Az anyák tudnak a legkegyetlenebbek lenni egymással, ezt eddig is éreztük, most már egy felmérés is bizonyítja, hogy kicsináljuk egymást a beszólogatásokkal. A kéretlen tanácsok miatt érzi a legtöbb anya úgy, hogy a többiek rossz anyának, alkalmatlannak tartják a gyereknevelésre és bűntudatot ébresztenek benne. Elég az olyan kis megjegyzésekre gondolni, mint “Te engeded, hogy fagyizzon a gyerek? Hát még alig kétéves, az meg tele van cukorral.” vagy hogy “Csak két hónapig szoptattál? Biztos mindent megpróbáltál, hogy legyen elég tejed?”
Az anyukák állandóan ilyen és ezekhez hasonló tanácsokkal találják magukat szemben, amik burkoltan kritizálják őket az anyaságban és a döntéseikben. A felmérésben 475 anyát kérdeztek meg ebben a témában, az eredményből pedig az látszik, hogy tízből hat anya érzi megalázva magát az emberek kritizálásai miatt.
A felmérés során arra kérték az anyukákat, hogy jelöljék meg, milyen területen éri őket a legtöbb kritika: fegyelmezés, táplálás, alvás, szoptatás, biztonság és gondozás. A legmeglepőbb az eredményben az volt, hogy a többség a saját szüleitől kapja a kritikák zömét, rögtön a szülők után pedig a férjek, anyósok és ismerős anyukák következtek.
A kritika pedig többféle reakciót is kiválthat az anyákból. Az egyik felhívja a gyerekorvost, és tanácsot kér tőle, mint hiteles forrástól, és megnyugszik, mert az orvos megerősíti általában, hogy jól döntött az adott kérdésben. A másik viszont magára veszi a kritikákat, egy darabig lenyeli, aztán hirtelen kirobbanhat belőle a harag, ami akár oda vezethet, hogy megszakítja a kapcsolatot az anyóssal vagy környékbeli anyukákkal. Pedig egy kritika sem ér annyit, hogy elmagányosodva neveljék az anyák a gyerekeiket.
