban érzékeli az ízeket, mert ízlelőbimbói érzékenyebbek.
Ízlésteszt kis ínyenceknek
Tegyük próbára a nyelvünket!
Borkóstoló – Töltsünk röviditalos poharakba különböző zöldség- és gyümölcsleveket. Kössük be csemeténk szemét, és kóstoltassuk vele sorban a leveket. Vajon íz alapján meg tudja állapítani, mit iszik? Nehezebb, ha hígítjuk vagy erősen lehűtjük a leveket. (hároméves kortól)
A szemednek hiszel? – Főzzünk egy adag vaníliapudingot, és osszuk ketté. Az egyiket színezzük ételfestékkel rózsaszínűre. Miután megdermedt, borítsuk ki, és vágjuk mindkét dombocskát négyfelé. Rendezzük el a tálon a két színt váltakozva, és kínáljuk meg csemeténket. Valószínűleg gyümölcsösnek véli majd a rózsaszínt. Vajon bekötött szemmel is érzékel ízkülönbséget? (hároméves kortól)
Ízek utcája – Rendezzünk sorba tetszőlegesen váltakozva különböző apró falatokat egy nagyobb tálon: gumimaci, répa- vagy banánkarika, sajtkocka, csipsz, kenyérkocka, karalábé, szőlőszem.
Dobókockával dobunk sorban egymás után, aki hatost dob, elveheti a sorban éppen következő falatkát. Nem is gondolnánk, mennyire vágynak csemetéink egy-egy finom falatra.
(négyéves kortól kisebb gyerektársaság számára)
Íztalány – Kössük be gyerkőcünk szemét, és adogassunk különböző falatokat a szájába: kenyérdarabkát, dinnyét, uborkát (olyat ne, amit nem szeret!) Vajon kitalálja, mit kap be? És ha az orrát is befogjuk? Nem tudja megkülönböztetni a mézes kenyeret a lekvárostól, mert az ízérzékeléshez a szaglásra is szükségünk van. (hároméves kortól)
Behűtött nyelvvel – Reszeljünk le egy kis répát, almát, darabka zellert, uborkát. Kóstoltassunk meg mindegyikből egy-egy kanálkányit gyerekünkkel úgy, hogy előzőleg bekötöttük a szemét. Kitalálja, mit eszik? Majd adjunk neki egy jégkockát, hogy elszopogassa. Ismét kössük be a szemét, és kínáljuk meg ugyanazokkal a reszelt zöldségekkel. Most is jól és határozottan tippel? A hideg hatására lustábbak az ízlelőbimbók. (négyéves kortól)
