A szexuális felvilágosítás nem tinikorban kezdődik, hanem nagyjából akkor, amikor megszületik a gyerek. Nem ültetjük le kétévesen a felvilágosító könyvvel, hanem csak őszintén válaszolunk, korának megfelelően a kérdéseire. Mert kérdései már kétéves korától lesznek, főleg akkor, ha kistestvére születik. Ilyenkor nem a gólyákkal kell jönni, hanem szépen elmagyarázni, hogyan lesznek a babák.
A gyereknek őszinte válaszokra van szüksége
Amikor terhes voltam a középső lányommal, a nagylányom még alig volt kétéves. Ahogy elkezdett nőni a hasam, feltette a kérdést, hogy most akkor lenyeltem a babát, vagy hogy került a hasamba? Nyilván nem avattam be a szex technikai részleteibe, de átvettük közösen, mi kell ahhoz, hogy baba legyen, a szerelemtől a házasságon át a férfi-nő kapcsolatig. Aztán az évek múlásával egyre több kérdése lett, amire szép fokozatosan mind tudtam őszintén válaszolni úgy, hogy azt ő is értse.
Kilencéves kora körül jött el az idő, amikor már egyenesen rákérdezett, hogy mi az a szex pontosan, és ekkorra láttam úgy, hogy készen áll a technikai részletekre is. A reakciója az volt persze, hogy „fúj, anya, ez gusztustalan!” Most pedig az ötéves gyerekem kérdezgette a nővérét, hogy miért vérzik, mi az a menstruáció, és hogyan készül a baba, mire a nagylányom teljesen természetesen felvilágosította, őszintén válaszolva a kérdéseire (csak a rázósabbaknál kért tőlem segítséget).
A szexuális felvilágosítás jóval több, mint az, hogy elmondjuk a gyereknek, hogy két felnőtt mit csinál az ágyban. Beletartozik a menstruáció, az önszeretet, a beleegyezés, a tisztelet a másik teste és a sajátunk iránt, a homoszexualitás, a nemi sztereotípiák… mindezt pedig nem lehet elég korán megtanítani a gyerekeknek. Ott kezdődik, hogy ha nem akarja, hogy megpuszilja a bibircsókos nagynéni, akkor nem erőltetjük. Vagy ha nem szeret ölelkezni, akkor nem kényszerítjük. Azaz tiszteletben tartjuk a testét, és megmutatjuk, hogy nem kell megfelelési kényszerből olyat tennie, ami neki nem esik jól.
A gyerekek és a szexuális egészség
A gyerekek kíváncsiak, folyton információt keresnek, a mi dolgunk annyi, hogy őszintén válaszoljunk nekik. Ha mégsem hozzák szóba a szex témáját, akkor nekünk kell kezdeményezni, de nem 18 éves korukban, hanem már legalább kisiskolásként. Szóba hozhatjuk egy film kapcsán, amit együtt nézünk, vagy akár egy betétreklámon keresztül. Sőt olyan egyszerű téma is lehet a szexuális felvilágosítás része, mint hogy miért van csupa rózsaszín ruha a boltban a lányok részlegén, és mit jelentenek a nemi sztereotípiák.
A Planned Parenthood szervezet szerint a legjobb az, ha nem kiselőadást tartunk a szexualitást érintő kérdésekről a gyerekeknek, hanem kérdéseket teszünk fel, majd amikor próbálják a választ megfogalmazni, bekapcsolódunk, és átadjuk a helyes információt. A kérdezéssel azt is elkerülhetjük, hogy túl sok információt mondjunk el, olyan részleteket, melyekre esetleg még nincs felkészülve. A válaszunk után pedig mindig kérdezzünk rá, hogy szeretne-e még kérdezni valamit. És ami a legfontosabb: ne legyen tabu a szexualitás a családban! Nem kell eldugni a gyerek elől a betétet, nem kell félni attól, ha meztelenül látja a szüleit, nem kell titkolni, hogy anya menstruál, vagy épp klimaxol. A szexualitást a helyén kell kezelni, mint az élet természetes velejáróját, így a végén észrevétlenül, probléma nélkül átesik fokozatosan a felvilágosításon a gyerek.