Kevesebb nyugdíjat kapna, akinek nincs gyereke – frissítve

A felnevelt gyerekek számától függne az induló nyugdíj – ez az egyik legfontosabb pontja a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 330 pontos versenyképességi javaslatcsomagjának. Az elképzelésekről Simonovits András nyugdíjszakértő írt az Élet és Irodalomban.

A javaslat lényege:

• a 2 gyerekeseknek maradna az eredeti nyugdíj,
• akinek 1 gyereke van, 20 százalékkal kevesebbet kapna,
• a gyermektelenektől 40 százalékot vonnának le,
• 2 gyerek fölött gyerekenként 20 százalék plusz járna.

Ehhez hasonló rendszer sehol sincs a világban. Jelenleg csak a francia nyugdíjrendszer ad 10 százalékos bónuszt legalább 3 gyerek után, de lefelé ott sincs büntetés.

Simonovits András szerint az MNB elképzelése nem más, mint egy gyermektelenségi adó. Mint írja: „Volt már ilyen, a Rákosi-rendszerben, igaz, csak a férfiakra vonatkozóan.”

A javaslatcsomag másik fontos pontja, hogy a családi adókedvezményt is figyelembe vennék a nyugdíjalapnál. Simonovits szerint a nagycsaládosok adókedvezményének mértéke alapból eltúlzott, az elképzelés pedig tovább növelné a kétgyerekesek és a nagycsaládosok közötti aránytalanságot.

FRISSÍTÉS: A jegybank hétfő délután az alábbi közleményt küldte a hírt megjelentető oldalaknak:

„Az induló nyugdíj összegének megállapításakor a felnevelt gyermekek számának figyelembevétele: Azt javasoljuk, hogy a felnevelt gyermekek száma alapján

kapjanak a szülők egy bizonyos mértékű nyugdíjkiegészítést.

A nyugdíjkiegészítés lehet fix összegű, a nyugdíj százalékában megállapított mértékű vagy a gyermek keresetének százalékában meghatározott összegű. Franciaországban például a három vagy több gyermeket felnevelő anyák 10 százalékos nyugdíjnövelést kapnak. A gyermekek bruttó béréhez kötött nyugdíjkiegészítés azon gyermekek után járna, akik munkát vállalnak Magyarországon, ami a munkaerőpiac fehéredéséhez (a tényleges munkabér alapján megvalósuló adó- és járulékfizetésre való ösztönzés által) és a

külföldön dolgozó munkavállalók hazatéréséhez is hozzájárulhat.

A bruttó béren alapuló kiegészítés azt is figyelembe veszi, hogy a gyermekek felsőfokú végzettségének megszerzése a szülők számára jellemzően többletköltséget jelent, és a magasabban képzettmunkavállalók általában véve nagyobb összegű járulékfizetéssel gyarapítják a nyugdíjkasszát. A gyermeket nevelő szülőket pedig hosszú távon arra ösztönzheti, hogy

minél több erőforrást allokáljanak gyermekeik oktatására,

mivel az ahhoz társuló magasabb hozadékból nemcsak az állam, hanem a család is részesül.”

A 444 elérte Simonovits Andrást, aki elismerte, hogy az ÉS-ben megjelent írásában félreérthetően fogalmazott, és egy korábbi tanulmányra szándékozott utalni.