Nyilván nem opció az, hogy nem hallgatom meg, amikor beszél hozzám a gyerekem, mert ki más hallgatná meg, ha nem az anyja. De közben dolgom is lenne, dolgozni kell, sőt – micsoda eretnek gondolat! -, olykor szeretnék csak ülni és bambulni ki a fejemből. Ám ezt nem lehet, mert az ovisom reggel, ahogy felkel, elkezdi mondani a magáét, és addig abba sem hagyja, amíg este nyolckor le nem rakom aludni. Délutáni alvásról már nincs szó, vágyálmaimban létezik csupán, amióta nem jár oviba, esze ágában sincs ebéd után hunyni pár órát. Úgyhogy tényleg szünet nélkül magyaráz a játékairól, mesékről, bármiről, ami eszébe jut. Hümmögök, bólogatok, aztán megkérem, hogy most maradjon kicsit csendben, hogy halljam a saját gondolataimat, de ettől meg masszív bűntudatom lesz, mert milyen anya az ilyen, aki nem akarja a saját gyerekét reggel nyolctól este nyolcig meghallgatni. Hogy levegőt mikor vesz, azt nem is tudom.
Nemcsak az én gyerekem ilyen folyamatosan beszélős fajta, ahogy nézem a környezetemben az anyukák sora küzd ezzel a helyzettel most, hogy home office-ban dolgozunk és otthon vannak a gyerekek. Ha nálatok is ilyen az élet, akkor érdemes F. Diane Barth pszichoterapeuta tanácsaira hallgatni, aki öt lépést javasol, ha olyan emberrel – nemcsak a saját gyerekünkkel, hanem akár kollégával vagy szomszédasszonnyal – hoz össze a sors, aki folyamatosan beszél.
1. Hallgasd meg, amit mond – de ne túl sokáig
Barth javaslata szerint, miközben hallgatod a gyerek mondanivalóját, fogalmazd meg magadban, hogy vajon miért akar ilyen sokat beszélni veled. Lehet, hogy csak egy ölelésre vágyik, vagy nem ereszti egy gondolat, amit mindenáron ki akar beszélni magából, esetleg egy érzést nem tud feldolgozni.
Figyeljünk, ha beszél a gyerek, de azért ér leállítani (Képünk illusztráció. Forrás: Profimedia)
2. Kérdezd meg, megszakíthatod-e a mondandóját
Amikor már egy ideig hallgattad, mit magyaráz, kérdezd meg tőle, hogy közbe szólhatsz-e egy megjegyzés erejéig. Ez általában megakasztja a végeláthatatlan, se eleje, se vége mondanivalót és figyelemre készteti a gyereket.
3. Foglald össze, amit hallottál
Megszakítottad a beszédfolyamot, ilyenkor tényleg mondani is kell valamit. A szakember szerint a legjobb az, ha csak összefoglalod, mi az, amit a gyerek mondott neked az előző öt percben. Lehetőleg úgy tedd ezt, hogy pozitív színben tüntesd fel a gyereket, dicsérd meg közben, és ha bele akarna szólni, mondd neki, hogy „egy pillanat, csak még befejezem a mondandómat.”
4. Megértően reagálj
Ha közbeszólsz, akkor az ne egy kritikát megfogalmazó kommentár legyen, hanem inkább olyan mondatokkal reagálj, melyek arról szólnak, hogy megérted az élményeit. Például válaszként mesélj el egy hasonló sztorit, érzést, amivel kifejezed az empátiádat és erősíted a kötődést.
5. Állítsd meg a beszélgetést, ha már túl hosszú
A pszichoterapeuta szerint egyáltalán nem kell bűntudatot érezni, ha megállítjuk a gyerek beszédfolyamát, amikor már túl hosszúra nyúlik. Ebből is tanulhat arról, hogyan kell tiszteletben tartani mások határait. Elmondhatod neki, hogy most már a munkádra kell figyelned, de örültél a beszélgetésnek és folytassátok később, ha ráérsz. Jogod van ahhoz, hogy megvédd a saját határaidat, akár a saját gyerekeddel szemben is.
