Most a monitor előtt felhúzott szemöldökkel rázod a fejed, hogy dehogyis, te aztán soha? Akkor gondolj csak a Mikulásra, a Húsvéti Nyuszira, vagy arra, hogy a spenóttól mindenki erős lesz. És ha már a spenótnál tartunk: legtöbbször bizony az evéssel kapcsolatban csúszik ki egy kis hazugság a szánkon, vagy azért, hogy minden eltűnjön a tányérról, vagy azért, mert szeretnénk rávenni a gyereket, hogy ugyan, kóstoljon már meg valami újat.
Lássunk néhány ilyen tipikus, a valóságot nem teljes mértékben fedő szülői mondatot.
- A hercegnők mindig megeszik a tökfőzeléket. Attól lesz olyan szép selymes a bőrük.
- Ha megeszed, akkor olyan nagyra nősz tőle, hogy látni fogod apa feje búbját.
- Tudod, én mindig megeszem a kelbimbót, azért vagyok ilyen erős.
- Most beszéltem Micimackóval a telefonon. Azt mondta, hogy a méz mellett neki a legnagyobb kedvence a karfiolleves!
- Edd meg, és meglátod, előbb lesz szőrös a mellkasod! – (vigyázat, fiúspecifikus mondat!)
- Na, fald csak be azt a brokkolit, olyanokat fogsz pukizni tőle, hogy az összes ovis barátod le lesz nyűgözve tőle!
- Tudod, a tündérek csak azokat a gyerekeket látogatják meg álmukban, akik megeszik az almát. Ez a szabály, és nem rajtam múlik.
- Szerinted ez rizsnek néz ki? Pedig ez tényleg csak tarhonya. Istenbizony.
- Nem, az ott nem zöldbab. Azok főtt varázspálcák, amiket ha megeszel, elveheted a bátyád erejét. Szerintem ez elég jó hangzik, nem?
- Hát hazudnék én neked, mondd?
