Az időszakos válogatást lehet múló hóbortként kezelni, velem számtalanszor előfordult, hogy a gyerekeim nem ették meg azt, amit előtte még szerettek, vagy kipécéztek maguknak egy ételt, amit maximálisan elutasítottak. A középső lányom egy időben például minden főtt ételnél megkérdezte, hogy van-e benne hagyma, mert akkor ő nem kéri. Mivel nem tudtam róla, hogy lett volna bármiféle afférja a hagymával, ezért értetlenül álltam a dolog előtt.
Annyira profivá vált a hagymátlan étkezésben, hogy már kiszúrta a legkisebb hagymadarabot a pörköltben is, úgyhogy két választásom volt: vagy hagyma nélkül főzök, ami elképzelhetetlen, vagy annyira pépesre darálom, amennyire csak képes rá a konyhagépem. Ez utóbbit választottam, és csúnya módon inkább azt mondtam, hogy nincs benne hagyma, ő pedig boldogan megette, amit elé raktam. De volt olyan időszak is, amikor mindenre, de tényleg mindenre reszelt sajtot kellett raknom neki.
Amikor azonban nem ilyen múló szeszélyről van szó, hanem már huzamosabb ideje fennálló probléma, hogy a gyermek nem hajlandó megenni, amit adunk neki, vagy csak kifejezetten egy ételt akar folyton enni, és minden mást elutasít, akkor tenni kell valamit, mert mentális problémákat jelezhet a válogatás. Nem könnyű megállapítani, hogy most akkor csak szeszély, vagy komoly dolog húzódik meg a válogatós evés mögött, ebben segít ez az 5 irányelv, ami alapján talán jobban kiigazodunk gyermekünk étkezési szokásain.
1. Múló szeszély vagy komoly probléma?
A válogatós gyerekeket két csoportra kell osztani, van a tipikus válogatás, amin minden gyerek átesik valamilyen szinten, és van az extrém válogatósság, ami magában foglalja az ételtől való irtózást, táplálási zavarokat, szelektív étkezést.
Ez utóbbiról akkor beszélhetünk leginkább, amikor a gyermek növekedésére, egészségére, szociális vagy érzelmi fejlődésére negatívan hat az étkezése. Például nem tud elmenni egy gyerekzsúrra, vagy szorong az iskolától, esetleg nem képes beilleszkedni az étkezési szokásai miatt, akkor a szociális fejlődése sérül. Ha pedig a ételek miatti szorongása miatt gyakran tör ki balhé az asztalnál, rendszeresen hisztik és könnyek kísérik a közös étkezéseket, akkor az érzelmi fejlődését kell megvizsgálni.
2. Nemcsak az ételről van szó
A válogatós evés sajnos általában nemcsak az ételről szól. A téma szakértői szerint a válogatós gyerekek nagyon hasonló személyiségűek. Általában beszédesek, intelligensek, és erős kíváncsiság él bennük, hogy mindenre magyarázatot találjanak. Könnyen frusztrálttá, feldúlttá válnak, ingerlékenyek, és intenzív érzelmi életet élnek. Az ilyen személyiségjegyekkel rendelkező gyerekek szüleinek azt javasolják, hogy 14 hónapos és 4 éves kor között ne erőltessék a gyerekekre az új ételeket.
Ebben a intervallumban ugyanis a teljesen természetes neofóbia jelenik meg a legtöbb gyereknél, azaz félnek az új ételektől. Ilyenkor a szülők rendszerint erőltetik az étkezéseknél az ételeket, amivel belekerülhetnek abba az ördögi körbe, ami az evéstől való szorongáshoz vezethet. Nem gondolunk bele, de azzal, hogy mindig mást akarunk adni neki enni, és rá akarjuk beszélni, hogy ne azt egye, amit szeret, azt az üzenetet közvetíthetjük, hogy nincs rendben vele valami. Alacsony önértékelés és a későbbiekben depresszív gondolatok is társulhatnak így az étkezésekhez. Fontos, hogy csökkentsük a stresszt az evés körül, ne fektessünk annyi energiát abba, hogy mit és mennyit eszik a gyerek, próbáljuk meg, hogy inkább pozitív légkört alakítsunk ki az asztalnál.
3. Mikor kell segítséget kérni?
A következő jelek és tünetek segítenek eldönteni, hogy mikor van szükség orvosi segítségre:
- 15 hónaposan nem rág az őrlőfogaival.
- A növekedése elmarad a korától.
- Gyakran undorodik az evéstől, vagy öklendezik, hány az ételtől.
- Gyakran sír, zaklatottá válik az ételtől, rosszul érzi magát evés után.
- Nem képes részt venni a többi gyerekkel közös étkezésben.
- Az étkezési zavara az egész családra hatással van, inkább nem esznek vele egy asztalnál.
- Extrém sok figyelmet igényel az etetése.
4. Nézz a gyerek viselkedése mögé
Elég gyakori jelenség, hogy amikor válogatós a gyerek, akkor kiderül, hogy a szülőknél kell keresni a zavar forrását. Sokszor maguk a szülők küzdenek étkezési zavarral, depresszióval, szorongással, kényszerbetegséggel vagy élnek anyagi függőségben a másiktól. Mindez eredményezheti a gyermek étkezési zavarát. Jó indítás a gyerek viselkedésének felderítésében, ha előbb magunkat és a párkapcsolatunkat vizsgáljuk meg. De az is előfordulhat, hogy azért válogatós a gyermek, mert túlságosan érzékeny szagokra, látványra, állagra.
5. Ne rólad szóljon az étkezése
Fontos elkülöníteni a saját érzéseinket a gyerek étkezésétől. Ahhoz, hogy segítsünk a gyereknek leküzdeni a válogatósságát, előbb el kell engednünk a saját szorongásainkat az evésével kapcsolatban. A gyerekek megérzik, ha idegesek, frusztráltak vagyunk az evési szokásaik miatt, ettől nyomás alatt érzik magukat, ami csak ront a helyzeten. A következő stratégiák segíthetnek csökkenteni a szorongást az étellel kapcsolatban:
- Biztosítsd a gyereket arról, hogy otthon mindig van mit ennie.
- Nyugtasd meg, hogy nem leszel csalódott, ha nem tud enni.
- Ne dicsérd meg, ha eszik, mert azzal azt kommunikálod felé, hogy ha holnap nem teszi ugyanezt, akkor már rosszat csinál.
- Ne a külső motivációt erősítsd benne, inkább találj rá a belső motivációjára vele együtt.
- Vond be az étel elkészítésének folyamatába, amennyire a kora engedi, ezzel növelheted az önbizalmát, és felkeltheted az ételek iránti érdeklődését.
Talán a legfontosabb tanács mind közül: erősítsük a gyermekeinkben, hogy az evés természetes dolog, nem pedig egy bonyolult és nehéz feladat. Azért van, hogy éljünk, és jól érezzük magunkat a bőrünkben. Ha ezt az üzenetet sikerül átadni a saját példánkkal is, akkor sokat segíthetünk neki, hogy levetkőzze a furcsa evési szokásait.
