Egy Facebook-posztban Scott Douglas, a híres ausztrál blogger, Constance Hall férje írt arról, hogy mennyire értékes számára az, ahogy a felesége otthon terelgeti a gyerekeket és összetartja a családot. Minden anya ezt a hozzáállást érdemelné a párjától. Az anya tette közzé a férj levelét:
“Nehéz napom volt tegnap a két fiammal, így amikor a férjem hazaért, már teljesen kész voltam. Legyőztek. El kellett szabadulnom otthonról pár órára, amikor visszaértem, láttam, hogy ezt rakta ki a férjem a Facebookra. Minden anyának ugyanezt a támogatást kellene kapnia a férjétől:
»Egy nehéz nap után muszáj kicsit kikapcsolni. Vannak napok, amikor hazaérve látom, hogy a feleségem fáradt, nyúzott, ideges és túlterhelt attól, amit anyaként véghez kell vinnie. Neki nincsenek beépített pihenőidői, nem kap túlórapénzt vagy jutalmat azért az extra munkáért, amit megcsinál egy nap. Nincs táppénze, előírt szabadsága, nincs hétvégéje, nem várja az ünnepnapokat, amiktől rövidebb lesz a munkahét. Ahogy felkel, anyaként kell működnie, ahogy lefekszik, tudja, hogy túlóra következik éjjel. Két fiú, akik soha meg nem állnak, akikhez az anyaság minden eszköztárára szüksége van. Soha nem kérhet fizetésemelést és nem nézhet másik munka után.
Constance Hall és családja
Ma úgy érezted, drága feleségem, hogy nehéz napod volt, amikor senki sem értékeli, amit teszel, és már abban sem vagy biztos, hogy számít a gyerekeknek, hogy milyen anya vagy, úgyhogy leírom, a valóságban milyen nap volt ez.
A fiaid a szép, meleg ágyukban ébredtek, aminek az ágyneműjét te mostad illatosra. Megették a reggelijüket, amit már egy hete megterveztél, amikor megírtad erre a hétre a bevásárlólistát. Összeraktad az uzsonnástáskát az egyiknek, mert nem vagy biztos benne, hogy az oviban eléggé egészséges ételt adnak, és különben is hátha éhes lesz a gyerek, közben a másikat tartottad a kezedben, mászott a válladra és lábadra. Elmentél az oviba, ahol egy órát ültél, amíg sikerült a fiadat megnyugtatni, mert épp rossz napja volt, és tudnia kellett, hogy az anyukája mindig ott lesz neki. Hazamentél, ahol egész nap egy kétévessel voltál együtt, beszélgettél és a szobatisztaságot igyekeztél megtanítani neki, magyaráztad álló nap, hogyan lesz babából nagy fiú. Ebéd után letetted aludni, hogy biztos legyen elég energiája a további részéhez, közben a saját idődet a pihenés helyett házimunkával és még egy kis házimunkával töltötted.
Mindezek után elmentél az oviba a nagyért, majd elvitted a gyerekeket a gyerekorvoshoz, hogy biztos egészségesek-e. Készítettél vacsorát, majd a nap folyamán az első felnőtt beszélgetésben is részt vettél, míg továbbra is anyának kellett lenned, és meg kellett oldanod a világ összes problémáját.
Amikor te azt látod, hogy rossz napod van, én egy csodálatos nőt látok, aki sosem adja fel, sosem fordít hátat a nehéz napokon, és aki úgy megy ágyba, hogy tudja, holnap pont ugyanez vár rá. Fantasztikus és mesés anya vagy. Még akkor is, ha neked nem tűnik úgy, te vagy a legjobb dolog a fiaink életében. Szeretlek, mindenért, bármit is csinálsz.«”
Olvass többet az anyaságról:
- A 100 legjobb dolog az anyaságban
- 15 titok, amitől könnyebb az anyaság – tapasztalt anyukák vallomásai
- “Az anyaság nem azt jelenti, hogy itt a vég, és mind meghalunk papucsban”
