A gyerekpóráz körül már 10 évvel ezelőtt is lángolt a vita, általában azért néznek ítélkezve a szülőkre, mert mi az, hogy kutyaként pórázra rakja a gyereket. Pedig nem annyira elvetemült eszköz ez, ha olyan gyereked van, aki ön- és közveszélyes módon közlekedik az utcán, ilyenkor inkább legyen póráz, mint baleset vagy eltűnt gyermek.
Bár ez utóbbi esetben abszolút érthető a gyerekpóráz használata, a szakértők mégsem javasolják az alkalmazását, de nem azért, mert úgy néz ki vele a gyerek, mint egy kiskutya. „Megértem a gyerekpórázt használó szülőket, négy gyerekem van, és időnként nehéz volt mindegyiket magam mellett tartani” – mondta Neal Horen, Ph.D., a Georgetown Egyetem gyermekfejlődés-kutató igazgatója. De szerinte a gyerekek az agresszió egyik formájaként értelmezhetik, ha gyerekpórázon vagy hámon keresztül a szülőkhöz vannak kötve.
Mit tanít a póráz?
Horen szerint a gyerek számára a póráz megrántása, ha túl messzire kóborol, olyan érzés, mintha megütnék. Arról nem is beszélve, hogy ha véletlenül túl erősen húzza vissza a szülő a pórázt, a gyerek eleshet és megsérülhet. Ha pedig a póráz a nyaka köré tekeredik, az fulladásveszélyt jelenthet. Fontos azonban megjegyezni, hogy a gyerekpórázok fizikai és pszichológiai hatásait egyelőre nem tanulmányozták még alaposan, így nincs elég adat arról, hogy hány gyermek sérült meg a gyerekpórázok miatt, és hogy használatuk károsítja-e a gyerek pszichéjét.
Képünk illusztráció (Forrás: Getty Images)
De mindent egybevetve, Horen szerint a gyerekpórázzal visszarántás nem sokban különbözik attól, mintha a gyerek karját rángatnánk, vagy más módon próbálnánk fizikailag irányítani a mozgását – mindez pedig problémákat okozhat a szülő-gyerek kapcsolatban. „Ez átalakulhat a gyerek-szülő közötti hatalmi harccá, szem elől tévesztve a póráz eredeti célját, hogy a gyereket biztonságban tartsa – mondta Horen. – Ha visszarántjuk a gyereket a pórázon, a gyerek elkezdhet neheztelni, amiért fizikailag agresszívak vagyunk vele.”
Ennél is fontosabb, hogy a gyerekpórázok és -hámok nem igazán tanítanak semmit a gyereknek. Amikor a gyerekeinket neveljük, Horen szerint mindig keresni kell a lehetőségeket, amelyekkel megpróbáljuk megtanítani az életvezetési készségeket. „Nem vagyok benne egészen biztos, hogy egy póráz segít nekik abban, hogy megtanulják ezeket a készségeket” – mondta a szakember. Azzal, hogy megtanítjuk a gyereket arra, hogy maradjon a közelünkben, és ne szaladjon el, megmutatjuk neki, hogyan uralkodjon az impulzusain, amikor meglát valamit, amit csábítónak talál. A póráz emellett még negatív üzenetet is küld a gyereknek, ami árthat az önbecsülésének.
Mi a megoldás?
De mi van akkor, ha zsúfolt helyen vagyunk, ahol egynél több öt év alatti gyerek van? Howard Pratt gyermekpszichiáter szerint minden a felkészülésen múlik. Egyrészt előre le kell fektetni a szabályokat, amikor tömegrendezvényre vagy csak az utcára kimegyünk a gyerekkel, hogy nem szaladhat el, fogni kell a szülő kezét… Érdemes az életkorának megfelelő szinten elmagyarázni neki a következményeket is, hogy mi történhet, ha elszalad mellőlünk – bár mind tudjuk, hogy ez egy háromévest kevésbé fog meghatni, és pont a kritikus pillanatban el fogja felejteni minden intelmünket. Azoknak a gyerekeknek, akik még túl kicsik ahhoz, hogy megértsék, miért kell anya kezét fogni, jó megoldás lehet a babakocsi, főleg, ha nagy tömegbe készülünk velük.
A szabályok lefektetése indulás előtt persze csak akkor segít, ha mindig tartjuk magunkat hozzájuk következetesen. Ezért mindennap gyakorolni kell a póráz nélküli közlekedést olyan helyzetekben is, amikor nincs nagy tétje. „A gyerekeknek meg kell érteniük, hogy ugyanúgy kell viselkedni a közértben, mint a Disney Worldben” – mondta Pratt.
