“A szembetegségek többsége öröklődik, ahogy a rövidlátás is. Ennek tünetei kisgyerekkorban jelennek meg, és csak egészen magas számú dioptriával korrigálható. De az akceleráció (korunk gyermekeinek felgyorsult fejlődése – a szerk.) a finomított ételek, a jód és a komplex vitaminok is hozzájárulnak a rövidlátás fokozódásához” – kezdi a beszélgetést dr. Nagy Zoltán Zsolt, a Mária utcai Szemészeti Klinika egyetemi tanára és szemész szakorvosa. A hátterében ugyanis nemcsak a mai okoseszközök gyakori használata, de a táplálkozás és meglepő módon a vitaminfogyasztás áll:
“Mivel nagyobbra növünk, ezért a csontos szemüregünk hossza is megnőhet, amelyet a szemgolyó lágy szövetei passzívan követnek. Ha a normál 24 milliméteres szemtengely-hossz egy millimétert nő, az máris mínusz három dioptriás rövidlátást okoz. Ha pedig egy milliméterrel rövidebb, vagyis kisebb a szemgolyó, az plusz három dioptriás távollátást jelent. De rövidlátást okozhat, ha a gyerek televízió helyett okostelefonon, tableten néz meséket vagy játszik. Fontos lenne, hogy közepesen legyen megvilágítva a képernyő, hogy ne nézzen rajta állandóan apró betűket, ne kövessen szemével kisméretű dolgokat a játékban, és ne kelljen a szemét megterhelni a szöveg, jel vagy figura keresésével“
A családi fotóról derül ki
A bölcsődéskorú gyerekek sokszor kompenzálják látásuk hiányát azzal, hogy a kezükbe kerülő tárgyakat szagolgatják, kóstolgatják vagy nyalogatják – ezek gyakran a rövidlátás első tünetei lehetnek. Ha pedig fejüket tévénézés közben oldalra biccentik, hunyorognak, gyakran dörzsölik szemüket, és kerülik a természetes fényt – érdemes kancsalságra gyanakodni, és mielőbb szemészhez eljutni. Sokkal ritkább, ám komolyabb a probléma, ha azt tapasztaljuk, hogy a gyerek szemének pupillája vakuval történő fotózás során sárgás-fehéres árnyalatban tükröződik vissza, ahogy azt a macskák szeménél is megfigyelhetjük.
Ez a retinoblasztómának nevezett gyerekkori daganatos szembetegség általában csak véletlenül derül ki a családi fotózásokon. A fényképeken, a vakuba néző családtagok szemei ugyanis gyakran fénylenek pirosban, aminek oka, hogy a pupillának nem volt elég ideje a beszűkülésre. “Ha azonban a kisgyerek egyik szeme nem pirosan, hanem szürkésfehéres árnyalatban tükröződik vissza, akkor érdemes gyanakodni, és szemészhez fordulni. Az ideghártya-daganatot a fehér szembogár mellett a szülő az enyhe kancsalságból is észreveheti. A beteg szem ugyanis befelé néz, és nem képes vele úgy fixálni, mint a másikkal” – mondja dr. Nagy Zoltán Zsolt, miközben hozzáteszi, a kancsalság a leggyakoribb gyerekkori szemprobléma a rövidlátás mellett. És bár egy csecsemő alapvetően távollátónak születik, az első évben szemgolyója növekedésével szeme normál fénytörése is visszarendeződik. A túl- vagy távollátás azonban szintén gyakran kúszik át kancsalságba.
A kancsalság nemcsak szépséghiba
Márpedig két szemmel egy képet látni ugyanúgy meg kell tanulnunk, mint járni vagy beszélni. A két szem együttműködése gyerekkorban még tanulható, korrigálható, később már ez jóval nehezebb, szinte lehetetlen. A kancsalság tehát nemcsak szépséghiba, fontos annak mielőbbi felismerése és kezelése.
A csecsemő élete első szűrővizsgálatán már a szülőszobában átesik, ahol nézik a szem méretét, formáját, nézik a pupillareflexeket, és hogy a szülőcsatornán keresztül nem fertőződött-e a szeme. A következő szűrést érdemes bölcsődéskorban elvégeztetni, amikor általában a fénytörést vizsgálják. A legtöbb szülő tart ettől, mert ehhez a pupillát a vizsgálat napján háromszor, húszpercenként szemcseppel tágítják. Az orvos szerint azonban a vizsgálat teljesen veszélytelen, az utolsó cseppentést követő néhány óra múlva a pupilla visszaszűkül eredeti nagyságára. “Ma ez a szkiaszkópos vizsgálat a legpontosabb módszer annak meghatározására, hogy ténylegesen mekkora a szem fénytörési hibája. A nagyobb gyerekeknél, akik már beszélnek és ismerik a számokat, már a visus-táblát használjuk szűrésre.”
Így tanul látni a csecsemő
Tévhit, hogy az újszülött csak a 20 centiméterre lévő tárgyakat látja. Tovább is lát, csak nem képes fókuszálni. Kéthetes korban már színlátása is van – igaz, csak a nagyobb színkontrasztokat tudja megkülönböztetni. Ám ahogy szemének követési reflexe kialakul, az első két hónap után már szeme sugárizmait is használni kezdi, vagyis megtanul fókuszálni. Ekkor fedezi fel az arcokon a részleteket, és kezein, lábain az ujjakat is ezért nézegeti szívesen. Félévesen, idegrendszere érésével, a tárgyakat már három dimenzióban, azaz mélységében is látja, térérzékelése ekkor finomodik. És bár egyéves korára már vízszintesen és függőlegesen is tudja mozgatni a szemét, csak kétéves korára éri el a tökéletes látásélességet.
Tévhit, hogy az újszülött csak a 20 centiméterre lévő tárgyakat látja. Tovább is lát, csak nem képes fókuszálni. Kéthetes korban már színlátása is van – igaz, csak a nagyobb színkontrasztokat tudja megkülönböztetni. Ám ahogy szemének követési reflexe kialakul, az első két hónap után már szeme sugárizmait is használni kezdi, vagyis megtanul fókuszálni. Ekkor fedezi fel az arcokon a részleteket, és kezein, lábain az ujjakat is ezért nézegeti szívesen. Félévesen, idegrendszere érésével, a tárgyakat már három dimenzióban, azaz mélységében is látja, térérzékelése ekkor finomodik. És bár egyéves korára már vízszintesen és függőlegesen is tudja mozgatni a szemét, csak kétéves korára éri el a tökéletes látásélességet.
Macska a családban – menjen vagy maradjon?
Ez a kérdés sok családban képes érzelmi viharokat okozni, ha egy baba érkezik egy régóta macskás családba. Az allergológusok többsége ilyenkor macskaellenes, Nagy professzor szerint azonban főleg az alom takarítása veszélyes az állapotos kismamára. Ha ugyanis a macska ürülékében élősködő toxoplazmát belélegzi, a parazita képes a méhlepényen is átjutni. “A toxoplazma a baba szemének retináján okoz gyulladást, a szervezet pedig úgy védekezik ellene, hogy a szemfenéken – vagyis pont az éleslátás helyén – egy heget képez. A következtében kialakult tompa látás pedig semmivel sem korrigálható. A kölyökkutyák ürülékében élő toxocara akár retinaleválást, vakságot is képes okozni, ha egy terhes nő szervezetébe kerül.”
És egyáltalán nem véletlenül féltik a terhesség első trimeszterében lévő kismamákat a rubeolától és a bárányhimlőtől. Az ezekért felelős vírusok számos fejlődési rendellenességért felelősek, többek között a hazánkban népbetegségnek számító szürke hályogért is. (Az OEP várólistájának januári adatai szerint 25 400 beteg várt szaruhártyaműtétre.)
A professzor hozzáteszi, hogy sok esetben a koraszülésért és egyben a gyerek látásproblémáiért a dohányzó anyák a felelősek. “Egy hetedik hónap előtt világra jött babának nemcsak a tüdeje fejletlen, amiért oxigénkezelést kap a kórházban, de a retinájában olyan kóros elváltozás alakulhat ki, amely akár a látását is veszélyeztetheti. A koraszülöttek között sokkal valószínűbben alakulhat ki nagyfokú rövidlátás a későbbiekben is.”
Kinőhető a szemüveg?
Dr. Nagy Zoltán Zsolt szerint igen, de csak akkor, ha a gyerek korábban maximum 2-2,5 dioptria körüli, pluszos fénytörési hiba és kancsalság miatt hordta azt. A tapasztalata szerint azonban ezek a gyerekek felnőttként ugyanúgy visszaveszik a szemüveget, ha máshoz nem, olvasáshoz mindenképp. A rövidlátók számára azonban csak a refraktív műtét az egyetlen esély a szemüveg vagy a kontaktlencse elhagyására. Lézerrel például már több mint ötven éve műtenek a világban, nálunk a kilencvenes évek elejétől állítják ezzel helyre a szem dioptriahibáit. “Kisgyermekkorban csak akkor használják ezt a módszert, ha extrém nagy különbség van a két szem fénytörése között. Ez azonban viszonylag ritka, ugyanis itt a szülőknek is komolyan együtt kell működnie az orvossal, mert a műtétnek csak akkor van értelme, ha a szem takarását több éven át tudják biztosítani és vállalni a gyerekkel” – fogalmazott a professzor.
Világszerte híres a magyar femtolézer
A szaruhártya és a szemlencse változásait is kezelő femtolézer újdonságnak számít a szemészetben, klinikai tesztelését dr. Nagy Zoltán Zsolt vezette be nyolc évvel ezelőtt hazánkban és egyben elsőként a világon. Fejlesztésében magyar fizikusok és mérnökinformatikusok vettek részt, így a Rubik-kockával kezdődő magyar találmányok listájára a femtolézer is felkerült. (Egy femtoszekundum 10-15 másodperc, érzékszervvel felfoghatatlan rövid ideig dolgozik a lézer.) Mivel a lézert számítógép vezérli, így hetvenszer pontosabb vágást képes ejteni a szemen, mint az orvosi kéz. Így gyorsabb a gyógyulás, kisebb a fertőzésveszély, a beteg pedig már másnap visszakapja éleslátását.
A szaruhártya és a szemlencse változásait is kezelő femtolézer újdonságnak számít a szemészetben, klinikai tesztelését dr. Nagy Zoltán Zsolt vezette be nyolc évvel ezelőtt hazánkban és egyben elsőként a világon. Fejlesztésében magyar fizikusok és mérnökinformatikusok vettek részt, így a Rubik-kockával kezdődő magyar találmányok listájára a femtolézer is felkerült. (Egy femtoszekundum 10-15 másodperc, érzékszervvel felfoghatatlan rövid ideig dolgozik a lézer.) Mivel a lézert számítógép vezérli, így hetvenszer pontosabb vágást képes ejteni a szemen, mint az orvosi kéz. Így gyorsabb a gyógyulás, kisebb a fertőzésveszély, a beteg pedig már másnap visszakapja éleslátását.
