Katrina Mullen az indianapolisi Community Hospital North újszülött intenzív osztályán dolgozik ápolónőként. 2020-ban egy 14 éves lányra figyelt fel, aki hármasikreket szült, de a tinédzser anyukát soha senki nem látogatta.
„Napokig egyedül ült a kisbabák ágyánál” – mesélte a 45 éves Katrina a Today.com-nak. Bár sokat beszélgetett a lánnyal, a kismama nem akart részleteket megosztani a családi körülményeiről. „Tudtam, hogy ha időt adok neki, valószínűleg megnyílik előttem” – mondja Katrina, akinek volt dolga a babákkal is, akik 26. hétre születtek.
A hármasikrek: Serenitee, Samari és Sarayah több mint öt hónapot töltöttek az indianapolisi kórház újszülött intenzív osztályán. Sok idő ez, édesanyjuk, Shariya is kezdett feloldódni, különösen akkor, amikor az ápolónő elárulta, neki is volt egy tinédzserterhessége és az abból született babát örökbeadta. A falak kezdtek leomlani.
Shariya elmondta félelmét, hogy az emberek ítélkezni kezdenek, Katrina viszont biztosította a lányt, hogy ő soha nem ítélnél el.
Mikor a három baba és anyukájuk kijöhettek a kórházból, telefonszámot cseréltek. Katrina azzal adta meg a számát, hogy bármikor hívja őt Shariya, ha szüksége van valamire, vagy csak beszélne valakivel. Ezután rendszeresen beszéltek.
Végül egy szabadnapján Katrina felkerekedett, hogy meglátogassa Shariyáékat. Elképedt a látottaktól: a hármasikrek egy járókában aludtak, kamasz édesanyjuk pedig egy kanapéra szorult. Saját lakásuk nem volt, egy rokonuk fogadta be őket, de a körülmények messze nem voltak ideálisak.
„Ez nem az a hely volt, ahol csecsemőket nevelhetett” – mondja Katrina, aki először az egyik babát, Samarit vette kezelésbe, akinek születése óta emésztési problémái vannak és rendkívül sovány volt.
Miután a kisbabát látta orvos, Katrina megkérdezte Shariyát, nem akarnának-e mostantól vele lakni. Bár az ápolónőnek öt gyermeke van és ebből hárman még vele laknak, egy percig sem gondolkodott, hogy befogadja a hármasikreket és anyukájukat.
„Tudtam, hogy lehetetlen olyan nevelőotthont találni, ahol mind a négyen elférnének. Senki sem akart befogadni egy tinédzser anyukát és a hármasikreit” – mondja Katrina. „Egyszerűen csak azt gondoltam: „Ezt meg kell tennem”. Tudtam, hogy Shariya intelligens és kitartó, és csak egy biztonságos helyre volt szüksége, ahol gyökeret ereszt. Tudtam, hogy nehéz lesz, de megoldjuk.”
Az ápolónő, aki még nem volt nevelőszülő, az összes tanfolyamot elvégezte, hogy bizonyítványt szerezzen. A barátok és rokonok kiságyakat, babakocsikat, ruhákat és ugrálószékeket adományoztak. „Mintha bababomba robbant volna fel a nappalimban!” – mondja nevetve.
Azóta a kamaszanyuka elvégezte a középiskolát és most szociális munkás szakon tanul egy főiskolán, a kicsik pedig lassan háromévesek lesznek, remekül csacsognak angolul és spanyolul is, 20-ig pedig mindannyian el tudnak számolni.
