Mostani fotósorozatában, a The True Faces of Depressionben felveszi a harcot a mentális betegségek miatti stigmák ellen, az a célja, hogy ne kelljen rejtőznie egy szülés utáni depresszióval küzdő anyukának sem. Reméli, hogy egyre több szülés utáni depresszióban szenvedő anya jut el odáig, hogy ne szégyellje az állapotát, hanem segítséget merjen kérni mihamarabb. A fotós küldetésének érzi, hogy segítsen az anyáknak elfogadni és szeretni magukat, a testüket és az új élethelyzetet, amivel a szülés után szembesülnek.
Ebben a fotósorozatban az anyukák nem vállalták ugyan a nevüket, de a fotókhoz adták a saját történetüket, érzéseiket, tapasztalataikat a depresszióról. Bátrak és követendő példák mindenkinek, aki hasonló élethelyzetbe került, teljes mellszélességgel támogatom ezt a kezdeményezést.
Az egyik anyuka így vallott az érzéseiről:
“Egész életemben küzdöttem a depresszióval, mióta az eszemet tudom. A terhesség alatt meglepő módon egyáltalán nem voltak depressziós érzéseim, de szülés után elemi erővel gyűrt maga alá a betegség. Elvesztettem magam felett az irányítást. Dühös voltam és frusztrált, amiért így érzek. A világ legboldogabb emberének kellett volna lennem, hiszen ott volt a csodálatos kisbabám, én meg arra sem bírtam rávenni magam, hogy kimásszak az ágyból reggel. Több hónapja járok pszichológushoz, és mostanra már egész jól működöm. Részmunkaidőben dolgozom, élvezem a családommal töltött időt és imádom a kisfiamat. Még mindig vannak rossz napjaim, néha összeomlok, de egyre ritkábban.”
Olvass még többet a szülés utáni depresszióról:
- Szülés utáni depresszió – apánál
- Hétből egy anyukát érint a szülés utáni depresszió
- “Úgy éreztem, hogy meg kell ölnöm a gyerekemet“
