Az angolkór
Az angolkór, vagy más néven a rachitis, a csontrendszert érintő súlyos betegség, amely az esetek döntő többségében a D-vitamin hiánya miatt alakul ki. D-vitamin nélkül ugyanis a kalcium és a foszfor nem képes megfelelően felszívódni a belekben, és így nem tud beépülni végül a csontokba sem, márpedig ezek az anyagok nélkülözhetetlenek a csontrendszer megfelelő fejlődéséhez és szilárdságához. Kalcium és foszfor nélkül a csontok gyengék, lágyak maradnak, és a növekedés során nem tudnak ellenállani a mechanikus terheléseknek. Ezért aztán az angolkórban szenvedő kisgyermekek csontjai súlyosan deformálódnak a növekedés során: jellemzően a láb és kéz, a koponya, a gerinc, a medence vagy a mellkas torzul náluk, de olyan melléktünetek is jelentkezhetnek, mint az ekcéma, gyomor- és bélhurut vagy a pajzsmirigy duzzadása. Ezen túl a kalcium hiányának kárát látja a fogazat is, és súlyos gégegörcs vagy akár epilepszia is kialakulhat.
Ez a borzasztó betegség mindig is fenyegette a kisgyermekeket, és bár évszázadok óta keresték az ellenszert, csak az 1800-as évek utolsó évtizedében vették észre a tudósok, hogy az angolkór valamilyen módon a napfény hiányával függ össze. Az 1920-as években végül be is bizonyították, hogy napsugárzás hatására termelődő D-vitamin képes megelőzni az angolkór kialakulását.
Hogy jutunk hozzá?
A hétköznapokban csak egyszerűen D-vitaminnak hívott kolekalciferol (más néven a D3-vitamin) elsődleges forrása ma is a napfény: a bőrünkben található anyagból (7-dehidro-kolekalciferol) kémiai úton napfény hatására képződik. Ez a szervezetben aztán kalcitriol nevű hormonná alakul át, ami fokozza a kalcium- és foszforfelszívódást a bélrendszerben, serkenti a vesék foszforvisszaszívását a vizeletből, valamint közvetlenül is elősegíti a kalcium beépülését a csontba.
Ma már azt is tudjuk, hogy nemcsak a napsugárzás hatására, hanem számos táplálékból is hozzájuthatunk ehhez a létfontosságú vitaminhoz, például tojásból, tőkehal vagy csuka májából és különféle tejtermékekből is. Ezekkel a lehetőségekkel a téli hónapokban kifejezetten ajánlott élni, ilyenkor ugyanis még azt a kevés napfényt is elzárjuk a bőrünk elől a vastag ruházattal, ami egyébként érhetne minket. De télen ezek a források nem elegendők, és mindenképpen mesterséges pótlásra szorulunk, hiszen napi 20 tojást kellene ahhoz megennünk, hogy a szükséges D-vitamin-mennyiséget pótoljuk. Nyáron sokkal jobb a helyzet: napsütéses időben akár fél óra napozás is elég, hogy a napi D-vitamin-szükségletünket fedezzük.
A babáknak és mamáknak is nélkülözhetetlen
Az egészséges fejlődés miatt kiemelten fontos, hogy a várandós kismamák és a babák rendszeresen és elegendő D-vitaminhoz jussanak. A terhes nők a saját szervezetük D-vitamin-készletéből adják át a magzatnak ezt a zsírban oldódó, ezért a szervezetben jól raktározható vitamint. Számukra nélkülözhetetlen, hogy a terhesség utolsó 12 hetében és a szoptatás alatt folyamatosan pótolják a felhasznált D-vitamint megfelelő táplálkozással, szűrt fényben történő rövid napozásokkal és szükség esetén mesterséges bevitellel is. Sőt már a terhesség tervezésekor is oda kell figyelnie a nőknek a megfelelő D-vitamin-szintre! Az, hogy a szervezetünkben éppen mennyi D-vitamin van, egy egyszerű vérvizsgálattal kiderítik nekünk. Egy egészséges felnőtt vérében a plazma D-vitamin-értékének optimális esetben 40 és 70 ng/ml (100–175 nmol/l) között kell lennie. A 30 és 40 ng/ml közötti érték alacsonynak, de elégségesnek tekinthető, viszont 30 ng/ml alatt már egyértelműen D-vitamin-hiányról van szó.
Mennyi egy gyermek D-vitamin-szükséglete?
A nőknél nemcsak saját maguk, hanem a születendő gyermekük miatt is fontos, hogy kielégítő legyen a D-vitamin-szintjük, hiszen a babák számára fontos D-vitamin-forrás a napsütés mellett az anyatej. Ez utóbbi vitamintartalma azonban viszonylag alacsony, így a baba szükségleteit más forrásból is pótolni kell. Hazánkban ezért minden gyermeknek, aki betöltötte a második hetet, D-vitamin-tartalmú cseppet írnak fel. Ezt naponta kell adni 1 éves kor végéig, illetve a kevésbé napfényes őszi–téli–tavaszi időszakban a gyermek 3 éves koráig szintén javasolt ennek adása. Az időre, jó súllyal született gyermekek esetén 2 hetes kortól 1 éves korig napi 400 NE, (nemzetközi egység, amely megfelel 4 μl-nek vagy 1 cseppnek) az előírt adag, ami a téli hónapokban napi 2 x 400 NE-re (2 csepp) emelhető, ha koraszülöttség és más betegség (pl. felszívódási zavar), gyógyszerszedés (pl.: epilepsziagyógyszer) nem áll fenn.
Fontos forrást jelentenek ezen kívül a babáknak és a cseperedő kicsiknek a különféle tápszerek, tejpépek és gyerekitalok is. Tanácsos azonban szakorvos tanácsát kikérni tápszeres etetés esetében, mert a vitamin pótlásának ennél a formájánál is figyelembe kell venni, hogy a gyermek más forrásokból mennyi D-vitaminhoz jut hozzá, hiszen ennek a vitaminnak mind a hiánya, mint a túladagolása árt az egészségnek.
Minden korban szükséges a D-vitamin
A D-vitamin túladagolása azonban ritkán fordul elő – sokkal jellemzőbb, hogy alacsony a szervezet D-vitamin-szintje azért, mert nem figyelünk oda kellőképpen a pótlására. Pedig a legújabb kutatások szerint nem csupán a csontok fejlődésében, de az immunrendszer folyamataiban, valamint az influenza, az allergiás ekcéma, a különféle légúti megbetegedések és az allergiás asztma kialakulásának megelőzésében is fontos szerepet játszik a D-vitamin. Pótlására ezért nemcsak a magzati korban és a csontfejlődés szempontjából legintenzívebb, születéstől serdülőkorig tartó szakaszban van szükség, hanem az felnőtt élet során végig.
Egészséges felnőttek számára napi 1500-2000 NE az ajánlott bevitel hazánkban, amit táplálékkiegészítők vagy gyógyszer formájában javasolt beszedni az ősztől tavaszig tartó időszakban. A felnőtt lakosságra nálunk igencsak ráférne ez a kúra, hiszen a kimutatások szerint a magyar népesség 95 százaléka D-vitamin-hiányos, aminek súlyos egészségügyi kockázatai vannak, kezdve a csontsűrűség csökkenésétől a veseelégtelenség kialakulásáig. A legfrissebb számítások szerint a D-vitamin-hiány megszüntetésével a magyarok halandósága 7-10 százalékkal csökkenne, az átlagéletkor pedig 2-3 évvel nőne. A szükséges D-vitamin-érték elérése 26 százalékkal csökkentené a csípőtáji törések, 78 százalékkal a gyermekkorban kialakuló egyes típusú cukorbetegség, 35 százalékkal a rákos megbetegedések és jelentős mértékben az influenza kockázatát.
