Körkép: így ösztönzik a nőket a gyerekvállalásra Európában

Volt egyszer egy 800 lelkes finn település, ahol igen kevés gyerek született: évente átlagosan hat, de 2012-ben már csak egy. Így a helyi önkormányzat eldöntötte, hogy a gyerekek 10 éves koráig évente 300 ezer forintnak megfelelő összeggel támogatja a családokat. A következő évben 14 gyerek született. Vajon a többi európai állam hogyan ösztönzi a nőket a gyermekvállalásra? Egyáltalán, mindenhol ösztönzik őket?

A helyzet feltérképezésben kint élő ismerősök vagy itthon élő külföldiek információira, tapasztalataira hagyatkoztunk. A szabályozás egyes országokon belül tartományonként, régiónként, kantononként változhat.

Norvégia – Néhány hétre az apáknak is el kell menniük szülési szabadságra

Norvégiában az apáknak is meg kell tanulniuk mindent a gyermekgondozásról – fotó: mouthsofmums.com

Anna beszámolója: “Norvégiában (függetlenül az állampolgárságtól) minden nő, akinek a szülés előtt nem volt munkaviszonya, kap a szüléskor körülbelül 38 ezer koronát egy összegben (ez 1,5 millió forintnak felel meg). Akinek volt munkaviszonya, annak ez nem jár, viszont majdnem egy évig kapja a teljes fizetését. Néhány hétre az apáknak is el kell menniük szülési szabadságra, és el is mennek, mert nagyon fontosnak tartják, hogy ők is megtanuljanak mindent a gyerekgondozásról. Ami viszont a legösztönzőbb, hogy amikor egy nő visszamegy dolgozni, a legtöbb helyen eldöntheti, hogy napi 4-6-8, netán csak két órát szeretne-e. Az óvodák is ehhez igazodnak.

A kisebb összegű családi pótlékot havonta, a gyerekek 18 éves koráig kapják, akár norvég állampolgár az anya, akár nem. Ha pedig egy év után az anyuka úgy dönt, nem megy vissza dolgozni, az állam átvállalja az óvodai elhelyezés költségét. Jellemzően egy évet töltenek otthon az anyukák, és utána hat órában vállalnak állást, de mindenre van példa bőven. Itt Norvégiában tehát nagyon jó anyukának lenni, rengeteg gyerek is van. Teljesen átlagos a három gyerek, de több családban van négy az én ismeretségi körömben is.”

Franciaország – Egyedülálló szülők támogatása

Franciaországban a nők többsége négy hónapon belül újra munkába áll – fotó: essentialbaby

Ange Sándorfi beszámolója: “Franciaországban a hivatalos szülési szabadság 4 hónap. Ez alatt az anyukák a fizetésük 100 százalékát kapják. Jellemzően a nők többsége négy hónapon belül újra munkába áll. (Bármelyik szülő meghosszabbíthatja az alap szülési szabadságot 2-6 hónappal, de erre az időre már csökkentett fizetés jár.) Második vagy harmadik gyerek után 4 hónap helyett 8 és fél hónapot tölthetnek otthon, szintén teljes összegű fizetés mellett. A nők nálunk egyáltalán nem tartanak a gyerekvállalástól, hiszen minél több gyerekük születik, annál nagyobbak a kedvezmények, nem beszélve az egyedülálló szülők támogatásáról. Ráadásul senki nem veti meg őket azért, ha hamar visszamennek a munkahelyükre.

A bölcsődék száma is elegendő, a díj pedig arányos a fizetésükkel. (Az alacsony jövedelműek számára az elhelyezés szinte ingyenes.) Az emberek heti 35 órát dolgoznak, szokás emlegetni a job-sharing rendszert (egy állást ketten töltenek be) a kisgyermekes nők munkavállalásával kapcsolatban, de én még nem hallottam olyanról, aki így dolgozik, és nem ismerek  senki ilyet. Az otthon töltött kevés idő ellenben később a gyereknevelésben visszaüt: a francia gyerekek nagyon hangosak, a magyar gyerekek náluk sokkal jólneveltebbek.”

Olaszország – A kétgyermekes anyukák 73 %-a a gyerekvállalás után sokszor kiszorul a munkaerőpiacról

Licia Ronzulli olasz képviselő munka közben az Európai Parlamentben

Pusztai Gabi, az olaszországba jöttem blog szerzőjének beszámolója: “Itt a nők szüléskor kapnak egy összegben bruttó 1900 eurót (körülbelül 570 ezer forint). Ehhez legalább három hónap munkaviszony szükséges. A gyes a korábbi munkaviszonytól függően három-hat hónapra jár, összege a fizetés 30 százaléka. (Ha valaki nem dolgozott előtte, akkor kb. 300 eurót kap, öt hónapig.) Azok, akik vissza tudnak menni dolgozni, 5-11 hónapot töltenek otthon. Az apák nem szokták átvenni ezt a szerepet, a nők számára pedig ismeretlen a félállás fogalma.

Az állami bölcsődék száma nagyon alacsony, és inkább a szegényebb családok veszik igénybe. A kicsit tehetősebbek privát bölcsődék megfizetésére kényszerülnek, ennek a költsége 700-800 euró havonta (ha mindketten dolgoznak). Az óvodáé 300-400 euró. (2012-ben az átlagfizetés 1200 euró volt.) A családi pótlék és az egyéb kedvezmények összege szintén minimális, a kétgyermekes anyukák 73 százaléka pedig gyerekvállalás után sokszor kiszorul a munkaerőpiacról. A nagyszülők segítsége javít valamit a helyzeten. Igaz, hogy az olaszok családszeretők, csak éppen a fenti okok miatt egyre kevesebb gyereket vállalnak. (Északon kifejezetten ritka már a két szülő–két gyerek hagyományos modell.)”

Svájc – Sok helyen az anyák maguk kezdték megszervezni a gyerekek nappali elhelyezését

Az a nő, aki a gyerekszülés után dolgozni szeretne, többnyire babysittert, vagy au pairt alkalmaz

“Svájcban a nők hivatalos szülési szabadsága négy hónap, a férfiak egy napot kapnak, hogy a szülés napján együtt lehessen a család. Amelyik nő teheti, a szülés után nem is megy vissza dolgozni, mert nagyon kevés bölcsőde, óvoda van, és sok esetben szinte megfizethetetlenek. Baselben például 2200 frankot kérnek havonta” – meséli Bakóczy Kálmán, kint élő zongorista, és szintén kint élő húga, Móni, aki négy gyermekes anyuka. “A drága bölcsődék és óvodák miatt sok helyen az anyák maguk kezdték megszervezni a gyerekek nappali elhelyezését. Az a nő, aki a gyerekszülés után dolgozni szeretne, többnyire babysittert vagy au pairt alkalmaz, mert az ő fizetésük kijön 700-800 frankból. Jellemző az is, hogy egy nő otthon marad a gyerekek iskolás koráig, és utána is már csak félállásban megy vissza a munkahelyére, így a déltől kettőig tartó ebédszünetben együtt tud ebédelni a család. Jó néhány családban egyedül az apa dolgozik, a magas svájci fizetéseknek köszönhetően meg tudnak élni egy fizetésből. (Plusz a családi pótlékból, aminek az összege gyerekenként körülbelül 200 frank.)

Hollandia – Divat a részmunkaidő, és még egy szobát is biztosítanak, ha valaki szeretné a szoptatáshoz szükséges tejet lefejni

A holland anyák többsége jellemzően három napot dolgozik hetente

Noémi és Anita, két Hollandiában élő magyar anyuka beszámolója: “Hollandiában a szülési szabadság összesen 4 hónap, ebből legalább egyet, de legfeljebb másfelet a kiírt dátum előtt kell kivenni. A szülési szabadság alatt a fizetésed 100 százalékát kapod kézhez. Ezen felül jár még a szülői szabadság, ami heti öt nap munkavégzés esetén összesen 130 nap szülőnként. (Egy része nem fizetett.) Az apukák a szülés környékén kapnak három nap szabadságot. A babák három hónapos korában az anyukák többsége visszamegy dolgozni, viszont a munkahely rugalmas, divat a részmunkaidő, és még egy szobát is biztosítanak, ha valaki szeretné a szoptatáshoz szükséges tejet lefejni, vagy megszoptatni a babát, akit bevisz egy családtag (erre áldozható a munkaidő 25 százaléka).

Az anyák többsége jellemzően három napot dolgozik hetente, a babák bölcsődébe kerülnek, ami választható úgy, hogy közel legyen a munkahelyhez. (Működik az is, hogy a munkahelyéről átszalad az anya szoptatni.) Az állam hozzájárul a költségekhez. Ez függ a szülők fizetésétől és a gyerekek számától is, de az elhelyezés így is elég sokba kerül, ezért is választja sok szülő a részmunkaidőt. Az sem ritka, hogy az apa is csak négy napot dolgozik. Tipikus felállás, hogy a gyerek csak két-három napot tölt bölcsődében, a maradék időben otthon van valamelyik családtaggal. (Van olyan intézmény, amelyik kifejezetten tiltja is, hogy heti öt napot járjanak a gyerekek.) Itt az iskola négyéves korban kezdődik, úgyhogy ez az egész csak addig kérdés. A családi pótlék negyedévente jár, ez körülbelül 200 euró (58 ezer forint) gyerekenként. Ehhez jönnek még az adókedvezmények, összességében tehát a hollandok cseppet sem lehetnek elégedetlenek!”

Ausztria – Egyre több férfi marad otthon a gyes második felére?

Ausztriában is inkább az anyukák maradnak otthon gyesen

Ildikó (Bécsben élő háromgyerekes anyuka) beszámolója: “Ausztriában kétszer kilenc hónap gyes jár, de a második kilenc hónap csak akkor, ha az apukák maradnak otthon a gyerekkel. Így ösztönzi az állam a családokat az egyenlő szerepvállalásra gyereknevelésben, egyre nagyobb sikerrel. Szülés előtt és után 8-8 héttel tilos a munkavégzés, erre az időszakra a teljes fizetés jár. Az ezt követő időszak a család anyagi helyzetétől függ. Az anyukák jelentős része a gyerekek 10-12 éves koráig csak félállásban dolgozik. Ebben a kérdésben a családok szabadon dönthetnek, a munkahely hozzáállása rugalmas.

A bölcsődébe kétéves kor után lehet vinni a gyereket, de érdemes már a születést követően bejelenteni, mert előfordulhat, hogy kevés a hely. A családi pótlék összege 240 euró (körülbelül 69ezer forint) gyerekenként. Mindezek ellenére az osztrákok többsége jellemzően inkább egy, legfeljebb két gyereket vállal.”

Anglia – A gyerekek hároméves koruktól heti 15 óra ingyenes óvodai ellátásra jogosultak magánóvodákban

A brit ügyvédnő, Laure Perrins feladta ügvédi állását, hogy otthon maradhasson két gyermekével – és nem mellesleg a főállású édesanyák jogaiért harcol fotó: dailymail.co.uk

Éva, egy kint élő anyuka beszámolója: “Angliában a gyes egy év, de ebből csak kilenc hónapra jár pénzbeli támogatás. Az első hat hétben a fizetés 90 százalékát kapják az anyukák, majd a fennmaradó 34 hétben csökkentett összeget, körülbelül heti 135 fontot. Emiatt nagyon sok anyuka siet vissza dolgozni, gyakran a baba pár hetes, hónapos korában, ha nem is teljes munkaidőben. Sokan bízzák nannyre, au pairre, vagy babysitterre a babákat, illetve beíratják őket bölcsődébe, ami fizetős. Ez utóbbi inkább a magasabb jövedelemmel rendelkező családoknak éri meg, mert egy minimálbér rámehet bölcsire, ovira.

A gyerekek hároméves koruktól heti 15 óra ingyenes óvodai ellátásra jogosultak magánóvodákban. Ha valaki teljes időre szeretné beadni a gyermekét az oviba, akkor a fennmaradó időre fizetni kell. Van olyan intézmény, ahol megvizsgálják a család anyagi helyzetét, és adnak valamennyi kedvezményt vagy teljesen ingyenes ellátást. Apukáknak általában két hét fizetett szülési szabadság jár, ezt meg lehet hosszabbítani további 26 hét fizetett szülési szabadsággal, de csak abban az esetben, ha az anyuka visszamegy dolgozni.”

Svédország – A “papaszabadság” itt társadalmi elvárás

Svédországban nem ritka, hogy az apák maradnak otthon a gyerekkel, 2011-ben az apák negyede volt gyesen

Susanna, Magyarországon élő svéd lány beszámolója: “Svédországban a gyes 16 hónapig jár, összege a korábbi fizetés 80 százaléka. (Az alacsonyabb keresetűek számára napi 5000 forintnak megfelelő összeg garantált.) A gyest meg lehet hosszabbítani további három hónappal, de ez már csökkentett támogatást jelent. A gyermek felügyeletét sok családban elfelezik a szülők, és nem ritka az sem, hogy végig az apák maradnak otthon. (2011-es statisztikák szerint az apák egynegyede volt gyesen.) Az apukák szülés után kapnak tíz napot, majd további két hónapot, amit mindenképpen kötelező kivenniük, várhatóan ezt a jövőben nyolc hónapra emelik. A “papaszabadság” itt ugyanis társadalmi elvárás. Az anyukák dönthetnek úgy, hogy 4, 6 vagy 8 órában dolgoznak, gyakori hogy valaki hétfőtől szerdáig megy vissza, a többi időt otthon tölti a gyermekével. A nők közel fele részmunkaidőben vagy otthonról dolgozik.”

Susanna szerint a svédek szeretnek panaszkodni arra, hogy a bölcsődék drágák, de azt mondja, összehasonlítva más országokkal, ez nem igaz, ráadásul jelentős támogatás jár hozzá. A Save the Children jótékony szervezet 2011-es felmérés szerint Svédországban volt a legjobb anyának lenni, ennek valószínűleg köze lehet a nők esélyegyenlőségéhez is. Az eredmény önmagáért beszél, manapság szinte divat három gyereket szülni. Azokra gondolva, akik éjszakánként és hétvégenként dolgoznak, egyes óvodák ehhez alkalmazkodva vállalják, hogy ilyen rendhagyó időpontokban is nyitva tartanak.

Németország – Itt divat a “minijob”

Németországban az anyák jellemzően otthon maradnak, és valamilyen részmunkaidős állást vállalnak

Ági beszámolója (kint élő, két gyermekes anyuka): “Itt a szülés után a szülők kapnak 1000 euró támogatást, és a családi pótlék is jóval magasabb az otthoninál. Mi a két gyerek után 368 eurót (körülbelül 110 ezer forint) kapunk, aminek a bejelentett lakcím és az egyik szülő munkaviszonya a feltétele. Az anyák szabadon eldönthetik, hogy mikor mennek vissza dolgozni, általában nincs anyagi kényszer. Ez persze függ a munkahelyüktől, valamint az egyéni ambícióiktól is. Jellemzően inkább otthon maradnak, és az itt 450 eurós, “minijob”-nak nevezett, valamilyen részmunkaidős tevékenység után kapott adómentes jövedelemhez folyamodnak. Sokan dolgoznak csökkentett óraszámban, havi 80, 120 órában. Ezek már adókötelesek, és egészségügyi támogatással is járnak. A bölcsődék, óvodák fizetősek, a térítési díjat heti óraszámra lebontva számoljak ki, nálunk a két gyerekre ez sosem haladja meg a családi pótlék összegét, ezért ők hetente háromszor maradnak napköziben. A családok általában két gyereket vállalnak, de gyakori a három gyerek is.”