Amikor táplálékkiegészítőkről van szó, legtöbbször azok a nagy fizikai megterhelést elviselő testépítők, fitneszbajnokok és élsportolók jutnak eszünkbe, akik marokszámra nyelik a különféle kapszulákat, hogy jobban bírja a szervezetük a strapát. A látszat ellenére egy várandós vagy szoptatós anya is nagy megterhelésnek van kitéve, hiszen ebben az időszakban nemcsak a saját, de a baba igényeit is ki kell elégítenie a szervezetének, így nem indokolatlan, ha időnként ő is rászorul a táplálékkiegészítőkre. Ideális esetben ilyenekre nincs szükség, mert minden szükséges vitamint és ásványi anyagot be tud vinni a szervezetébe természetes forrásból, ám néha erre nincs lehetőség. Ilyenkor merül fel a kérdés, mit szabad és mi tesz jót az anyának.
Vitaminok
A mesterséges előállítású vitaminok – ha ellenőrizhető gyártótól származnak – minden különösebb kockázat nélkül szedhetők. A kockázat ebben az esetben úgy értendő, hogy maga a vitaminkészítmény biztonságos, és megfelel a különféle szigorú egészségügyi előírásoknak. Ezekkel a készítményekkel szemben más okból kell óvatosnak lennie a szoptatós anyáknak: a vitaminok ugyanis nem szedhetők számolatlanul és korlátlanul, mert némelyik túladagolása komoly veszélyeket rejt magában.
A zsírban nem oldódó (más néven a vízben oldódó) vitaminok (valamennyi B-vitamin, a H- és a C-vitamin) általában nem jelentek problémát ilyen szempontból, mert ezeket a szervezet nem tudja elraktározni, és általában a felesleget vizelet útján hamar kiüríti magából. Ha mérgezést nem is okozhatnak, a javasolt napi mennyiséget jóval meghaladó dózis mégis okozhat problémákat: így például folsavként is ismert B9-vitamin napi 1 mg felett már zavarhatja a szervezetben egyes gyógyszerek hatásait és elfedheti a B12-vitamin hiányának tüneteit, amelynek krónikus hiánya veszélyes vérszegénységhez, felszívódási zavarokhoz vezet. Erre ugyan kicsi az esély vegyes és változatos táplálkozás mellett, mert számos ételben megtalálható az a mennyiség, amelyre a szervezetnek szüksége van.
Elméletileg felmerülhetnek még problémák a C-vitamin túladagolásakor is, mert ez a szervezet egészsége szempontjából nagyon fontos anyag 1000 mg-ot tartósan meghaladó napi bevitel esetén hajlamosíthat a vesekőképződésre és vastúlterhelés is felléphet. Ehhez azonban hónapokon át kell ezt a nagy mennyiséget szedni, amire igen ritkán van példa – legfeljebb tévedésből.
A zsírban oldódó vitaminokat (A-, D3-, E-, K1– és K2-vitaminok) viszont hosszan képes tárolni a szervezet, így felléphet a túladagolás kockázata – bár ezeknél is inkább csak elméleti ez a lehetőség, mert nagyon nagy dózist, hosszú időn át kell ahhoz szedni, hogy a káros mellékhatások jelentkezzenek.
A mesterséges vitaminkészítményekkel inkább az a probléma merülhet fel, hogy kevesebb hasznos anyagot juttatunk vele a szervezetbe, mint amit szeretnénk, mert ezek a vitaminok a természetes vitaminokhoz képest kevésbé hatékonyan szívódnak fel – például a narancsból “beszerzett” C-vitamin sokkal jobban hasznosul, mint ugyanaz a mennyiség egy kapszula formájában beszedve.
Mellgyulladás ellen baktériumtörzsekkel
A vitaminokon kívül más táplálékkiegészítők is szóba jöhetnek: olyanok, amiket kifejezetten terhes vagy szoptató kismamáknak ajánlanak. Ezek szedése előtt is érdemes orvossal konzultálni és figyelmesen elolvasni a készítményhez mellékelt utasításokat. A különféle “szoptatós táplálékkiegészítők” közül ma a legnépszerűbbek azok, amelyek az úgynevezett Lactobacillus Salivarius baktériumtörzset tartalmazzák. Ezeket a mikroorganizmusokat egyenesen az anyatejből izolálják, és jótékony probiotikus hatásuk mellett jó szolgálatot tesznek a szoptatásból eredő mellgyulladás kezelésében és az ahhoz vezető fertőzések megelőzésében.
