A rezsiszámlák és az élelmiszerárak emelkedése miatt jócskán megnőhet a családokból kiemelt gyerekek száma és ezzel a gyermekvédelmi rendszer terhelése is nő, pedig számos intézményben már most is kritikus a helyzet a munkaerőhiány és a telt ház miatt. A HVG a gyermekotthonok dolgozóival, vezetőivel beszélt arról, hogyan fogják ezt túlélni és mibe fog kerülni a gyerekeknek.
Fotó: Pixabay
A KSH adatai szerint 2020-ban közel 23 ezer gyerek és fiatal nevelkedett állami gondozásban.
A gyermekvédelmi intézmények lehetnek a régi típusú, nagy gyermekotthonok, vagy kisebb, 10-15 fő befogadására alkalmas lakásotthonok, az elmúlt évtizedben éppen ez utóbbi felé, a kisközösséget alkotó, családiasabb környezet irányába próbálták átformálni a rendszert. Többek között ez a modell kerülhet most veszélybe a fenntartási költségek elszállása miatt. Egy lakásotthonban dolgozó forrás a lapnak azt mondja, a gyerekmegőrzés szintjén még elbiceghet a rendszer, de az ő feladatuk éppen az lenne, hogy ne ilyen elven működjenek.
A lakásotthonok bezárásának veszélyét sokan amiatt tartják elkerülhetetlennek, hogy a „rezsifrász” ott sokkal közvetlenebbül jelenik majd meg, mint a tömegintézményeknél.
A gyermekotthonokkal nem bánik bőkezűen az állam. A napi ötszöri étkezésre meghatározott minimum összeg 2022-ben is az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 2,4 százaléka, vagyis erre körülbelül 684 forint jutna, immár több mint 10 éve, de a HVG által megkérdezett intézmények mindegyikében többet költenek, a fenntartó hozzájárulásával.
A mostani válsághelyzet miatt minden megszólaltatott forrás azt mondta, számít egy komolyabb hullámra. Úgy látják, hogy a legsérülékenyebb családokon fog hamarosan lecsapódni a közműszolgáltatások áremelkedése és a dráguló élelmiszer. Ezek a családok nem fogják tudni tovább fenntartani azt a törékeny egyensúlyt, ami eddig megakadályozta a gyermekük kiemelését. A növekvő kiadások és a munkanélküliség, vagyis a biztos jövedelem hiánya miatt nem lesznek képesek biztosítani a gyerekeknek a legalapvetőbb szükségleteket sem, így a gyermekvédelmi rendszer ki fogja őket emelni a családból.
Hozzá kell tenni, hogy jogszabály szerint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 7.§- ában kimondja, hogy „a gyermeket kizárólag anyagi okból fennálló veszélyeztetettség miatt nem szabad családjától elválasztani”, ahogy ezt a lap kérdéseire adott válaszához a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság hozzáfűzte.
A gyermekvédelemben dolgozó forrás azonban hozzáfűzte,
Nagyon gyakori, hogy amikor a családi kötelékek meglazulnak, nem jut figyelem a gyerekekre, például hogy bejár-e az iskolába, nem bandázik-e. És amikor már nem bírnak a családok a kamaszokkal, akkor jön a szakellátás. Ez a leggyakoribb ok a bekerülésre, bár rögtön mögötte ott van a családon belüli erőszak, harmadikként pedig az elhanyagolás
A Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóságnál a lap kérdéseire reagálva azt írta:
Nem zárunk be lakásotthonokat. Az állami szociális és gyermekvédelmi intézményeket a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság tartja fenn. Intézményeinkben megfelelő létszámban továbbra is biztosítjuk az ott élők biztonságos ellátását.
Egy lakásotthonban dolgozó forrás azonban ehhez annyit tett hozzá, hogy „a gyerek fejlődéséhez elengedhetetlen a biztonság és a gondoskodás. Ezt kell megteremteni, mert ez mindannyiunk felelőssége. Az államé legalábbis egészen biztosan”.
Ismert, nemrég közös nyilatkozatban követelt válaszokat az illetékes tárcától a Gyermekjogi Civil Koalíció amiatt, hogy a Belügyminisztérium felkérésére országszerte IQ-tesztet végeztetnek az állami gondoskodásban élő gyerekekkel. Ebben a szakemberek rámutattak arra is, hogy az IQ teszteken kívül számos más, „igazán fontos, azonnali kormányzati cselekvést kívánó kihívás” is létezik ezen a területen. Ilyen többek közt a magas infláció, az energiaáremeléssel összefüggő egzisztenciális válság, a krónikus szakemberhiány és a az egyre súlyosbodó gyermekszegénység és megélhetési problémák.
