Az állatkertben alapjáraton is az az ember érzése, hogy hiába megy nyitásra és jön ki ólomsúlyú lábakkal záráskor, megint nem sikerül a terv szerint ha nem is mind, de rengeteg állatot megnézni. (Otthonról is lehet ám már nézelődni!) Időnként a megalománia az ok: a nagy és különleges állatok a nyerők, mert hát ki ne szeretne a zsiráf gigantikus, meleg barna szemébe nézni, vagy elefántot etetni, lustálkodó tigriseket, oroszlánokat bámulva arra vágyni, hogy bárcsak egyszer megsimogathatná őket… Szóval emiatt, meg persze a kicsik irányultsága miatt, sokszor kimarad olyan állat, amiről egyszer csak kiderül, hogy végtelenül helyes és szórakoztató, feljegyezzük, hogy legközelebb muszáj lesz megnézni. Hát ilyesmi a vidra: ahogy próbálnak kifelé, a vízhez ügetni, kicsit az az érzése az embernek, mintha a kutyát és a fókát keresztezték volna és középen jól meghúzkodták volna az új lényt.
Szóval érdemes megnézni a vidrakifutót, ha már ott járunk az Állatkertben (ebben a gyönyörű nyárutóban remek program lehet), ezek a brazil vidrák várhatóan megmosolyogtatják az ifjú és felnőtt látogatókat egyaránt. Persze a fókákat nehéz überelni, ha már vízben parádézó lényekről van szó…
