Nincs mit szégyellni rajta, a nők amúgy is hajlamosabbak a szorongásra, mint a férfiak, terhesség alatt pedig pláne előjöhet, hiszen bőven van okuk aggódni. Tapasztalt anyukák mondták el, mihez kezdtek a saját szorongásukkal terhesség alatt.
1. Jóga, mozgás és meditáció
„Amikor elvetéltem, megtanultam, hogy felesleges szorongani. Csak elvette tőlem azt a három hónapot, amíg velem volt a kisbabám, nem készített fel lelkileg a vetélésre, és nem segített a gyászban sem. Megfogadtam, hogy a következő terhességemnél nem fogok mindenre rákeresni a neten, nem olvasok fórumokat, hanem inkább minden pillanatot ajándéknak fogok fel. Persze ezt könnyebb mondani, mint megtenni, de sokat segített nekem a megvalósításban a jóga, a sok mozgás és a napi meditáció. A lényeg, hogy legyél magadhoz nagyon kedves, és ne görcsölj rá a terhességre túlságosan.” – Anonymus
Képünk illusztráció – Forrás: Unsplash/rawpixel
2. Naplóírás
„Egy szörnyű vetélés után vágtunk bele a lombikprogramba. Iszonyatosan szorongtam végig a terhességem alatt, egyre rosszabb lett a helyzet, ahogy közeledtünk a szüléshez. Csak az segített, hogy elkezdtem naplót írni. Mindent leírtam a babáról, a terhességről, a vetélésről, az érzelmeimről, amitől mindig megkönnyebbültem.” – Anonymus
3. Szabályok
„Tíz hétig szigorú ágynyugalomra voltam ítélve, ekkor találtam ki magamnak szabályokat a szorongásom ellen. Napi harminc percet engedélyeztem arra, hogy aggódjak, a legrosszabb forgatókönyveket átgondoljam, és Google-ban keresgéljek az állapotommal kapcsolatban. A nap többi részében csak pozitív dolgokat csinálhattam. Nem volt könnyű betartani, de segített az, hogy sokat gyakoroltam a mélylégzést, és próbáltam csökkenteni a szorongás fizikai tüneteit.” – Milo
4. Terápia
„A szorongás az anyaság természetes velejárója, de szerintem mégis érdemes a baba születése előtt elmenni terápiára, hogy megtanuljuk a technikákat, hogyan tudjuk a legjobban kezelni a szorongásunkat. Én szorongós vagyok, egy igazi aggódós fajta, nekem jót tett, hogy megtanultam a terápián, hogyan fordítsam ezt a javamra.” – Stratton
