Pár évtizede még azt tanácsolták az anyáknak, hogy minél korábban kezdjék meg a hozzátáplálást, de legújabb kutatások szerint a túl korán bevezetett szilárd táplálékkal csökken az anyatejből felszívott vas mennyisége, ezért hat hónapos korig javasolt csak anyatejjel táplálni, és tizenkét hónapig utána még meghagyni az étrendben az anyatejet, eddig tart a hozzátáplálás. Hogy miként vágjunk bele a hozzátáplálás fontos, sok mindent eldöntő folyamatába? Ebben segítünk most.
Miért fontos a szakszerű hozzátáplálás?
Nagy jelentőséggel bír, mert ebben a nagyon érzékeny időszakban olyan problémák alakulhatnak ki, mint az allergiák, a különböző hiánybetegségek, rossz étkezési szokások vagy a kóros elhízás.
A szilárd táplálék bevezetésének időpontját a csecsemő fizikai fejlettsége (a gyomor és bélrendszer érettsége, a fogfejlődés, a betegségek és az örökletes hajlam) mellett pszichés tényezők is befolyásolnak.
A hozzátáplálás szabályai
Az Egészségügyi Minisztérium szakmai protokollja szerint a szilárd táplálék bevezetése általában hat hónapos kor körül kezdődik, ha nem anyatejjel táplálják a gyereket, akkor pedig négy hónaposan.
Az első szilárd táplálékok lehetnek a gyümölcsök, gluténmentes (rizs) vagy gluténtartalmú (búza, árpa, rozs, zab) gabonafélék vagy főzelékfélék.
Gluténtartalmú táplálékokat a 17. és 26. hét között kell fokozatosan bevezetni, lehetőleg amíg a csecsemő szopik, mert ez csökkenti a lisztérzékenység, az 1-es típusú cukorbetegség és a búzaallergia kialakulásának esélyét.
Fokozatosság
A szilárd táplálékok bevezetésének sorrendje nem szigorúan kötött, de nagyon fontos a fokozatosság, hogy megelőzzük a már említett betegségeket és az anya-gyerek kapcsolat se szenvedjen kárt.
Egyszerre csak egy ételt adjunk kis mennyiségben (10-20 gramm), és fokozatosan emeljük az adagot. Az új ételek 3-5 nap különbséggel kövessék egymást, de ha valamit nem fogyaszt szívesen a csecsemő, akkor azt semmiképpen nem szabad erőltetni.
Hogyan kezdjem?
Kezdetben csak egy dolgot tegyünk a tálcájára, abból is egy kanálnyit vagy egy darabot. Később egy tányért egy kis adag egyféle étellel, és egy kis csészét körülbelül egyharmadáig vízzel vagy gyümölcslével töltve. Olyan ételeket, amiket már bevezettünk, nyugodtan össze lehet párosítani. A baba sokszor gyanakvással tekint az új ételre, de jobban elfogadja a már megszokott étellel összekeverve. Később több, kis adag ételből álló ebédet kaphat.
Először könnyen emészthető, egyszerű ízű, pépes ételekkel kell kezdeni. Már vannak kifejezetten első kanálra szánt termékek: a tejpépek átmenetet képeznek az anyatej és a szilárd táplálék között, tele vannak értékes tápanyagokkal, ezért érdemes ezzel indítani.
Gyümölcsök sorrendje
Kezdetnek a legjobb az alma és a barack, ezek után idénygyümölcsként sárgadinnye, meggy, cseresznye, jó minőségű, hámozott szilva jöhet, aztán egyéni érzékenységhez mérten adhatunk körtét, majd a déligyümölcsöket is. A gyümölcsöt először lé, majd pép formában adjuk.
Kerülni kell az apró magvas gyümölcsöket (eper, málna), mert nehezen tisztíthatóak, és hisztaminfelszabadulást váltanak ki, azaz allergiát okozhatnak. Fontos, hogy ne cukrozzuk a gyümölcsöket, és ne adjunk hozzá babapiskótát, más finomságokat sem. Viszont ha nincs friss gyümölcs, nyugodtan adhatunk fagyasztottat is.
Főzelékek
A főzelékek bevezetését a burgonyával kezdjük. Hogy passzírozzuk vagy a turmixoljuk, az attól is függ, milyen zöldségről van szó, a zöldborsó héját például csak passzírozással lehet eltávolítani.
A főzelék először mézsűrűségű legyen, majd igazodjon a baba ízléséhez. A burgonya után jöhet a sárgarépa, a cékla, a saláta, sütőtök, szelőtök, gesztenye, brokkoli, kelbimbó, spenót, zöldborsó, zöldbab és a spárga.
A magas rosttartalmuk miatt nehezen emészthető kelkáposztát, karfiolt vagy karalábét csak nyolc hónapos kor után próbáljunk adni. Spenótot és sóskát magas oxaláttartalmuk miatt hetente csak egyszer adhatunk.
A főzelékekhez a legideálisabb a bioalapanyag volna, de ha ilyet nem tudunk adni, fontos, hogy ellenőrzött beszerzési helyről vásároljunk. A főzelékbe 6-7 hónapos kortól ajánlott olajat adni, egy deciliterhez egy kávéskanálnyit.
Hús és hal
A főzelékek kiegészítésére és a vashiány megelőzésére 6-7 hónapos kortól adhatunk húst is a csecsemőnek. A lényeg, hogy fiatal állat zsírtalanított húsa legyen, elsősorban baromfi vagy sertés. Felvágottat, más húskészítményt ne adjunk.
Szálkamentes, édesvízi hal adása hasznos lehet, de fokozottan figyelni kell a túlérzékenységre, sokaknál allergiás rohamot válthat ki a hal.
Tojás, tej
Tojást 8 hónapos kortól ajánlott adni, a főtt tojás elválasztott sárgáját, majd egyéves kortól már a fehérjét is.
Tehéntejet 12 hónapos kor alatt ne adjunk, de más tejterméket kis mennyiségben adagolhatunk főzelékhez 7-9 hónapos kortól, ilyen például a sajt, a túró vagy a joghurt. A kecsketej nem megfelelő a kisdednek, mert alacsony a vitamintartalma, viszont nagyon magas az ásványianyag-tartalma.
Mikor kezdjem?
A csecsemő akkor elég érett ahhoz, hogy szilárd ételeket egyen, amikor a nyelvében levő izmok és a szája a nyelve hegyéről a száj hátsó részébe tudják juttatni az ételt, és képes ezt a nyeléssel összhangba hozni.
Darabos ételt csak akkor adjunk, ha már zápfogai is vannak a gyereknek. A rágáshoz szoktatást 8-10 hónapos kor körül kezdjük, úgy, hogy egy-egy nagyobb, de puha darabot hagyunk a főzelékben, amit az ínyével összenyomhat.
Fontos!
Egyéves kor alatt allergizálódás veszélye miatt mézet és gyógyteákat (pollentartalmuk miatt) és olajos magvakat nem javasolt adni.
A legújabb irányelvek szerint a csecsemő tápláléka egyéves korig nem haladhatja meg az 1000 grammot. Az étkezések száma hat hónap fölött ötször vagy négyszer 200 vagy 250 milliliter legyen.
Amíg a baba csak tanulja az evést, soha nem szabad magára hagyni étkezés közben. Amikor fekszik, ne adjunk rágcsálni valót a kezébe, mert azt félrenyelheti, ami fulladást okozhat.
Az ételeket ne sózzuk, ne cukrozzuk!
