Baba

“Úgy tudjuk megvédeni a gyermekeinket, hogy nem szüljük meg őket”

Travis N. Rieder, a John Hopkins Egyetem bioetikával foglalkozó kutatója nem kevesebbet állít, mint hogy ha felelősen gondolkodnánk, és tevékenyen részt akarnánk venni Földünk megóvásában és az évtizedeken belül bekövetkezendő klímakatasztrófa elkerülésében, egy újabb családmodellt kellene bevezetnünk, a kis családok modelljét, amelybe beletartozna a szülések számának szándékos csökkentése. Ez olyan tudatos magatartás volna, amely sok esetben a gyermek nem vállalása mellett dönt, és legfeljebb az örökbefogadást fogadja el lehetőségként.

Mióta Rieder professzor kifejtette ezt a nézetét, számtalan gyűlölködő kommentet és levelet kapott, továbbá viszonylag nagy nyilvánosságot. A népességnövekedés szabályozására tett javaslatait, így a gyermektelenség támogatását ennek ellenére nem vonta vissza, és nagyjából a következő érveket sorakoztatja fel mellette:

Az, hogy a klímakatasztrófa a nyakunkon van, nem puszta spekuláció, hanem tudományos érvekkel alátámasztott tény, és a kutatók 97 százaléka egyetért abban, hogy radikális változások várhatók a közeljövőben.

Ez konkrétan annyit jelent, hogy az 1,5-2 Celsius-fokos emelkedés az ipari termelés előtti állapothoz képest veszélyes, ám a 4 fokos emelkedés egyenesen katasztrofális hatást idéz majd elő, amelynek következtében a Föld nagy részén ember által lakhatatlanná válik. A World Bank jelentése szerint az 1,5-2 fokos emelkedés extrém időjárási körülményeket idéz majd elő, hőhullámokat, vízhiányt, az élelmiszer-előállítás csökkenni fog, és járványok törnek ki. A tengerszint emelkedik, viharok várhatók, amelyek a tengerparti városokat fenyegetik.

A WHO előrejelzései alapján ez az emelkedés már 2030-2050 körül bekövetkezik (vagyis az én korosztályom gyerekei éppen elkezdik felnőtt életüket!), és a világszervezet mérései szerint ebben az időszakban legalább 250 ezer ember hal majd meg évente a klímaváltozás miatt. Ez persze első körben valószínűleg a szegényebb országokat érinti majd, a gazdagabb Nyugat ideig-óráig még biztonságban maradhat, ám mindez csak az egyetemes egyenlőtlenséget erősíti, a szegény országok lakóit kényszeríti életveszélybe, míg azok az országok, amelyek jobban hozzájárultak a klímaváltozáshoz az ipari termelés növekedése miatt, kevésbé érzik majd a súlyt.

4 fokos emelkedésnél, amely már a század végére várható, a World Bank előrejelzése szerint minden nyár forróbb lesz, mint az összes eddig mért melegrekord, a Közel-Kelet, Észak-Afrika, a Mediterráneum lakhatatlan lesz nyáron, sok tengerparti város víz alá kerül, az alacsonyan fekvő szigeteket elhagyják lakóik. Milliós lesz a klímaváltozás miatt migrációra kényszerülők száma.

“Az egész úgy fog kinézni, mint egy apokaliptikus katasztrófa, amit eddig csak filmvásznon láttunk.”

Éppen az emberi élet védelmében van tehát szükség a szülések számának csökkentésére Rieder professzor szerint. Vagyis – állítása szerint – nem emberellenes filozófia az övé, hanem  emberközpontú. A klímaváltozás iránt érdeklődők éppen hogy az emberi élettel törődnek. Azokéval, akiknek ezt majd át kell élniük.

És ha belegondolunk, nem is az unokáinkról, hanem már a gyerekeinkről beszélünk. Az ő generációjukról. A professzor érveiben arra biztat, hogy azokat próbáljuk boldoggá tenni, akik már megszülettek, akik már itt vannak, és ne újabbakat hozzunk létre, akiknek a boldogulása nagyon is kétséges. Úgy véli, sokkal inkább életellenes új életeket létrehozni annak rovására, hogy a már meglevőket gondozzunk, mint minden áron szülni és nemzeni. És ha belegondolunk, tele a világ szenvedő, “gondozatlan” gyerekekkel és életekkel, akiket a mi felelősségünk volna támogatni.

Ráadásul minden új élet, minden újonnan született ember hozzájárul a szén-dioxid-kibocsátáshoz, amely éppen a klímakatasztrófa felé vezet minket. Rieder szerint ez is indokolja azt, hogy a jövőben a felelősen gondolkodók csak kis családot tervezzenek. Bár egyesek azzal érvelnek, hogy a népességnövekedés fontos része a gazdaság növekedésének, régóta világos, hogy ez a növekedés nem folytatódhat a végtelenségig egyszerűen a források végessége miatt. Vagyis a születések számának növelése nem fogja állandó jelleggel növelni a gazdaságot. Vagy észrevesszük ezt, vagy hirtelen és váratlan katasztrófára számíthatunk.

Rieder így foglalja össze az állítását: “Talán úgy kellene megvédeni a gyermekeinket, hogy nem szüljük meg őket.”

A Rieder nézeteivel rokonszenvező környezetvédők külön csoportot is alkottak a probléma kezelésére és vizsgálatára, és nyilvánvalóan megértették, hogy a gyermeknemzés vagy nem nemzés nemcsak környezeti probléma, hanem szívügy, lelki kérdés is. A Conceivable Future elnevezésű csoport az ezzel kapcsolatos belső harcokat próbálja kihangosítani és nyilvánossá tenni. A környezetvédelemmel és klímaváltozással foglalkozók belső problémáit, akik egyre inkább úgy érzik, hogy gyermekeiknek már csak méltatlan életet tudnának adni.

A professzor számításai szerint, ha elérnénk arra a szintre, hogy minden nőre egy fél gyerek tartozna, vagyis összesen minden második nő vállalna egy gyereket, a klímaváltozást jelentősen le tudnánk lassítani. Az Oregon State University elvégezte a szükséges számításokat, ezek szerint semmi sem csökkenti annyira a szén-dioxid-kibocsátást, mint a kevesebb gyerek.

Nem elég ehhez a kevesebb hús fogyasztása vagy a kevesebb energia felhasználása.

Habár Riedernek van javaslata arra, hogyan csökkentsék a szaporodási rátát a fejlett országokban (adóval, médiakampánnyal), abban reménykedik, hogy sikerül az embereket meggyőzni arról, hogy a jövőt tekintve ez az egyetlen lehetséges út, és a morálisan helyes döntés nem vállalni gyereket, vagy ha mégis, legfeljebb egyet.

A filozófusnak és feleségének, Sadiyének mindeközben egy kislánya van. Ebben a kérdésben mindketten kompromisszumra kényszerültek. Míg Rieder, a fenti megfontolások alapján nem akart gyereket, Sadiyének minden vágya volt a nagy család. Férje végül úgy vélte, nem vonhatja meg feleségétől ennek a rendkívül erős vágynak a teljesülését. Így született meg a kislányuk. Második gyerek esetében viszont már csak az örökbefogadás jöhet szóba, és ebben már mindketten egyetértenek.

Olvass többet a klímaváltozásról:

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top