Szeretnél értesítést kapni?

Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.

Engedélyezem Nem kérem
Baba

“Kütyüfüggő a gyerekem!” – Így segíts neki lejönni a digitális cuccokról

A technológiai vívmányok korában teljesen természetes, hogy a gyerekeink már szinte kütyükkel a kezükben születnek. Csak sajnos sokan közülük már ovis korukra a függőség jeleit mutatják. Mi lesz velük később?

Szülőként a mi felelősségünk, hogy megóvjuk a gyerekeinket, és ne hagyjuk, hogy az internet, appok, közösségi oldalak világa magába szippantsa őket. Egyszerűbb persze a kezükbe adni egy tabletet, telefont, hogy foglalják le magukat, addig is nyugton vannak, de muszáj hosszú távon gondolkodunk és az igazi életre nevelni, nem pedig valamiféle virtuális valóságban tartani őket.

Első körben úgy tudunk nekik segíteni lejönni a kütyük okozta függőségről, hogy mi magunk mutatunk példát, és sokkal kevesebbet nyomkodjuk a telefonunkat, számítógépünket, és sokkal kevesebbet lógunk a közösségi oldalakon. Ez utóbbi okozza a felnőtteknél az egyik legnagyobb problémát: észre sem vesszük, hogy már megint a Facebookot görgetjük bambán, vagy a nyolcvanadik fotót posztoljuk az Instagramra a hintázó gyerekről ahelyett, hogy pont abban gyönyörködnénk, ami épp történik a gyerekünkkel. Az a legelső, hogy mi magunk megvizsgáljuk a saját viszonyunkat az internethez és a kütyükhöz, mert gyakran már ebből kiderül, hogy a gyerekünk csak minket másol, és azért temetkezik folyton a tabletjébe, mert mi sem vagyunk jelen az életünkben, csak a virtuális térben mászkálunk.

Coming out: én is függő vagyok

Ahogy olvastam a szakirodalmat a cikkhez, ráébredtem, hogy nálunk egyértelműen az egyik alap a gyerekeim kütyüzésében, hogy én magam is simán beillenék egy jól fejlett internetfüggőnek. Nem is realizálom már magamban, automatikusan jön, hogy elővegyem a telefonomat, ellenőrizzem az e-maileket, ránézzek a Facebookra, és még egy kicsit végig görgessem az Instagramot is. Nem mintha érdekelne, mert igazából tényleg nem izgat, mi zajlik a közösségi oldalakon, egyedül a leveleimnek van értelme, mert ott jöhet fontos, munkával kapcsolatos e-mail. Bár ez az esti telefonnyomkodást nem indokolná, mert akkor már ne küldjön senki S. O. S. leveleket.

A gyerekeim esetében ez úgy csapódott le, hogy nem közösségi oldalakkal, hanem játékokkal kábítják el magukat, és ha azt mondom, hogy le kell tenni a tabletet, ki kell kapcsolni a gépet, akkor néznek rám, hogy “most akkor mit csináljunk helyette?”. Kétségbeejtő jelenség, ami ellen tenni kell.

“Kütyüfüggő a gyerekem!

Nem hiszek abban, hogy el kellene tiltani a kütyüktől a gyerekeket, mert az megint a ló másik oldala – a mai korban, a mai élethez igenis szükségük lesz arra, hogy profi szinten értsenek a számítógéphez és okostelefonokhoz. Szerintem inkább csak meg kell tanítani nekik – és meg kell tanulni nekünk, szülőknek is –, hogyan kell helyesen, jól és jóra használni ezeket az eszközöket. Mert elvileg azért vannak, hogy segítsék az életünket, nem pedig azért, hogy elszívjanak minket a valóságtól és elfelejtsünk miattuk élni.

Ijesztő statisztikák

Nemcsak a mi családunk jár ebben a cipőben, a statisztikák világszerte elég ijesztőek: a 8–18 éves gyerekek átlagosan 7 órát (!) töltenek a monitorok előtt egy nap. Ebben az időben benne vannak az okostelefon, online játék, tablet, appok, közösségi oldalak, minden, ami csak a képernyőn megjeleníthető. Ehhez a 7 órához még hozzájön 1,5 órányi SMS, így egy tini már rögtön akár 9 órát is eltölthet azzal, hogy igazából nem is éli az életét, csak nyomkodja a digitális eszközöket. Horribilis időmennyiség. Nem akarom ezt a jövőt a gyerekeimnek.

Ahhoz, hogy megóvjuk őket a függőségtől, és segítsünk nekik ezeket az eszközöket helyesen használni, érdemes fontolóra venni az alábbi tanácsokat.

Válaszd az embereket a kütyük helyett

Meg kell mutatnunk nekik, hogy az emberi kapcsolatok sokkal szórakoztatóbbak, mint a technika legújabb vívmányaiba temetkezni. Kezdhetjük ott, hogy megkérjük a gyerekeinket, hogy amikor másokkal vannak, akkor ne nyomkodják a kütyüket. A családi vacsora alatt például senki, a szülők sem nyomkodhatnak semmit, sőt a tévét is kapcsoljuk ki. Vagy ha vendégek érkeznek hozzánk, akkor játszhatnak az eszközeiken, de csak akkor, ha az közös játék, nem mindenki ül egymás mellett a saját tabletjét nyomkodva. És például vessük fel nekik, hogy a csetelés helyett inkább áthívhatnák a barátaikat egy pizzára, és tegyük ezt mi is a saját barátainkkal.

“Kütyüfüggő a gyerekem!

Állíts fel korlátokat

Beszélgessünk a gyerekekkel arról, hogyan kell jól használni a digitális eszközöket, és hogy mikor is kell bevetni őket, mert szükség van rájuk. Azt is beszéljük át velük, hogy mikor kell lekapcsolódni, hogy például már az ágyban nem jó, ha azt nyomkodják, vagy hogy az utcán sétálás közben semmiképp sincs helye a telefonos játéknak, mert még a végén elüti egy autó/bicikli/gyalogos/prérifarkas.

Tervezzük együtt egy beosztást, hogy mikor veheti elő és mikor kell eltennie az eszközeit. Arra is fektessünk le szabályt, hogy mennyi időt tölthet el a játékokkal és az online térben; a szakértők szerint az a legjobb, ha egyszerre fél órát engedünk csak, utána minimum egy órát mással kell elfoglalniuk magukat. Éjszakára pedig mindig pakoljuk el a kütyüket, ne maradjon a szobájában, hogy véletlenül se essen kísértésbe, ha felébredne hajnalban.

Kütyümentes idő kijelölése

Legyenek kütyümentes idők a beosztásban, amikor senki sem nyomkodhat semmit, se gyerek, se apa, se anya, se macska. Napi szinten kezdjük 30 perccel, ami még jól belátható idő számukra és számunkra is, fél órát mindenkinek ki kell bírnia a telefonja, tabletje nélkül. Aztán emeljük a tétet, és kis idő múlva hirdessünk havi egy teljes kütyümentes napot, amit kénytelenek leszünk egymás társaságában, más, értelmes elfoglaltsággal eltölteni. Nagyon jót fog tenni a családi életnek és gyerek-szülő kapcsolatnak. Annyira jó hatása lesz, hogy hamarosan a heti egy teljesen kütyümentes napot is bevezetjük majd.

Ezzel a stratégiával rávezethetjük a gyereket, hogy mennyire jó kint lenni a szobából, érdemes a szabadba vonulni együtt, és csak élvezni egymás társaságát. Még a végén újra beszélgetni kezd velünk, kénytelen lesz, ha nem akar unatkozni. Nem mellesleg ezzel a kütyümentes, szabadban töltött idővel segítünk neki abban is, hogy jobban fel legyen vértezve az online támadások ellen. Minél több időt tölt az online téren kívül, annál immunisabb lesz arra, hogy mit irkálnak neki mások, így az online bántalmazások – amelyek sajnos egyre gyakoribbak a kis tiniknél is már – sem érintik olyan mélyen.

“Kütyüfüggő a gyerekem!

Te magad legyél a példa

Nem lehet elégszer elmondani: a gyerek a szülei mintájából tanul. Ha azt mondjuk neki, hogy nem jó, ha folyton a tabletjébe temetkezik, és közben azt látja, hogy mi állandóan a telefonunkat nyomkodjuk, akkor nyilván nem fogja komolyan venni a szavainkat. Csatlakozzunk le, figyeljünk oda magunkra, hogy ne a Facebookon, Instagramon és egyéb közösségi oldalakon lógjunk folyton, és ha észrevesszük, hogy már megint a telefon után nyúlnánk, tulajdonképpen ok nélkül, akkor kezdésnek minden második alkalommal engedjünk csak a késztetésnek. Aztán növeljük az időközöket, és egész hamar megláthatjuk, hogy nem áll meg a világ és nem omlik össze a Facebook sem, ha nem nézegetjük ötpercenként. Legyünk jó példák a gyerekeink számára, az életük minősége múlik rajta, hogy most mit tanítunk nekik.

Címlap

top