Amikor válásra kerül a sor, és egyedülálló anya leszel, hirtelen úgy érezheted, hogy nem leszel képes arra, hogy boldog gyerekkort biztosíts a gyerekeidnek. Innentől kezdve neked kell két szülő szerepében is helyt állnod, pénzt keresned, nevelned, háztartást vezetned, és mindezt úgy, hogy közben a gyerekek jól érezzék magukat. Eléggé lehetetlen küldetésnek tűnik elsőre, de azért ne ijedj meg, lépésről lépésre ez is menni fog.
Ahogy telik majd az idő, ráébredsz, mennyi rejtett erő van benned, megtanulod, hogyan kérj segítséget, és hogy még véletlenül se akarj egyedül megcsinálni mindent tökéletesen.
Egyértelmű, hogy a gyerekeidnek nem lesz pont olyan gyerekkoruk, mint azoknak, akiknek rendelkezésre áll teljesen egy anya és egy apa. De ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy rosszabb lesz nekik, sőt ha a válás azt jelenti, hogy megszabadulnak egy feszültséggel teli házasság nyomása alól, akkor sokkal jobbá válhat az életük úgy, hogy egyedül neveled őket.
A válás nem egyenlő azzal, hogy sérült lelkük lesz a gyerekeknek. Sokkal inkább sérülnek, ha olyan kapcsolatot látnak maguk előtt, amelyben anya és apa is rosszul érzi magát, de nem eresztik egymást.
A legrosszabb esetben pedig még a gyerekekre is terhelik a felelősséget, mondván, az ő érdekükben maradnak együtt és viselik el a feszültséget, annak ellenére, hogy már nem szeretik egymást. Ezért ha most azon tűnődnél, hogy mennyire károsítja a gyerekeket a válás, akkor ne aggódj, rosszabbat tennél nekik, ha tűrnél tovább, és nem kezdenél új életet, miközben csak a szabaduláson jár az eszed.
Az egyedülálló anyaság stresszes, a felelősség olykor agyonnyom, de nem kell mindent magadban megoldanod.
Az egyik első és legfontosabb lépésed az legyen, hogy támogató embereket gyűjtesz magad köré. Lehet az az anyukád, a barátaid, fizetett bébiszitter, bárki, akiben megbízol és tudod, hogy szívesen beáll mögéd, bármikor felhívhatod, ha szükséged van egy jó szóra vagy arra, hogy valaki vigyázzon a gyerekeidre. Meg kell tanulnod, hogyan ne foglalkozz azzal az általános tévhittel, miszerint anyának mindent meg kell oldania egyedül, mert az nem is jó anya, aki segítséget kér a gyerekeihez. Nem kell mindent egymagadban csinálnod, nem kell super womannek lenned, épp elég, ha elég jó anya vagy. A következő pár lépést tartsd szem előtt, hogy gördülékenyen menjen az egyedülálló anyaság!
1. Vedd kézbe a pénzügyeidet!
Ezt már akkor elkezdheted, amikor megállapodtok, hogy elváltok, de még nem látszik, mikor lesz belőle szétköltözés. Készülj tudatosan arra, hogy neked kell a családi bevételt előteremtened, inkább ne számolj a gyerektartással, mert az az egyik legbizonytalanabb bevételi forrás. Ha lesz, örülj neki, de azért gondolj arra az esetre is, ha küzdened kell érte, és akár évekig is bíróságra kell járni, hogy havonta pénz érkezzen gyerektartás címén. Mindig tudd pontosan, mennyi pénzed van, oszd be, vezesd egy táblázatban, appban, hogy egy héten mire és hány forintot költhetsz el. Kerüld el messzire a hiteleket, igyekezz csak addig nyújtózni, amíg a takaród ér. Ha pedig már biztosan a kezedben tartod a pénzedet, akkor tervezd meg, hogyan tudsz tartalékot félrerakni, egyetemre, nyaralásra, felújításra gyűjteni, hogy ne érjenek váratlanul a nagy kiadások.
2. Ragaszkodj a napi rutinhoz!
A következetes napi rutin segít a gyerekeknek, hogy biztonságban érezzék magukat, ettől marad meg bennük az állandóság érzése akkor is, amikor olyan nagy változások állnak be az életükben, mint hogy elköltözik az egyik szülőjük. Készíthetsz egy beosztást, amit kiraksz a hűtőre, amire együtt felírjátok, kinek mi a feladata a házimunkákból, étkezések körül, mikor van lefekvés, mese olvasás, fürdés. A gyerekeknek tudniuk kell, hogy mit várhatnak, és hogy ki a főnök a családban, ezzel teremted meg az alapvető biztonságot számukra.
3. Keress segítőket!
Nem lehet elégszer elmondani, hogy nem kell mindent egyedül csinálnod. Nemcsak a gyerekek körüli teendőkhöz lesz szükséged segítőkre, hanem a lelkedhez is, amely viharossá válhat egy szétköltözés után. Fontos, hogy legyen pár olyan ember körülötted, akit hajnal kettőkor is felhívhatsz, ha épp rád törne a szomorúság és a magány.
4. A gyerekek maradjanak gyerekek!
Könnyű belecsúszni abba a hibába, hogy a gyerekekkel pótolod a hiányzó szülőt. Nem elég érettek hozzá, hogy megértsék, milyen támogatást vársz tőlük, nem tudnak mit kezdeni azzal, ha az apjukat szidod nekik, vagy ha elvárnád, hogy megvigasztaljanak. Inkább csak összezavarod ezzel őket. Hagyd ezt meg a felnőtt segítőidnek.
5. Őszintén válaszolj a kérdéseikre!
Megérdemlik, hogy nyíltan és őszintén beszélj velük, nem szabad tiltott témaként kezelni a válást. Nem kell az igazságot sem elferdíteni, csak arra figyelj, hogy ne úgy tálald a válaszaidat, hogy abban az exedet gyalázod. Fontos, hogy ne nyeljék vissza a gyerekek az érzéseiket a szüleik válásával kapcsolatban, mert az akár szorongáshoz vagy depresszióhoz is vezethet. Ezt úgy tudod megelőzni, ha a korukhoz illően minden kérdésükre őszintén válaszolsz.
6. A bűntudatot felejtsd el!
Egyedülálló anyaként hatszorosan támad a bűntudat, úgy érzed, hátrányos helyzetbe hoztad a gyerekeidet, nem tudsz nekik mindent megadni, amit szeretnél, és az életüket tönkreteszed. Mindez természetesen nem igaz. A legjobb, amit tehetsz, ha annyi időt töltesz velük, amennyit csak tudsz. Ne azt sorold magadban, mi mindenre nem vagy képes egyedül, hanem inkább azt, hogy mi mindent meg tudsz nekik adni még így is. Ha a gyerekeidnek van tető a fejük felett, étel az asztalon és egy szerető anya otthon, akkor már nagy baj nem lehet.
Ne feledd, hogy attól még, hogy egyedül neveled a gyerekeidet, nem éri őket hátrány, nem lesznek tuti lelki sérültek, és biztos, hogy boldog gyerekkoruk lehet. Nem azon múlik, hány szülő él velük, hanem azon, hogy milyen minőségben vannak velük a szüleik. Ha szerető közegben élhetnek úgy, hogy gyerekek maradhatnak, akkor egészséges lelkű felnőtt emberekké cseperedhetnek.
