Pedig így van, még ha nem is szó szerint levágják a kezedet, mégis a szülés után két-három évig a kicsi gyerek azt jelenti, hogy nagyjából mindent fél kézzel kell csinálnod. Amikor megszületik, jogot formál a kezedre: újszülöttként nyilván a karjaid közt szeretne aludni, aztán totyogóként mindig szeretne a csípődön ülve veled, rajtad közlekedni, olykor pedig csak úgy tudod életben tartani, mert ön- és közveszélyes, hogy a kezedben csücsül, mert az a biztos.
A teljesség igénye nélkül például ezt a tíz dolgot fél kézzel kell csinálnod:
1. Enni. Teljes mértékben elfogadhatatlan, hogy úgy étkezz, hogy nincs egy gyerek a kezedben. Amikor pici, akkor még viszonylag békésen ehetsz így, csak arra kell figyelned, hogy fél kézzel zsonglőrködés közben ne edd le a fejét vagy hátát. Aztán egyéves korára ez már megváltozik és az lesz a fő célod, hogy egy falatot a szádba tudj tenni anélkül, hogy az öledbe mászna a gyermek és megenné az ebédedet.
2. Levest enni. Mint egy sima étkezés, csak sokkal nehezebb. Csak egyszer fogod kipróbálni, mert nem éri meg utána a fürdést/takarítást.
3. Cumisüveget melegíteni. Végtelenítve, ha tápszeres a babád.
4. Inni. Teát. Vizet. Bort. Kávét. Mindegy mit. Pici baba mellett könnyedén el tudsz fogyasztani egy valamilyen innivalót, de egy ficánkoló totyogót a kezedben tartani, és úgy eltalálni a pohárral a szádhoz, komoly kihívást jelent. Ilyenkor olyan érzésed van, hogy a gyermek életcélja az, hogy kilöttyintse a pohárból a folyadékot. És mindig sikerül is neki.
5. Vécére menni. Természetesen ezt is meg tudod oldani egy kézzel, de néha álmodozol róla, hogy milyen fantasztikus érzés lenne csukott ajtók mögött használni a vécét úgy, hogy közben senki sem beszél hozzád, senki sem akar vécégurigákkal szórakozni körülötted, és csak békében nyomkodhatnád a telefonodat.
6. Vécét súrolni. Persze ez csak vicc, inkább megvárod, míg öntisztuló lesz.
7. Kitekerni az alma szárát.
8. Letekerni egy befőttesüveg tetejét. Vagy bárminek a kupakját. Fél kézzel kemény meló.
9. Pelenkázni. Kihívás, de nincs választásod, mert úgy viselkedik a gyermek, mintha minimum meg akarnád nyúzni, amikor pelenkázod, ezért az egyik kezeddel próbálod megakadályozni, hogy megszökjön, míg a másikkal meg kell oldanod, hogy levedd a pelenkát, kitöröld a fenekét, feltedd a tiszta pelenkát és mindeközben ne kend szét a kakit a szoba random pontjain. Nem nagyon vannak rá szavak, milyen izzasztó bír lenni egy kétéves bepelenkázása. Be lehetne építeni a nindzsaképző tananyagába.
10. Zoknit és cipőt felvenni. Fél kézzel ez nehezebb, mint gondolnád. Azt hiszed nem nagy dolog, de csak próbáld ki, nagy gyakorlat kell hozzá.
