Bajban vannak a koraszülötteket mentő alapítványok, nemrég felhívást adott ki az ernyőszervezetük, hogy adományokat várnak üzemanyagra, mert csak piaci áron tankolhatják a mentőkocsikat. A gondok azonban sokkal súlyosabbak: kevés a szakember, és minden téren nőnek a költségek. Az állam a kiadások felét téríti meg, ezért több pénz kellene, de nem tudják, honnan szerezhetnének – derül ki a Telex riportjából.
„Nagyon nehéz pénzügyi helyzetben vagyunk, már másfél éve a fejlesztési tartalékainkat éljük fel, és ha mind elfogy, nem tudjuk, mi lesz” – válaszolta a Telex kérdésére Dr. Pintér Gábor Sándor, a Szegedi Újszülött Életmentő Szolgálat Alapítvány ügyvezetője.
A koraszülöttek mentése állami feladat, ennek ellenére az Országos Mentőszolgálat alá rendelt alapítványok végzik ezt a tevékenységet. A legrégebb óta működik a szegedi alapítvány, amely a Dél-Alföld területén szállítja kórházba – leggyakrabban a szegedi egyetem klinikájára – a saját mentőautójával a kisbabákat.
A koraszülöttek légzése, szívműködése és a testük hőszabályozása egyáltalán nem, vagy nem megfelelően működik. A rohamkocsiban található orvosi eszközökkel lehet a kis beteget életben tartani, amíg bejutnak vele a kórházba. Minden perc számít.
Mivel a koraszülötteknél különböző orvosi feladatok állhatnak elő – pl. szívsebészeti, vagy tüdőgyógyászati – nem mindegyik kórházban tudnak minden esetben megfelelő ellátást adni, ezért a babát mindig oda viszik, ahol a legjobbat kapja.
A száz kilométeren 15 litert is elfogyasztó mentőautókhoz az üzemanyagot jelenleg a magasabb, piaci áron veheti meg a kilenc hazai szolgálat, ami igen nagy többletkiadást jelent, ezért ernyőszervezetük, a Magyar Koraszülött és Újszülött Mentő Alapítvány nemrég felhívást adott ki, amelyben adományokat kérnek a tankolásra.
A szegedi alapítvány már a működése határára került, mert a gondok súlyosabbak és szélesebb körűek annál, mint az üzemanyagok magas ára.
Előfordulhat, hogy nem fogunk tudni kimenni egy riasztásra.
Dr. Pintér elmondta, ők mindent megtesznek a szolgálat működése érdekében, a legrosszabb esetben megkérik egy szomszédos országrész újszülött mentőit a sürgős szállításra. Sajnos azonban előfordult már olyan műszak, nem is egy, amelyben nem volt orvos, akit Szegeden be lehetett volna ültetni a mentőautóba.
A nehéz anyagi helyzetnek több oka van:
- a szolgálat a kevés pénzéből nem tudta ugyanúgy emelni a fizetéseket,
- a KATA-adózás is gondot okoz,
- az egészségügyre jellemző pályaelhagyás és a külföldre költözés mellett a szűkebb szakterület elhagyása miatt is igen nehéz megfelelő munkatársakat találni.
Az alapítvány kiadása havonta mintegy 12-13 millió forint, ebből 6-7 millió jut a bérekre, plusz a járulékok, így az összes bérköltség havi 9 millióra rúg. A fennmaradó pénzből kell üzemanyagot és fogyóeszközöket vásárolni – amelyeknél szintén áremelkedések voltak az utóbbi időben –, ki kell fizetni a mentőautók dráguló biztosítását, a felelősségbiztosítást, a költséges javításokat, valamint meg kell venni az új orvosi felszereléseket az elavultak helyett.
Az adományok is elapadnak: A Szegedi Újszülött Életmentő Szolgálat Alapítvány tavaly majdnem 27 millió forintot kapott az SZJA 1%-okból, több mint 5400 főtől, az alapítvány már évek óta az első három legtöbb 1%-ot begyűjtött szegedi szervezet között van. A többi pénzt, amire szükségük van, úgy kalapozzák össze: szinte minden nagyobb nyilvános rendezvényen ott vannak az önkénteseik, szeptember elején a Szegedi Halfesztiválon is gyűjtöttek adományokat. Mivel a koronavírus-járvány idején nem voltak nyilvános rendezvények, akkoriban nem tudtak annyi pénzt összegyűjteni, csak a felét, mint előtte, mert a rendszeres támogatóik is kevesebbet utaltak. Korábban kisebb-nagyobb vállalkozásoktól is kaptak támogatásokat, pár százezres és olykor több millió forintos összegeket is, ám az orosz-ukrán háború kitörése óta ezek az adományok sajnos elmaradtak.
További részletek a Telex cikkében.
Mentőautó Budapesten (Fotó: MTVA/Bizományosi: Róka László)
