SEMMI. Semmi sem történik. Csak többet fog mutatni a mérleg, mint azelőtt. És tudod mi történik, amikor ez megtörténik? A régi ruháid valószínűleg nem mennek rád. De ezen kívül semmi sem történik. A föld tovább forog, a barátaid ugyanúgy szeretni fognak, a kollégáid ugyanúgy tisztelnek majd, a gyerekednek ugyanúgy te jelented az egész világot.
Abszolút semmi borzasztó nem történik.
Honnan jön ez a megszállottság az anyukáknál, hogy minél kevesebb helyet kell elfoglalni a térben? Onnan, hogy olyan világban élünk, ahol tapsolnak a vékonyságnak. Ahol az a legnagyobb dicséret, hogy “De szépen lefogytál”. Ha 34-es a méreted, akkor elképesztően csinos vagy. Nem vagy elég jó, ha nem vagy vékony, izmos, kidolgozott, összeérnek a combjaid és vastag a karod. Nemcsak testben nem vagy elég jó, hanem az egész lényed, lelkestül elfogadhatatlanná válik.
Az rendben van, ha hánytatod magad, hogy lefogyj, az is rendben van, ha éhezel, az viszont nincs rendben, ha szeretsz enni, akkor már beteg vagy, esetleg malac. Azzal nincs gond, ha kinyírod magad a soványságért, hiszen ez az élet értelme, hogy mind egyre kevesebb kilók legyünk. Hogy majd a temetésünkön azt mondják rólunk, hogy
“Irén csodálatos anya, feleség és nővér volt, aki 40 kilót fogyott. Ettől lett igazán különleges”.
Milyen nagyot változna a világ, ha szülés után – sőt már terhesség alatt – nem a kilókon jojózna minden nő, hanem elkezdené szeretni magát. Jobban szeretni magát, mint gyűlölni a hibáit. Minden megváltozna. Akkor azért ennél egészségesen, mert egészséges akarnál lenni. Azért mozognál, mert az jót tesz a testednek és lelkednek. Anélkül válnál fitté, hogy közben azt gondolnád, valami baj van veled, amiért van egy kis háj a derekadon. Úgy ennél meg egy ebédet, hogy nem ostoroznád magad közben a hurkáid miatt.
Nem népszerű ma azt hirdetni, hogy ne rágódj a súlyfeleslegen, mert egy éhes nő nem annyira veszélyes. Az a nő, aki rosszul érzi magát a bőrében, az leül a sarokban és nem fitogtatja az erejét. Az örül annak, ha egyáltalán ránéz még a férje. Hiszen nem vékony, túl sok, túl nagy, túlontúltúl, nincs miért ugrálnia. Milyen energiapazarlás ez az egész! Hogy frissen szült anyukák azon aggódnak naphosszat, hogy hány kilót kell lefogyniuk, ahelyett hogy nyugodtan örülnének a babájuknak.
Borzasztó teher ez annak, aki utálja a saját testét, darabokra szedi saját magát minden nap, elemzi, mi a csúnya rajta, és harcol önmaga ellen. Amikor pedig csak arra kellene ráébredni, hogy minden ember különböző és minden embernek megvannak a maga hibái, amivel együtt szerethető. Ha most épp szülés után kicsivel több helyet foglal el a feneked a kanapén, kit érdekel? Semmi sem omlik össze tőle. Nincs veled semmi baj.
Olvass még többet a szülés utáni fogyásról:
- Mennyi idő alatt illik lefogyni szülés után?
- Fogyni szülés után – A konyhamalactól az anyaistennőig
- A szülés utáni fogyókúra 7 stádiuma
