Bár azt tudjuk, hogy Magyarország sosem járt az első helyen a lányok lehetőségeit és döntéshozatali pozícióját tekintve (bár természetesen az utolsón sem), mégis meglepő, hogy a nemzetközi felmérésben Kazahsztán és Mongólia mögé került.
A tanulmány készítői a lányok egyenlőségének akadályát elsősorban a következő tényezők alapján vizsgálták:
1. Gyermekházasságok: Vajon mindenki tudja, hogy ma több mint 700 millió nő házasodik a tizennyolcadik születésnapja előtt, és ezek közül minden harmadik 15 évnél is fiatalabb? És – nem túl meglepő módon – ez a tényező rengeteg módon és általában negatívan befolyásolja egy lánygyermek életét, főként mivel a legtöbb esetben kényszerházasságról van szó. És vajon mindenki tudja, hogy például a korai házasság az egyik indikátor, amelyik Magyarországot a nemzetközi listán a vártnál hátrébb sorolja? Vagyis ez a probléma nemcsak az afrikai országokat érinti, hanem közvetlenül minket is.
2. Hozzájutnak-e a lányok a megfelelő egészségügyi ellátáshoz és oktatáshoz, értve ez alatt a terhességhez kapcsolódó egészségügyi szolgáltatásokat, továbbá a legalább középfokú iskolai képzést. Az adatok összegzése során kiderült például az is, hogy a gyermekágyi halál a második leggyakoribb ok az öngyilkosság után a 15–19 éves lányok között világszerte. Becslések szerint nagyjából 70 ezer kamaszlány hal meg terhesség alatt adódó komplikációk vagy szülés közben. (Ebbe azért gondoljunk bele: ezek szerint több mint 70 ezer fiatal lány lesz öngyilkos évente! Vajon mi történik velük?) Érdekes továbbá, hogy például az Egyesült Államok éppen azért került a vártnál hátrébb, mert a fiatalkori terhesség és a szülés alatti halálozások száma viszonylag magasnak számít náluk.
3. Az elismerés hiánya és a nők hangjának figyelmen kívül hagyása a magán- és közszférában. Ez magyarul azt jelenti, hogy milyen mértékben tudnak a nők hozzászólni a közügyekbe, a jogalkotásba. Ismert, hogy a nők gyakran kevésbé merik kifejezni magukat állítólagos férfitémákban, akkor is inkább elhallgattatják őket. A kutatás folyamán itt azt mérték, hogy mekkora a nők aránya a parlamentben. Gyakran halljuk, hogy Magyarország ebben a tekintetben egyáltalán nem áll jól, ahogy abban sem, hogy a nők ugyanolyan elismerést kapjanak szakmai terepen és a közszférában, mint a férfiak.
Azt várnánk persze, hogy a gazdaságilag fejlett nyugati országok végzik majd az első helyen, ehhez képest az USA a 32. helyen áll Algéria és Kazahsztán után, Ausztrália a 21. Szerbia után.
Ennek oka a tanulmány szerint a nők kis száma a parlamentben, a viszonylag nagyszámú kamaszkori terhesség és a gyermekágyi halálok száma. Az Egyesült Államokban 14 nő halt meg minden 100 ezer szülésből 2015-ben, és ez az uruguayi és libanoni arányokkal egyezik meg, míg ugyanez a szám csak 3 Lengyelországban, Görögországban és Finnországban. Magyarország a lista 41. helyén áll, és eszerint még Üzbegisztán, Tunézia és Beloruszia is biztonságosabb helyet biztosít egy lánynak, amit elhinni viszonylag nehéz, de a számok ezt mutatják. Ezt a helyet a fiatalkori teherbeesések viszonylag magas száma, a döntéshozók között a nők alacsony száma és a lányok alacsony iskoláztatottsága miatt érte el a hely, ahol élünk. Mögöttünk Szlovákia, Málta és Albánia áll, a lista legvégén a legszegényebb afrikai országok.
Az egyik legérdekesebb kérdés persze, hogy kik akkor a legjobbak? Nézzük őket:
- Svédország
- Finnország
- Norvégia
- Hollandia
- Belgium
- Dánia
- Szlovénia
- Portugália
- Németország
- Olaszország
A lista a saját célja szerint azt akarja kifejezni, hogy “egy adott országban milyen a lányok lehetősége arra, hogy maguk irányítsák a jövőjüket és elérjék teljesítőképességük és kreativitásuk maximumát”. Most nem mondom, hogy induljunk Kazahsztánba, de legalább gondolkozzunk el, és aztán cselekedjünk.
Olvass többet a lányok helyzetéről:
- Csecsenföldi iskoláslány esküvője – nem tudni, mi az igazság
- A lányok tanárok, a fiúk focisták akarnak lenni
- Egy ország, ahol hizlalótáborba küldik a lányokat
